Elvándorlás és orvoshiány Hargita megyében

Szögre akasztják a román orvosi köpenyt. Sok fiatal orvos külföldre vándorol a jobb megélhetés reményében.

Az egészségügyi minisztérium 2010 szeptemberében könnyítette meg a dokumentum kiváltását, azóta nem kell a fővárosba utazni érte, az igénylést a megyei közegészségügyi igazgatóságon kell benyújtani. A megyei orvoskollégium adatai szerint a 2010 szeptembere előtti időszakban két év alatt mindössze öt-hat orvos tett le külföldi munkavállaláshoz szükséges kérést.

A szakvégzettséget igazoló megfelelési bizonylatokat a 18 orvos közül 15 már megkapta, hárman még várják a dokumentumot. Az igénylők többsége fiatal orvos, aki egyetemi tanulmányai befejeztével inkább külföldön vállal munkát, de vannak köztük olyanok is, akik már több mint tízéves tapasztalatot szereztek az egészségügyben, de most a külföldi munka mellett döntöttek – tudtuk meg Balázs Piroskától, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság személyzeti osztályának szakelőadójától.

A tapasztalt egészségügyi asszisztensek közül is sokan elhagyják az országot, egy év alatt 29-en kérték a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást, amit csak akkor kaphatnak meg, ha legalább öt évet dolgoztak az egészségügyben. Az elvándorló orvosok számának emelkedését dr. Tar Gyöngyi, a megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője is megerősítette.

Nem jönnek vissza

Tendenciává vált, hogy a fiatal orvosok az egyetem elvégzése után nem is keresnek állást Hargita megyében, hanem azonnal külföldre távoznak, ami a tapasztalatszerzés szempontjából még nem lenne kifogásolható, de sajnos sokan már nem térnek haza – mondta a megyei közegészségügy vezetője, hozzáfűzve, ő mindössze egy orvosról tud, aki visszajött, de továbbra is kijár egy külföldi kórházba ügyeletezni.

Egyébként az egyetemi központokban ez még jellemzőbb, a repülőtereknek köszönhetően egyenes út vezet a nyugat-európai városokba, ahol a hazai orvosok annyit keresnek, hogy megengedhetik maguknak akár azt is, hogy hetente ingázzanak repülővel, ha nem akarnak kitelepedni – fogalmazott dr. Tar Gyöngyi.

Tapasztalt, idősebb szakorvosok is vannak az elvándorlók között

Az elvándorlás problémáját súlyosbítja az, hogy továbbra is szakorvoshiánnyal küzd a Hargita megyei egészségügy. A székelyudvarhelyi és gyergyószentmiklósi kórházakban ez nem jelent nagy gondot, hiszen ezekben legfennebb 10%-os szakorvoshiány van, a csíkszeredai kórházban viszont ez az arány 50%-os, tehát ahhoz, hogy az ott dolgozó orvosok ne legyenek agyonhajszolva, meg kellene duplázni a számukat, Gyergyótölgyesen pedig megháromszorozni – véli a megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője, hozzáfűzve, hogy a maroshévízi kórház is komoly szakorvoshiánnyal küszködik.

Sürgősségi orvos alig van a megyében, a megyei mentőszolgálatnál 21 szakorvos dolgozhatna, ám jelenleg mindössze 3–4 van – folytatja a problémák sorolását dr. Tar Gyöngyi.
Széchely István

Rajtuk csattan az ostor

A megfelelési bizonylatok igénylési procedúrájának könnyítése mellett továbbra is nehézkes és lassú a külföldi munkavállaláshoz szükséges dokumentum, valamint a szakorvosi diplomák kiállítása, ugyanis az egészségügyi minisztérium nem tudja tartani a 30 napos határidőt, olyan is van, hogy ezt fél évvel túllépi – tudtuk meg dr. Tar Gyöngyitől, aki azt is elmondta, hogy számukra ez nagyon kellemetlen, ugyanis a késés miatt velük veszekszenek az igénylők.