Időszakos vagy állandósuló vízgondok?

Idén négyszer voltak problémák a vízszolgáltatással, Székelyszenttamáson a magasabban fekvő házaknál egyáltalán nem volt víz, de a háztartások többségénél nyomáscsökkenés volt tapasztalható „Kisebb, néhány hetes megszakítással gyakorlatilag tavasz óta gondok vannak a vízszolgáltatással. Teljesen kiszámíthatatlan, hogy mikor van és mikor nincs víz: míg egyeseknél még csordogál valami a csapon, más háztartásokban már órák óta szünetel a szolgáltatás” – summázta a szenttamásiak panaszait Menyhárt Edit helybéli lakos. Mint hozzátette, ez ügyben többször is egyeztetett a Harvíz helyi és csíkszeredai illetékeseivel, ígérgetés volt, viszont a megoldás várat magára. „Az elmúlt hétvégén ismét nem volt víz, akkor a cég csíkszeredai munkatársával beszéltem, s mint kiderült, műszaki meghibásodás történt, és a megyeszékhelyen élő szakember nem tudott kiszállni az orvoslására, hiszen lakodalomba kellett mennie” – adott hangot felháborodásának a panaszos. Megtudtuk ugyanakkor, hogy tavaly, amikor a térségben több településen is vízkorlátozást vezettek be a szárazság miatt, Szenttamáson semmilyen probléma nem volt a szolgáltatással.

Technikai probléma történt – biztosított Szász Gábor, a Harvíz területi vezetője –, a rendszer automatikája állt le az elmúlt hétvégén. „A rendszert csupán manuálisan tudtuk kezelni, hisz a műszaki szakembernek Csíkszeredából kellett kiszállnia a meghibásodást orvosolni. Az automatikát teljesen leállítottuk, a hiba kiküszöböléséig manuálisan kezeljük a rendszert” – magyarázta az illetékes. Az Ivóból érkező vezeték pumpaháza Küküllőkeményfalván van, a vezetékek alsó szakaszán két átfolyótartály is van, egyik Fancsalban, a másik pedig Szentkirályon. Előbbi kapacitása nagyobb, hiszen a szentkirályival szemben három települést, Ülkét, Fancsalt és Szenttamást szolgálja ki, sorolta Szász Gábor. „Hétfőn délelőtt már mindkét medencében 70–80 centiméteres volt a vízállás, délig helyre kellett állnia a szolgáltatásnak” – biztosított az illetékes.

A rendszer összesen tíz települést lát el ivóvízzel, az alsó felén tapasztalt meghibásodás „szerencsére” nem érintette Ivót, Zeteváralját, Zetelakát, Keményfalvát, Fenyédet és Máréfalvát, hangsúlyozta a területi igazgató. „Vízhiányról szó sincs, hiszen a kapacitásunk kétszer ekkora mennyiséget is megbírna, átlagosan naponta 600–700 köbméter, nyáron rendszerint 800–900 köbméternyi ivóvizet szolgáltatunk, a maximális kapacitás pedig mintegy 2000 köbméter lenne” – matematikázott Szász Gábor.

Nem csak egyedi problémáról van szó – így Makkai Sándor székelyszenttamási lakos, aki azzal folytatta, hogy a tavalyi „kiváltságos” évet leszámítva minden korábbi esztendőben vízgondok voltak a rendszeren lévő településeken. „Magasan fekszik a házunk, és a nyomásingadozás gyakorlatilag napi szintű probléma. Tavaly kevés volt a szolgáltatáskiesés, de a korábbi években, akárcsak idén, reggel és este nem volt vizünk” – fejtette ki a lakó. Mint elmondta, vízgondjaikról a szolgáltatót és a község vezetőségét is tájékoztatták, ám érdektelenségbe ütköztek, ezért maguk kerestek megoldást. „Víztartályt szereltünk be, amellyel a kieséskor fedezni tudjuk a háztartás szükségleteit. Időközben a szomszéd is rájött, hogy nincs más megoldás, neki is be kell fektetnie a vízprobléma megoldásáért” – magyarázta.

Víz, villany: a vidéki települések vonzerejének kulcsa?

Makkai úgy véli, nem kis, „a szőnyeg alá seperhető” problémáról van szó, hisz minden évben egyre több fiatal család költözik ki a város környéki településekre. „Nyilván az ember nem vásárol vidéken telket és nem építkezik, ha tudja, hogy a közművesítés nem biztosított vagy gondok vannak a szolgáltatással. A község vezetőségének mindenképpen nagyobb figyelmet kellene erre fordítani, hiszen így egyre kevésbé lesznek vonzók a települések az ingatlanpiacon” – érvelt Makkai Sándor. Az ügyben Bálint Imre Elemért, Oroszhegy község polgármesterét is megkerestük, mint az elöljáró elmondta: kérdéseinkkel a szolgáltatóhoz forduljunk, hisz a község vezetősége is csupán ezt tudja tenni.