
Fotó: Kristó Róbert
Egy pozitív és egy negatív rekordot hozó év után helyreállt a mérleg nyelve, és 2013-ban ideális mennyiségű pityóka termett ahhoz, hogy a gazdák jó áron tudják értékesíteni a termést. Egyes termelők ’90 óta nem emlékeznek annyira jó évre, mint a tavalyi.
2014. január 15., 11:532014. január 15., 11:53
2014. január 15., 11:542014. január 15., 11:54
Országos kimutatások szerint rekordbevételt hozott 2013-ban a mezőgazdaság, 2012-höz képest átlagban 28 százalékkal volt nagyobb a termés, de a burgonya esetében ez kimagaslóan nagy volt, az adatok szerint 87 százalékkal volt jobb az előző évinél. Noha a rekorderedményt árnyalja az a tény, hogy a rendkívüli aszály miatt 2012-ben negatív rekordok dőltek meg a mezőgazdaságban, tehát a sokéves átlagot tekintve nem mérvadó a 2013-as és a 2012-es év összehasonlítása, de az országos mezőgazdasági mutatók Hargita megyére is érvényesek – tudtuk meg Török Jenőtől. A Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője elmondta, a termés mennyisége és az árak viszonyát tekintve nagyon jó év volt a tavalyi. 2011-ben húszéves rekordot döntött a burgonyatermés Hargita megyében, akkor átlagban 21,6 tonnányit takarítottak be a Hargita megyei gazdák hektáronként, viszont éppen emiatt csak rendkívül alacsony áron tudták értékesíteni, sokan még úgy is alig tudtak túladni a termésen. 2012-ben negatív rekordot döntött a termés, a rendkívüli szárazság miatt sok helyen a teljes termés tönkrement, átlagban kevesebb mint 9 tonnányi pityóka termett a földeken, és gyakran az is csak tojásméretű, ültetni való krumpli volt. Akkor viszont éppen emiatt tudták csak nagyon nyomott áron értékesíteni a gazdák a termést, abban az évben a felvásárlók teljes mértékben a külföldi beszállítók felé fordultak, a Hargita megyei termelők azt a keveset is alig tudták eladni, ami megtermett – emlékezett vissza Török Jenő.
A közepes termés a jó
Ezt követően jött a 2013-as év, ami voltaképpen mindenféle szempontból kifogásolhatatlan volt a krumplitermesztők számára. A jó időjárás ugyan nem eredményezett rekordtermést, de a hektáronkénti 16 tonnás, vagyis a közepesnél jobb termést nagyon jó áron tudják értékesíteni a gazdák – tudtuk meg Török Jenőtől. A szakember huszonöt éve vezet feljegyzést a pityóka őszi és tavaszi áráról, ennek alapján elmondta, a krumpli sokévi termelői átlagára 0,68 lej, most viszont 1,30–1,40 lejért értékesítik a gazdák, ilyen magas őszi ára még sosem volt a Hargita megyei pityókának, de tavasszal is csak ötször volt hasonló szinten. Így a krumplitermesztő gazdáknak két év után végre volt egy jó évük, ami pótolta 2011-es, 2012-es bevételkieséseiket – mondta a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője.
Viszik, mint a cukrot
Hasonló véleményen van Nagy Károly szenterzsébeti krumplitermesztő és kereskedő is, aki egy hektáron termeszt pityókát, és tavalyi termését 1,9–2 lejes üzleti áron értékesíti. Nagy tételben 1,5 lejes kilónkénti áron is könnyedén túl tudna adni a pityókatermésen, de nem termesztett annyira nagy területen, így inkább kisebb tételekben árulja – mondta el a gazda. Példaként viszont megemlítette, egyik barátja és falustársa négy hektáron termesztett pityókát, ezt Segesváron értékesíti, és olyan jól fogy az áru, hogy naponta két-három tonnányit szállít le, amit 1,8 lejes áron mind el is ad. Ahhoz képest, hogy máskor csak 0,5–0,8 lejes áron tudják eladni a termést, most nagyon jó a pityóka ára – véli a szenterzsébeti gazda. Azt is elmondta, ’90 óta mindössze kétszer voltak hasonló szinten az árak, ám akkor a gyenge termés volt az oka, tehát mindent összevetve ’90 óta nem emlékszik ilyen jó évre. Ahhoz viszont, hogy a termelőnek is megérje, a mostani lenne a normális ár, hiszen a 0,6–0,7 lejes ár legfeljebb a föld megmunkálásának költségeit fedezi – magyarázta Nagy Károly.
Székelyudvarhelyen a keddi piacnapon több árus is kínált eladásra krumplit, nagyobb mennyiségben egy sándorfalvi termelő árult szép, méretes krumplikat gépkocsijából, kilónként 1,8 lejes áron. Érdeklődésünkre elmondta, egy hektáron termeszt krumplit, a tavalyi termés nagyon jó volt, hiszen 25 tonnányi burgonyát takarított be, de a termés tegnap nem fogyott olyan mértékben, mint ahogyan azt várta.
A kezdeti nehézségek és a munkálatok leállása után ismét zajlik a Hatos villa energetikai korszerűsítése. Hargita Megye Tanácsa áthidalta a költségvetési hiányt, így júniusra egy teljesen megújult, energiatakarékos épület várhatja a táborozókat.
Három év szünet után folytatódik az Erdélyi Vállalkozói Iskola+ (EVI+) képzéssorozat – jelentették be pénteken, a képzés első hétvégéjének megnyitóján a partnerszervezetek képviselői Székelyudvarhelyen.
Ahol a hagyományainknak teret adnak, ott a nemzetünknek jövője van, hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár az Erdélyi Hagyományok Háza székelyudvarhelyi központjának avatóünnepségén.
Nem sokáig örülhetett zsákmányának pénteken a szomszédos megyéből érkező biciklitolvaj, hiszen a tettét követően mindössze néhány perc múlva elfogták őt a székelyudvarhelyi helyi rendőrök.
Konferenciát szerveztek Székelyudvarhelyen a határon átnyúló jogi segítségnyújtás és áldozatsegítés témájában pénteken. Magyarországi és erdélyi szakemberek osztották meg tapasztalataikat a jogi támogatás és az áldozatok segítésének lehetőségeiről.
Elvesztette az uralmát a jármű fölött és egy útszéli fának csapódott egy autós péntek reggel Árvátfalván. A szerencsétlenül járt sofőr járművébe egy másik, arra közlekedő személygépkocsi is nekiütközött.
A balesetet rögzítő térfigyelő kamerás felvételt látva Székelyudvarhely polgármestere azt írta, hogy kérni fogják a Szejkefürdőn a szigorúbb ellenőrzést, az országos útügynek is jelezve igényüket.
Két személyautó ütközött és sodródott le az úttestről szerdán kora délután a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn.
Székelyudvarhelyen szerdán újrakezdték a munkálatokat a Bethlen Gábor utcában, és az elkövetkező időszakban többfelé útjavításra, illetve forgalomkorlátozásra kell számítani.
Szinte teljesen megsemmisült egy fűrésztelep csarnoka a szerdára virradó éjszaka keletkezett tűzben Szentegyházán.
szóljon hozzá!