Megoldódni látszik a Székelyudvarhely melletti legelők helyzete

A Nagy-oldalban lévő legelőt nagyjából tizenöt gazda bérelte ki, több mint hatvan tehénnel fedve le a területet – magyarázta Bartalis Imre, az udvarhelyi szarvasmarhatartó gazdák tömörülésének, a Szentimrei Cimboraságnak a vezetője. Mint mondta, a gazdák összefogtak annak érdekében, hogy ne hozzanak a legelőre idegen állatokat, hiszen abból többnyire csak konfliktus származik. „Azt is el akartuk kerülni, hogy az elkövetkező években ki legyünk szolgáltatva egy esetleges közvetítő cégnek, amely kibérli a területet a hivataltól, majd továbbadja nekünk” – fogalmazott. Rámutatott, a gazdák közösen dolgoztak a legelő rendbetételén – esztenát építettek, vizet vezettek, takarítottak stb. –, ám idősebb emberekről lévén szó nem sikerült teljesen befejezniük a munkát, így jövőre folytatják.

Bartalis elmondta, Bunta Levente, Székelyudvarhely korábbi polgármestere csak május végén hitelesítette a gazdák bérleti szerződését, így többen majdhogynem elestek a területalapú támogatásoktól, hiszen csak néhány napjuk marad leadni a dossziékat. A kései intézkedés miatt pásztort is csak nehezen találtak állataik őrzésére, a kényszerhelyzet miatt pedig nem is a legmegfelelőbb szakembert fogadták fel – mondta a cimboraság vezetője. 

Immár a bérlők felelnek a területek karbantartásáért, mindenkinek rendben kell tartania a hozzá tartozó részt – közölte Csíki Endre, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal mezőgazdasági osztályának tanácsadója, hozzáfűzve, hogy a területek bérlésére vonatkozó szerződések öt évre szólnak. „Úgy tűnik, mindenki meg van elégedve a legelőkkel, hiszen hozzám még egyetlen panasz sem érkezett” – fogalmazott. Csíki úgy látja, hogy jelenleg motiváltabbak a gazdák a legelőtakarítás elvégzésében, hiszen ettől függ, hogy megkapják-e a területalapú támogatásokat. „Ha nincs támogatást, akkor is ki kell fizetni a legelőbért” – magyarázta. A hivatal munkatársa szerint már tavasszal dolgoztak a gazdák a legelőkön. A Szarkakőhöz közeli legelőn is takarítottak, amelynek rossz állapota miatt korábban több panasz is érkezett lapunkhoz.

Csíki Endre elmondta, a hivatalnak annyi feladata maradt a területekkel kapcsolatban, hogy évente egyszer – tavasszal vagy ősszel – ellenőrzi azok állapotát. „Nem kényszeríthetjük rá a gazdákat, hogy szezonban kimenjenek és gépekkel levágják a füvet, hiszen nem tudni, hogy később milyen lesz az időjárás, és az sem jó, ha az állatoknak nincs mit legelniük” – nyilatkozta. 

Elterelt csorda
A Csalóka utca lakóit zavarták a gazdák állatai, ezért nemrég aláírásokat gyűjtöttek azért, hogy a pásztor ne terelhesse arra a Szentimrei Cimborasághoz tartozó teheneket. Nem volt más megoldás, így ezentúl a Szent János utcán kénytelenek terelni a jószágokat a Szentimre utcáig, majd onnan a kerekerdői hegyivadász alakulathoz közeli legelőre – mesélte Bartalis Imre. „Egyre lehetetlenebb helyzetben vagyunk, már többen azon gondolkodunk, hogy felhagyunk az állattartással” – fogalmazott Bartalis. Csíki Endre a hivatalhoz beérkezett panasz alapján azt közölte, a lakók azt szerették volna, hogy ne sérüljön az utca kertvárosi jellege. Azzal, hogy másfelé terelik a csordát, megszűntek a panaszok is – fűzte hozzá.