
Fotó: Kristó Róbert
Egy pozitív és egy negatív rekordot hozó év után helyreállt a mérleg nyelve, és 2013-ban ideális mennyiségű pityóka termett ahhoz, hogy a gazdák jó áron tudják értékesíteni a termést. Egyes termelők ’90 óta nem emlékeznek annyira jó évre, mint a tavalyi.
2014. január 15., 11:532014. január 15., 11:53
2014. január 15., 11:542014. január 15., 11:54
Országos kimutatások szerint rekordbevételt hozott 2013-ban a mezőgazdaság, 2012-höz képest átlagban 28 százalékkal volt nagyobb a termés, de a burgonya esetében ez kimagaslóan nagy volt, az adatok szerint 87 százalékkal volt jobb az előző évinél. Noha a rekorderedményt árnyalja az a tény, hogy a rendkívüli aszály miatt 2012-ben negatív rekordok dőltek meg a mezőgazdaságban, tehát a sokéves átlagot tekintve nem mérvadó a 2013-as és a 2012-es év összehasonlítása, de az országos mezőgazdasági mutatók Hargita megyére is érvényesek – tudtuk meg Török Jenőtől. A Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője elmondta, a termés mennyisége és az árak viszonyát tekintve nagyon jó év volt a tavalyi. 2011-ben húszéves rekordot döntött a burgonyatermés Hargita megyében, akkor átlagban 21,6 tonnányit takarítottak be a Hargita megyei gazdák hektáronként, viszont éppen emiatt csak rendkívül alacsony áron tudták értékesíteni, sokan még úgy is alig tudtak túladni a termésen. 2012-ben negatív rekordot döntött a termés, a rendkívüli szárazság miatt sok helyen a teljes termés tönkrement, átlagban kevesebb mint 9 tonnányi pityóka termett a földeken, és gyakran az is csak tojásméretű, ültetni való krumpli volt. Akkor viszont éppen emiatt tudták csak nagyon nyomott áron értékesíteni a gazdák a termést, abban az évben a felvásárlók teljes mértékben a külföldi beszállítók felé fordultak, a Hargita megyei termelők azt a keveset is alig tudták eladni, ami megtermett – emlékezett vissza Török Jenő.
A közepes termés a jó
Ezt követően jött a 2013-as év, ami voltaképpen mindenféle szempontból kifogásolhatatlan volt a krumplitermesztők számára. A jó időjárás ugyan nem eredményezett rekordtermést, de a hektáronkénti 16 tonnás, vagyis a közepesnél jobb termést nagyon jó áron tudják értékesíteni a gazdák – tudtuk meg Török Jenőtől. A szakember huszonöt éve vezet feljegyzést a pityóka őszi és tavaszi áráról, ennek alapján elmondta, a krumpli sokévi termelői átlagára 0,68 lej, most viszont 1,30–1,40 lejért értékesítik a gazdák, ilyen magas őszi ára még sosem volt a Hargita megyei pityókának, de tavasszal is csak ötször volt hasonló szinten. Így a krumplitermesztő gazdáknak két év után végre volt egy jó évük, ami pótolta 2011-es, 2012-es bevételkieséseiket – mondta a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője.
Viszik, mint a cukrot
Hasonló véleményen van Nagy Károly szenterzsébeti krumplitermesztő és kereskedő is, aki egy hektáron termeszt pityókát, és tavalyi termését 1,9–2 lejes üzleti áron értékesíti. Nagy tételben 1,5 lejes kilónkénti áron is könnyedén túl tudna adni a pityókatermésen, de nem termesztett annyira nagy területen, így inkább kisebb tételekben árulja – mondta el a gazda. Példaként viszont megemlítette, egyik barátja és falustársa négy hektáron termesztett pityókát, ezt Segesváron értékesíti, és olyan jól fogy az áru, hogy naponta két-három tonnányit szállít le, amit 1,8 lejes áron mind el is ad. Ahhoz képest, hogy máskor csak 0,5–0,8 lejes áron tudják eladni a termést, most nagyon jó a pityóka ára – véli a szenterzsébeti gazda. Azt is elmondta, ’90 óta mindössze kétszer voltak hasonló szinten az árak, ám akkor a gyenge termés volt az oka, tehát mindent összevetve ’90 óta nem emlékszik ilyen jó évre. Ahhoz viszont, hogy a termelőnek is megérje, a mostani lenne a normális ár, hiszen a 0,6–0,7 lejes ár legfeljebb a föld megmunkálásának költségeit fedezi – magyarázta Nagy Károly.
Székelyudvarhelyen a keddi piacnapon több árus is kínált eladásra krumplit, nagyobb mennyiségben egy sándorfalvi termelő árult szép, méretes krumplikat gépkocsijából, kilónként 1,8 lejes áron. Érdeklődésünkre elmondta, egy hektáron termeszt krumplit, a tavalyi termés nagyon jó volt, hiszen 25 tonnányi burgonyát takarított be, de a termés tegnap nem fogyott olyan mértékben, mint ahogyan azt várta.
Egy magyar Úr New Yorkból – Kövi Pál és az Erdélyi lakoma címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, amelyen jeles személyiség életébe engednek betekintést, aki könyvével a 20. század receptjeit mentette át az utókornak.
Új tagot fog nevesíteni a Székelyudvarhelyért Párt a helyi önkormányzati képviselő-testületbe, miután korábbi tanácsosuk, Élthes Előd Etele tavaly iktatta lemondását. Az új személy kilétéről Gálfi Árpádot, a párt elnökét is faggattuk.
Két különböző tematikájú kiállítás megnyitójára várja az érdeklődőket január 26-án és 27-én a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum.
Lőrincz Ildikó muzeológus, művészettörténész tart előadást a 20. századi székelyudvarhelyi képzőművészetről szerdán.
Idén meg kell épülnie a negyven férőhelyes bölcsődének a parajdi Mánya-kertben, ám egyelőre csak az épület alapjait lehet látni a helyszínen. A kivitelező a nagy havazások ellenére is dolgozott ottjártunkkor.
Csőtörés javítása miatt több utcában vízszünet lesz január 26-án, hétfőn Székelyudvarhelyen.
Konfliktus alakult ki egy négyfős társaság körében Székelyudvarhelyen, szombaton. Az összetűzés során egy személyt éles eszközzel sebesítettek meg.
A mesterséges intelligencia segítségével kellett képregényt készítsenek a református kollégiumok diákjai, akik jelentkeztek az immár huszonötödik alkalommal, ezúttal Székelyudvarhelyen megszervezett bibliaismereti vetélkedőre.
Székelyudvarhely évszázadai címmel szerveznek várostörténeti konferenciát a református egyházmegye központi hivatalának termében.
Hamarosan pályázatot nyújtanak be a Nagy-Küküllő mentén elképzelt sétány, valamint a csereháti Mária tér megvalósításáért – derült ki a székelyudvarhelyi képviselők soron kívüli ülésén pénteken. Az adóemeléssel kapcsolatban is tisztáztak néhány dolgot.
szóljon hozzá!