Fotó: Veres Nándor
Az adótörvénykönyv módosításának köszönhetően több adóügyi változással indult a február a Grindeanu-kormány által elfogadott módosítások nyomán. A legtöbb céget a mikrovállalkozások besorolásának változása érinti.
2017. február 10., 10:592017. február 10., 10:59
Tavaly írtunk a vendéglátóipari egységekre vonatkozó specifikus adó januártól tervezett bevezetéséről: ennek összegét többek között a létesítmény – étterem, bár, szálloda – mérete és a település besorolása alapján fogják meghatározni, azonban pontos információkat az alkalmazási módszertan hiányában továbbra sem lehet tudni.
Mituleci Katalin, a csíkszeredai pénzügyi hivatal vezetője tavaly azt mondta, a törvény elolvasása után több kérdés is felmerült, amelyekre az alkalmazási módszertan adhat majd választ, ez pedig azért okoz gondot, mert amíg nem jelenik meg a szabályzat, az érintettek azt sem tudják pontosan, hogy mire számítsanak. Ennek tisztázása tehát még várat magára, azonban a január elején elfogadott 3-as számú sürgősségi kormányrendelet további újdonságokkal szolgált.
A februártól érvénybe lépett rendelet szerint többek között újragondolták a mikrovállalkozások fogalmát: az eddigi 100 ezer euró helyett 500 ezer euró lehet az évi forgalmuk, és továbbra is 1 százalékos forgalmi adót fizetnek, ha van legalább egy alkalmazottjuk, illetve 3 százalékot, ha nincs egy sem.
Kedves Imre, a Hargita Megyei Közpénzügyi Adminisztráció ügyvezető igazgatója érdeklődésünkre elmondta, az újítás kapcsán fontos kihangsúlyozni, hogy amennyiben az érintett egység törzstőkéje 45 ezer lej felett van, kérheti, hogy profitadót fizessen.
„Utánanéztem a Hargita megyei cégek esetének, és a 2015-ös adatok szerint több mint 6500 vállalkozást érint a mikrovállalkozások évi forgalmi plafonjának megnövelése. A specifikus adó esetében nincsenek még alkalmazási normák, azonban az érintett szakpolitikusok egyszer azt mondták, úgy fognak rendelkezéseket hozni, hogy azt egy norma ne tudja felülírni. Itt van például egy jelenlegi patthelyzet: eltörölték a környezetvédelmi bélyegilletéket a gépjárműbejegyzés esetében, de ezzel egy időben azt is eltörölték, hogy ez az összeg visszaigényelhető. Én nem tartom normálisnak, hogy aki január 25-én kérte vissza, annak a rendszer köteles volt visszaadni, de aki február elseje után kérte, annak nem tudjuk kiadni, mert nincs jogi alapja. Sokszor okoz problémát ez, hogy várni kell a normákra vagy az utasításokra” – fejtette ki Kedves Imre.
„Az biztos, hogy az újítások következtében azok a vendéglátóipari egységek, amelyek forgalma nem haladja meg az 500 ezer eurót, és törzstőkéje 45 ezer lej alatt van, a specifikus adó helyett mikrocégként fizetnek adót. A megyében 950 körül van azon jogi személyek száma, amelyek élhetnek ezzel a lehetőséggel. Másrészt azok, amelyek forgalma meghaladja az 500 ezer eurót, profitadót fizetnek, és amennyiben vendéglátóipari egységről van szó, a profitadó mellett a specifikus adót is ki kell fizetniük. Hargita megyéből azonban a nagyobb cégeket elvitték (azaz máshová adóznak) és jellemzően kisvállalkozók vannak, ezért mindenképp kedvezőnek mondható az újítás” – magyarázta az ügyvezető igazgató.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
Családokat, népviseletbe öltözötteket és „civileket” is várnak szombaton, az Ezer Székely Leány Napján Csíkszeredába és Csíksomlyóra. Az egész napot felölelő program alatt a néptánc, a népviselet, a népi hagyományok lesznek főszerepben.
szóljon hozzá!