Fotó: Farkas Antal
A székelyudvarhelyi önkormányzati képviselő-testület csütörtöki ülésének három napirendi pontja is a Székely Támadt-vár restaurálását célzó beruházással kapcsolatos. A határozattervezetekben szereplő szakvéleményezés a parazitaépületek lebontására is javaslatot tesz.
2014. április 03., 09:122014. április 03., 09:12
2014. április 03., 09:232014. április 03., 09:23
Az előterjesztett hat napirendi pont fele a Székely Támadt-vár restaurálását célzó beruházással kapcsolatos, elsőként az északkeleti és északnyugati várfal sürgős megerősítésének, illetve megőrzésének ügyében kell döntenie a székelyudvarhelyi önkormányzati képviselő-testületnek. A várral kapcsolatos másik két napirendi pont a műemlék felújítását célzó pályázati beruházás költségeit, valamint a beruházási tétel műszaki-gazdasági mutatóit taglalja.
A határozattervezetekből kiderül, hogy a Norvég Alaphoz benyújtandó pályázat összértéke majdnem kilencmillió lej, ebből 8,73 millió vissza nem térítendő összeg, ami a projekt kiadásait teljes mértékben fedezi, azaz a helyi önkormányzatra nem ró pénzügyi terhet a restaurálási munkálat. Amennyiben a képviselő-testület megszavazza a tervezetet, a városháza, illetve a Haáz Rezső Múzeum a norvégiai Bergen városának múzeumával együttműködve valósítja meg az egyéves beruházást, amivel teljesen felújítanák és funkcionálissá tennék a Székely Támadt-vár Hajdú-bástyáját.
A parazitaépítmények ügye megkerülhetetlen
A határozattervezet tartalmazza a várrestaurációs tervek elkészítésével megbízott szakcégek képviselőinek szakvéleményezését is, amelyben javasolják a várfalakhoz tapadó összes parazitaépítmény lebontását, valamint – a műemlék turisztikai értékének kihasználása érdekében – a környék urbanisztikai rehabilitációját célzó szaktanulmány elkészítését. A szakemberek elengedhetetlennek tartják a járószint csökkentését is a várban, javaslatuk szerint 0,7–1,5 méterrel mélyebben kellene lennie annak, egyszersmind a talajvizet is el kellene vezetni a vár, valamint az iskola faláról. Indítványozzák ugyanakkor az északi bástya melletti melléképület lebontását, mindenféle idegen anyag eltüntetését. A szakvéleményezés szerint fel kellene tárni a régi várbejáratot, a jelenlegi kaput pedig hátraköltöztetni a várfalak vonaláig, ugyanis az jelenleg előnytelen helyen van.
Elkezdődhetnek a sürgősségi beavatkozások
A várfalak kijavítását és megőrzését célzó, gyors beavatkozási teendőket tartalmazó határozattervezet értelmében az északkeleti és északnyugati várfalakon nyolc hónap alatt végeznék el a sürgősségi munkálatokat, amelyek kevéssel több mint 700 ezer lejbe kerülnének. A beavatkozással az omlásokat állítanák meg, illetve szakszerűen helyrehoznák a beomlott falrészeket, és betömnék a falon keletkezett repedéseket. Ehhez, valamint a várfalak megőrzéséhez is elengedhetetlen, hogy a várfalakról eltávolítsák a parazitanövényeket, esetenként vastag cserjéket, de a szakvéleményezés szerint a várfal közvetlen közelében található fák kivágására is szükség van.
Harminc nappal meghosszabbították a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon – jelentette be szombaton a Hargita megyei prefektúra.
Maradnak a biztonsági intézkedések, a bánya állapota lassan romlik, a nemzetközi szakértők megkezdték a munkát, és egyelőre csak napi hatórás vízszolgáltatást tudnak biztosítani a Kis-Küküllő menti településeken, ahol megnőtt a víz sótartalma.
Szép idő, jó ütem és közösségi élmény jellemzi az idei székelyudvarhelyi zarándoklatot, amely péntek reggel indult útnak a csíksomlyói pünkösdi búcsúba.
A régi parajdi sóbánya fölötti területen észlelt talajsüllyedések tovább terjedtek, de nem veszélyeztetik a térségben zajló munkálatokat – számolt be pénteken a Hargita megyei prefektúra.
Több százan indultak gyalogosan Csíksomlyóra a székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz-templomból pénteken reggel. A zarándokcsoporthoz más környékbeli és anyaországi keresztalják is csatlakoztak, hogy együtt érkezzenek szombaton a pünkösdi búcsúra.
Ingyenesen használható lesz az autópiaci parkoló a pünkösdi gyalogos zarándokok zárómiséjének ideje alatt Székelyudvarhelyen.
Több alkalommal töltötte be a környezetvédelmi miniszteri tisztséget RMDSZ-politikus az elmúlt 20 évben. A parajdi sóbányát fenyegető veszélyről Korodi Attila hivatali ideje alatt nem értesült, Tánczos Barnát még nem tudtuk megszólaltatni az ügyben.
Egyelőre úgy néz ki, hogy nem nő a veszély annál a parajdi bányarésznél, amelynek födémjén több kráter is keletkezett az elmúlt napokban. Eszerint csökken az esély, hogy egyszerre omoljon be a problémás bányarész.
Petres Sándor Hargita megyei prefektus arra kérte csütörtökön a lakosságot, hogy ne röptessék saját drónjaikat a parajdi sóbánya körül, mert ezek veszélyeztetik a hatóságok tevékenységét segítő drónokat.
A Propark – Védett Területekért Alapítvány szerdán cáfolta Bogdan Ivan ügyvivő gazdasági miniszternek azt az állítását, hogy egy hódcsalád miatt nem valósult meg a Korond-patak elterelése, ami megmenthette volna a parajdi sóbányát.
szóljon hozzá!