Hazatértek a gólyák

Európában is ritkaságnak számít a Nagy-Homoród völgyében található halastavak környéke. Az eredetileg mocsaras, nádas vidéket a nyolcvanas években alakították át mesterséges halastavakká. Ma is sűrű nádas nyújt palástot és háborítatlan nyugalmat számos madárfajnak. Már az 1940-es évek óta vannak madártani adatok a területről, az utóbbi harminc év alatt pedig 264 madárfajt figyeltek meg az ornitológusok – mondta el kérdésünkre Szabó József szakértő. Több mint harminc védett faj fordul elő rendszeresen a környéken, a legveszélyeztetettebb faj jelenleg a cigányréce, a természetvédelmi világszövetség vörös listáján is szereplő madárfajból alig tíz pár költ a területen. A homoródszentpáli tavak nemcsak állandó otthont nyújtanak a madárritkaságoknak – ugyanis tavasszal és ősszel „madárszállóvá” válnak –, hanem a vonulás során pihenőhelyként szolgálnak az országunkon áthaladó vízi és ragadozó madarak számára. Több száz gólya nyaralt tavaly a szentpáli halastavaknál – mondta el a szakértő –, kora tavasszal és ősszel pedig vadlibákat lehet megtekinteni, de rendszeresen fordul elő a tavaszi vonuláskor daru is.

Élménydús madárles

A tavakat kiterjedt nádas veszi körül, így az érdeklődők a nádszálak között leshetik meg a madárritkaságokat. Türelmes várakozással igazi különlegességeket tekinthetünk meg: fejünk fölött gémek, vadlibák és gólyák repülnek, a vízen a vöcskök és récefélék szokásait figyelhetjük meg, távolabb pedig a különböző madárfajok sokaságát pillanthajuk meg. Az útvonalon haladva nemcsak a látvány, hanem a madárhangok is elkápráztatják a látogatókat: rengeteg különböző kelepelés, csicsergés, gágogás váltja egymás, távoli madárhangok, de olykor közeli csobbanások is, így valódi vadregényes élmény a szentpáli pihenőnél lenni. Bár többnyire a madárkedvelők szokták látogatni, a homoródszentpáli madárfigyelő mindenki számára nyitott hely, több helyi és európai turisztikai ismertetőben is szerepel. Gyűrűző- és madárvonulás-kutatási táborokat, valamint bemutatónapokat is szerveztek a területen az udvarhelyi madárszakértők, de emellett csoportokat is szoktak vezetni – sorolta Szabó József.

A szentpáli tavak elsősorban a madarak és a halak otthonául szolgálnak, de számos emlősnek is élőhelyet nyújtanak. A tórendszerben őshonos, de betelepített halfajok is élnek, mint a ponty, a kárász, a csuka, a süllő vagy a harcsa. A madárpihenő területén nemcsak az állatvilág szárnyas fajaival, hanem különböző békafélékkel, mocsári teknőssel, vízisiklókkal, pézsmapocokkal, hermelinnel, menyéttel, rókával, borzzal és vidrával is találkozhatunk, olykor őzeket is lehet látni a tó melletti domboldalon. Az állatvilág mellett a növényzet is különleges, ritka fajok, mint a sóvirág, bánsági sáfrány, sziksófű, fekete kökörcsin és sziki őszirózsa vannak jelen. A homoródszentpáli halastavak a Homoród menti Madárvédelmi Natura 2000 terület részei, főként a madarak védelmére jelölték ki, védik a biológiai sokféleséget, bár nem zárják ki az emberi tevékenységet.

Nemcsak a horgászok és madarászok járnak a szentpáli tavakhoz, hanem a kincskeresők is. A Rejtekhely kincskereső játék egyik helyszíne Homoródszenpál, a halastavak környékén geoláda van elrejtve, így a kalandvágyók is megfordulnak olykor a madarak között. Kikapcsolódásként a globális helymeghatározó rendszer által egy elrejtett kincsesládára vadásznak pontos földrajzi koordináták szerint. A műanyag ládában rendszerint jegyzetfüzet, íróeszköz, valamint a játék szabályzata található, de olykor ajándéktárgyak is. 

Gólyák repülnek Udvarhelyszék fölött

Udvarhelyszéken a legtöbb gólya Homoródszentpálra szokott érkezni. A múlt hét péntekén jöttek az első példányok – mondták el a helybéliek, miközben büszkén mutattak a házuk melletti póznán fészkelő madarakra. Recsenyéden is elfoglalták már az egyik fészket, ugyanakkor Korond környékén, Felsősófalván, illetve Székelyudvarhelyen is jelen van már az egyik legszeretettebb madár.