
Fotó: Székelyhon
Idén elkezdődhetnek az árvízvédelmi munkálatok a tavaly májusban a Korond-patak által elárasztott parajdi sóbányánál, miután az Európai Unió szolidaritási alapjából 14,3 millió eurót hagytak jóvá a romániai árvízkárok helyreállítására – jelentette be Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
2026. július 10., 18:372026. július 10., 18:37
2026. július 10., 20:262026. július 10., 20:26
A tárcavezető az Euronews Románia hírtelevízió csütörtök esti adásának meghívottjaként elmondta, hogy az unió szolidaritási alapjából megítélt összeget más, árvíz sújtotta térségek mellett a parajdi sóbánya árvízvédelmi munkálataira fordítják. Mint közölte, ehhez
Az ügyvivő kormány biztosította az építőtelep megnyitásához és a munkálatok elkezdéséhez szükséges finanszírozást.
Hangsúlyozta, hogy a beruházás terve elkészült, és a műszaki mutatók is megvannak, továbbá az árvízvédelmi munkálatok előkészítése is megtörtént.
hogy a jövőben ne fordulhasson elő a tavalyihoz hasonló katasztrófa.
A térségben további munkálatokat is terveznek, melyek révén biztosítanák a lakosság számára a vezetékes ivóvizet, melyet jelenleg számos település a Kis-Küküllőből nyer – mondta a tárcavezető az MTI beszámolója szerint.
Emlékeztetett, hogy a folyó sóbánya alatti szakaszán lévő települések jelenleg sótalanító berendezések segítségével jutnak hozzá az emberi fogyasztásra alkalmas vezetékes vízhez, ami középtávú megoldás. A miniszter szerint
és az ehhez szükséges munkálatokat is jóváhagyták, csak kivitelezni kell őket – nyilatkozott.
Az Európai Parlament plénuma keddi ülésén hagyta jóvá a tavalyi romániai árvízkárok enyhítésére megítélt támogatást, melyből az ország középső, déli és észak-keleti térsége részesül. Az összeget
az energia-, a víz- és csatornarendszer, a közlekedési, egészségügyi és oktatási infrastruktúra helyreállítására,
továbbá az alapvető szolgáltatásokhoz, például az ivóvízhez való hozzáférés biztosítására költhetik.

Az Európai Parlament (EP) keddi ülésén jóváhagyta a tavalyi romániai árvízkárok enyhítésére és ennek részeként a parajdi bányakatasztrófa okozta válsághelyzet kezelésére Bukarestnek megítélt 14,3 millió eurós támogatást.
Az EP plénuma egy módosító indítványt is elfogadott, amelyben azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy
Romániai EP-képviselők szerint ez lehetővé teszi, hogy az ország újabb uniós forrásokban részesüljön a sóbánya helyreállítása céljából.
A kormány februárban hagyta jóvá a Korond-patakon építendő árvízvédelmi rendszer gazdasági és műszaki tervét.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerint az árvízvédelmi rendszer hosszú távú védelmet nyújt a térségnek.
Az árvízvédelmi rendszer egy 12 méteres gátból, záportározóból, föld alatti vízelvezető csatornából, valamint a Korond-patak medrének szabályozásából és eltereléséből áll, ezáltal többlépcsős árvízvédelmi beavatkozást tesz lehetővé. Nagyobb árhullám esetén működésbe lép a záportározó rendszer,
Az árvízvédelmi munkálatok több mint hatmillió köbméternyi víz ideiglenes tározását teszik lehetővé a Korond-patak vízgyűjtő területén, és összesen hét kilométernyi mederszabályozást feltételeznek. Három év alatt készülnének el.
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába 2025 májusában zúdult be a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a tárnákat. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függött.
A Korond-patak, amely Parajdnál a Kis-Küküllőbe torkollik, tavaly több ízben is sóval szennyezte a folyót, amelynek vize emiatt hónapokig alkalmatlan volt az ivóvíz előállítására. A Kis-Küküllő völgyében található települések lakosai (mintegy 40 ezer ember) számára azóta is sótalanító berendezések segítségével állítják elő az ivó- és háztartási vizet.
Több mint kétszáz éve nem volt ekkora mértékű felújítás a székelyudvarhelyi Szent Miklós római katolikus plébániatemplomnál, mint amiért közösen pályázik a városvezetés és az egyház. Mintegy 35 millió lejt költenének a munkára.
Az Orbán Balázs Általános Iskola és a művelődési ház energetikai felújítását nem tudták az augusztus végi határidőig lezárni Székelyudvarhelyen, mindemellett elbukták a fenyédi önkormányzattal közösen tervezett elektromos buszok vásárlását.
Közel százötven gyerek fordult meg eddig a nemrég megnyílt Szejkei Lápmenti Tanulóházban, ahol a környék élővilágával ismerkedhetnek meg a diákok. A kezdeményezést hosszú távra tervezik, további programokkal is bővítenék.
Tömbházak oldalára, forgalmi táblára, közlekedést segítő tükörre, kukára és gázcsatlakozós dobozra is firkáltak Székelyudvarhelyen. Noha a falfirkázás régi jelenség, a térfigyelő kamerák korában már egyszerűbb a beazonosítás.
Azonosította a rendőrség annak az autónak a sofőrjét, amely vasárnap késő este egy ház falának ütközött Szentegyházán.
Kivitelezőt keres a székelykeresztúri önkormányzat a város központjában lévő Napsugár Napköziotthon energetikai korszerűsítése érdekében. Bár kívülről nézve nincs leromlott állapotban az épület, belül jócskán akadnak gondok.
Meglehetősen későre indította el az Országos Beruházási Társaság a székelyudvarhelyi bölcsőde megépítését, de a polgármester szerint a munka jól halad, bízik benne, hogy a következő tanévtől megnyithatják az intézményt.
Oroszhegy és Bögöz községekben, valamint Székelyudvarhelyen is elkaptak egy-egy ittas sofőrt az elmúlt hétvégén a hatóságok – derül ki Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság hétfői közleményéből.
Lakóház sarkának ütközött egy autó vasárnap éjszaka Szentegyházán. Mire a rendőrök kiérkeztek a helyszínre, senkit nem találtak a járműben, a közelben tartózkodó 29 éves férfi pedig azt állította, hogy ő csak utas volt.
Korondon és környékén, Parajdon, valamint Szentegyháza több utcájában is áramszünet lesz javítások miatt – tájékoztat a szolgáltató.
2 hozzászólás