Lackfi János egyike a legsokoldalúbb alkotóknak

Írók, költők esetében a népszerűség és a hatásfok egyik szintmérője, hogy megszólítja-e a legfiatalabb olvasókat? Lackfi ez a próbát is kiválóan vette ezidáig, hiszen tizenkét kötetnyi gyermekverset publikált. Verseinek érdekessége, hogy bennük természetes módon van jelen a forma. Mégis, amikor erre az írásra készültem egy viszonylag régi ciklust olvastam végig, tulajdonképpen azt a versanyagot, amely a Hófogók című kötetben jelent meg, s feltételezésem szerint jóval korábban keletkezett, hiszen köztük 1993-ban keltezésűt is találtam. Az indító vers, a Lavina dal nem akármilyen költő, Kosztolányi megszólításával indul, a Boldog-szomorú dal parafrázisával: „Van faragókésem, mamuszom,/ Van lefagyasztva csirkehusom,/ Csepp piros almám, mind kukacos,/ Méztől a szájam még ragacsos,/ Gyöngy a boromban perdül ezer,/ Hogyha beteg vagyok, van ki kezel…” Az ilyenszerű „idegen bőrben” való jelentkezés a Hozott anyag című verscsokorban is folytatódik, amikor. Villonra, Balassira ismer az ember, hogy aztán – búvárkodván a hozott anyagban, kortársakat, időben előttünk járó pályatársak is felbukkanjanak, Orbán Ottó, Határ Győző, Faludy György és mások. Lackfi János magától értetődően válik itt poeta doctus-szá, hiszen a kötet következő darabjaiban – minden erőltetett szerepjátszás nélkül – a lehető legtermészetesebben foglalja versbe az élet legapróbb részleteit. Nála versihlető tényező a nagyon pórias valóság-show, egy dokumentumfilm részlete, és az „eleven kompozícióban” önmaga jelenik meg – például – bevásárlás közben. Ez az elvegyülési képesség teszi őt naggyá, emeli be a verseket a hétköznapokba. Olyanformán fedezi fel a közelünkben „hányódó” verseket, hogy magunk is elcsodálkozunk saját vakságunkon, amiért nem vettük észre a metafora-lehetőségeket. A Szegetlen kenyér, a Közelség és az A közti út című versek említhetők itt példaként. 

Lackfi számára a műfordítás sem idegen pálya – Lorand Gaspar, Guy Gofette, André Breton, Max Jacob neve bukkan fel az általa fordított kötetekben, ami egy majdhogynem határtalanra terjedő (költői) univerzumot teremt számára, amely akár megannyi másik létezést, anyanyelven való újraélést tartogat számára és minden olvasójának.

Legutóbb – a frissen lezajlott 84. Ünnepi Könyvhéten – a Kapjátok el Tüdő Gyuszit című kötettel és az általa szerkesztett Aranysityak című gyermekverskötet második kiadásával volt jelen (mindkét kötet a Móra Kiadó gondozásában jelent meg 2013-ban).

Ennek a sokrétű életpályának a műhelytitkaiba tekinthet be az, aki hétfőn este 8 órakor ellátogat a Pedig címmel sorra kerülő estre a G. Caféba, amelynek Lackfi János a vendége, házigazdája pedig Murányi Sándor Olivér író. Ez a program Magyar Írószövetség, a G. Kulturális Egyesület, valamint a Gondűző Étterem és Szálloda közreműködésével valósul meg.