
Fotó: Simon Eszter
Magyarországi önkéntes orvosok több mint 700 személyt vizsgáltak meg Farkaslakán május 20–24. között. A már hagyományossá vált egészségiállapot-felmérő program célja az elszigetelt települések lakosainak orvosi ellátásban való részesítése volt. Idén immár hetedik alkalommal érkeztek Bács-Kiskun megyéből orvosok Hargita megyébe.
2013. május 24., 14:382013. május 24., 14:38
2013. május 24., 14:402013. május 24., 14:40
Kilenc szakorvos végzett különböző vizsgálatokat Farkaslakán. Öt nap alatt mintegy több száz helyi lakót vizsgáltak meg. Pénteken délelőtt tartottak sajtótájékoztatót az önkéntes akcióról, melyen többek közt arról számoltak be, hogy jövőre is eljönnek.
Elsőkét Kovács Lehel, Farkaslaka polgármestere köszönte meg a Bács-Kiskun megyei orvosoknak az önzetlen munkáját. Elmondta, hogy a községben még ilyen szintű egészségügyi felmérés még nem volt, mint ezalatt a pár nap alatt. „Örülök, hogy idén Farkaslaka lehetett a házigazdája ennek az önkéntes akciónak” – hangsúlyozta.
Először 2007-ben jártak Székelyföldön a Bács-Kiskun megyei orvosok, akkor Kobátfalván és környékén vizsgálták a lakók egészségügyi állapotát. Azóta már jártak Székelyvarságon, Oroszhegyen, Gyergyócsomafalván, Gyimesfelsőlokon és tavaly Oklándon. Bányai Gábor, Bács-Kiskun megye közgyűlésének elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, nem kis költséggel jár az orvosok kiszállása, azonban ha szívvel és lélekkel jönnek ide, akkor nem is számít a kiadás. „Jövőre lejár az elnöki ciklusom, de azért még tudok arról határozni, hogy egyszer még biztosan eljöhessenek az orvosok” – közölte Bányai Gábor, aki megköszönte az udvarhelyi kórháznak, hogy különböző műszerekkel és felszerelésekkel segítették a munkájukat.
Birtalan József, Hargita Megye Tanácsának alelnöke kifejtette, hogy fontos a két megye közti kapcsolat, és reményét fejezte ki, hogy az orvosok önzetlen és kemény munkája mellett az itteni táj szépségeivel is megismerkedhettek.
Tarr Gyöngyvér, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője beszédében többek közt arra tért ki, hogy a betegségeknél a prevenció a legfontosabb lépés. Sokan nem mennek el orvoshoz, ez pedig nagy hiba, azonban a magyarországi szakemberek javaslatára az emberek inkább elmennek a doktorhoz. Mindemellett kiemelte az itteni orvosok talpraesettségét is: „Ahhoz képest, hogy milyen körülmények közt kell dolgozni, a székelyföldi háziorvosok nagyon ügyesek” – közölte Tarr Gyöngyvér.
Az intézetvezető azt is megemlítette, Romániában sokan nem élnek azzal a lehetőséggel, hogy évente egyszer elmehetnek egy általános orvosi vizsgálatra, tehát minden egészségügyi biztosítással rendelkező állampolgár egy évben egyszer részt vehet egy szűrővizsgálaton. „Ha úgy érezzük, hogy jönni kell, akkor ezután is itt leszünk” – fogalmazott röviden a kecskeméti főkórház igazgatója, Svébis Mihály.
Daganatos betegségeket is diagnosztizáltak
Mócza György arról számolt be, hogy a vizsgálatok során sajnos előfordul, hogy komoly betegségeket is felfedeznek egy-egy páciensen, amit egyszerű kezeléssel nem lehet gyógyítani, és az itteni egészségügyi intézetekben kell orvosoljanak. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat főorvosa azt is elmondta, hogy a vizsgálatokról készül egy statisztika, amit az udvarhelyi kórházak, a helybéli háziorvosoknak, és a megyei közegészségügyi igazgatóságnak is a rendelkezésére bocsájtják.
Lukács Antal, a székelyudvarhelyi kórház vezetője kifejtette, hogy Székelyföldön sajnos sokan a panaszaikkal nem fordulnak orvoshoz, mert attól félnek, hogy egy kezelés miatt abba kell hagyják munkájukat, megszakítják a megszokott életritmusukat. Ilyenkor is jól jön, ha a szakorvosok a községbe, az emberekhez közel mennek, akik kihasználják a lehetőséget, és elmennek a vizsgálatokra.
A község két háziorvosa, Váradi István és Mihály Ibolya köszönetüket fejezték ki a Bács-Kiskun megyei szakorvosok segítségét. „Jobb lenne hosszabb ideig együtt dolgozni” – közölte Váradi.
Mint megtudtuk, jövőre valószínűleg a Gyergyói-medence egyik községében fognak önkénteskedni a magyarországi orvosok.
Két különböző tematikájú kiállítás megnyitójára várja az érdeklődőket január 26-án és 27-én a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum.
Lőrincz Ildikó muzeológus, művészettörténész tart előadást a 20. századi székelyudvarhelyi képzőművészetről szerdán.
Idén meg kell épülnie a negyven férőhelyes bölcsődének a parajdi Mánya-kertben, ám egyelőre csak az épület alapjait lehet látni a helyszínen. A kivitelező a nagy havazások ellenére is dolgozott ottjártunkkor.
Csőtörés javítása miatt több utcában vízszünet lesz január 26-án, hétfőn Székelyudvarhelyen.
Konfliktus alakult ki egy négyfős társaság körében Székelyudvarhelyen, szombaton. Az összetűzés során egy személyt éles eszközzel sebesítettek meg.
A mesterséges intelligencia segítségével kellett képregényt készítsenek a református kollégiumok diákjai, akik jelentkeztek az immár huszonötödik alkalommal, ezúttal Székelyudvarhelyen megszervezett bibliaismereti vetélkedőre.
Székelyudvarhely évszázadai címmel szerveznek várostörténeti konferenciát a református egyházmegye központi hivatalának termében.
Hamarosan pályázatot nyújtanak be a Nagy-Küküllő mentén elképzelt sétány, valamint a csereháti Mária tér megvalósításáért – derült ki a székelyudvarhelyi képviselők soron kívüli ülésén pénteken. Az adóemeléssel kapcsolatban is tisztáztak néhány dolgot.
Elmúltak már azok az idők, amikor az adóhatóságnak nem volt megfelelő rálátása a cégek pénzügyeire, derült ki az RMKT székelyudvarhelyi szervezetének az adózási változások ismertetéséről szóló rendezvényén.
Székelyudvarhelyen, a Polgármesteri Hivatal Szent István termében tartották meg január 22-én, a magyar kultúra napján az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjak ünnepélyes átadásával egybekötött gálaestet.
szóljon hozzá!