Egy kis vágóhíd indult a megyében

Az Országos Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) tavaly nyáron fogadta el a kistérségi, kis kapacitású vágóhidak létrehozására vonatkozó rendeletet. A kis vágóhidak létesülésével lehetőség nyílik az állattenyésztésből származó hagyományos termékek, félkész termékek, illetve a nyers hús megfelelő előállítására, feldolgozására, és a helyi piacokra is biztonságos körülmények között jut ki az áru, ugyanakkor a vágásra szánt állatok „sétáltatása” is megszűnhet.

A megyei tanács, illetve a megyei állat-egészségügyi hatóság szakemberei, valamint a kis vágóhidak létrehozása iránt érdeklődő befektetők részvételével a témában tartott tavaly őszi megbeszélésen ugyan több mint harminc potenciális befektető jelent meg, máig mindössze egy kis vágóhíd kezdte meg működését Hargita megyében – tudtuk meg Ladó Zsolttól, a Hargita Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság vezetőjétől. Egy gyergyói kis vágóhíd esetében kértek engedélyt a működés megkezdésére, a benyújtott dokumentáció alapján a bukaresti főhatóság is jóváhagyta a vágóhíd beindítását, és az nemrég meg is kezdte működését – közölte Ladó Zsolt. „Érdeklődő van, de még nem tette le mindenki a kérését” – fogalmazott a megyei állat-egészségügyi hatóság vezetője.

Az új szabályozásnak köszönhetően Udvarhelyen a Deák Prod Kft. tervezi nyolc év után újraindítani kadicsfalvi épületében a vágóhidat, amint azt Ladó Zsolt elmondta, kollégái már voltak terepszemlén, és már csak néhány apróságot kell megoldania a befektetőnek, hogy a kis vágóhíd megkezdhesse működését. Csíkjenőfalván is előrehaladott állapotban van a kistérségi vágóhíd elindítása, a hús feldolgozásához szükséges gépeket már megpályázták, most várják, hogy az idő annyira felmelegedjen, hogy önerőből elkezdjék a vágóhíd épületének felújítását. Csíkcsicsóban is konkrét lépések történtek már egy kis vágóhíd létrehozása érdekében, az oroszhegyi közbirtokosság is szeretne kisközösségi vágóhidat indítani, de a megye más részeiről, például a Gyimesekből, Kászonokból is érdeklődnek a lehetőség iránt – mondta el Ladó Zsolt, hozzáfűzve, már csak a befektetőkön múlik, hogy mennyi idő alatt állítják össze az engedélyeztetéshez szükséges dokumentációt.

Becslések szerint egy kistérségi vágóhíd esetében a minimális berendezés költsége nem haladja meg a 80–100 ezer eurót, a megyei tanács szakembereinek számítása szerint egy kistérségi vágóhíd kialakítása négyzetméterenként nagyjából 1500 euróba kerülhet. Hargita megyében nagyjából 15 kis vágópont működött 2004-ig, amikor egy jogszabályváltozás miatt működtetőiknek be kellett zárniuk azokat. A kis vágóhidak egy részét azonban most viszonylag kis befektetéssel újra lehetne indítani.

A kistérségi vágóhidak létrehozásával idővel megoldódhat a szabálytalan háztáji állatvágások problémája is, a húsvéti bárányok ellenőrzött körülmények között történő levágását azonban idén is ideiglenes vágópontok – megyei szinten általában hét – engedélyezésével próbálja kézben tartani a szakhatóság.

Az egyébként egy téves értelmezés következménye, hogy a kistérségi vágóhidak működtetői európai uniós kereskedelmet is folytathatnak. Az továbbra is egy viszonylag zárt rendszer, „nem úgy működik, hogy János bácsitól megvásárolnak három disznót, a kisvágóhídon levágják, felcsomagolják a húst, és vihetik az uniós piacra” – fogalmazott a megyei állat-egészségügyi hatóság vezetője, hozzáfűzve, hogy az országban mindössze egy, európai sertéshús-kereskedelmet folytató vállalkozás van, egy temesvári cég.