Céljuk a méregmentes táplálék előállítása

– 2011-ben alakult meg a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetsége, tagjai között szerepelnek székelyföldi csoportok, egyesületek is. Ilyen például a Kovászna Megyei Biokultúra Egyesület, a Székelyföldi Biokultúra Egyesület, a Marosvásárhelyi Biokertész Csoport, illetve a Bio Gold Transilvania. Milyen céllal jött létre biogazdálkodókat magába tömörítő szövetség?

– Dr. Solti Gábor elnökségével három évvel ezelőtt a Sárközy Péter Alapítvány meghívott olyan Kárpát-medencei ökogazdálkodókat, csoportokat, amelyek képesek, tudnak, akarnak tenni azért, hogy ez az egységes egész egy energetikailag is egységes egész legyen. Örömmel tölt el, hogy a székelyföldi biokultúra-egyesületek is csatlakoztak ehhez a kezdeményezéshez. A fő cél az, hogy a Kárpát-medencében egy olyan egységes ökológiai szemlélet jöjjön létre, amely képviseli azt az elvet, miszerint itt nagy dolgok következnek. Emellett a szövetség fontosnak tartja az emberek és természeti környezetük harmonikus kapcsolatának minden területen történő fejlesztését, illetve a Kárpát-medence GMO (genetikailag módosított élőlények, azaz Genetically Modified Organisms) mentességének biztosítását. A napokban voltam a lakitelki népfőiskolán, amely azt a célt tűzte ki, hogy sajátos eszközeivel, adott esetben a politika segítségével az ökogazdálkodásra hatást gyakoroljon. Elvállaltam, hogy a területet átállítjuk ökológiaivá, illetve egy hatezer négyzetméteres, később megvalósítandó, fűtött, de már meglévő üvegházban ökológiai termelést folytatunk, hogy az odaérkezők az ott megtermelt zöldségekből, állati termékekből vásárolhassanak, illetve ezek a termékek kerüljenek be a vendéglátóipari egységekbe.

– Székelyföldön hogyan lehet elindítani a biogazdálkodást? Mi az első lépés?

– Ha az uniós elképzeléseket követjük, az állam tolja az ökogazdálkodók szekerét, de az alatt nem biztos, hogy van kerék. Ha a fogyasztó kereket szerel alá, és adott esetben elé áll és elkezdi húzni, akkor ez a szekér megindul, sőt egyre gyorsabban megy. Ezáltal gyógyul a gazda lelke, mert nem termel fölöslegesen, gyógyul a fogyasztó, mert segíti a gazdát azzal, hogy helyben termelt, tiszta zöldséget vásárol és fogyaszt, és tehermentesül az állam is, hiszen nem kell annyira tolni a szekeret, ráadásul még az egészségügynek nevezett betegségügybe sem kell annyi pénzt beleölnie.

– Sok gazdálkodó mégis azt vallja, hogy minimális vegyszert muszáj használnia, másképp nem marad meg, illetve nem lesz szép a termés. Milyen alternatívák vannak a vegyszermentes növényvédelemre?

– A növényt mindig akkor támadják meg a betegségek, illetve a kártevők, amikor a külső körülményeket a növény nem tudja tolerálni és valamilyen szinten legyengül. A növényeknek olyan erős immunrendszert kell kialakítanunk, amelynek következtében ezek a betolakodók nem kapnak esélyt. Itt jön a gazda szerepe, hiszen ha például egy meleg időszak után esős lehűlés következik, a növényben a cukrok elszaporodnak, ez a levéltetű kedvence, és ez ellen fel tudunk időben készülni. Csalánlevet vagy szappanlevet készítünk, azzal permetezzük meg, de a növény képes megtermelni magának a hidrogén-peroxidot, amellyel például a gombák ellen védekezik. A káposztafélék, ha ökológiai körülmények között termesztjük, ciánt termelnek, hogy a betolakodókat elpusztítsák.

– A biogazdálkodásnál fontos-e, hogy milyen magot vetünk el?

– Magyarországon most már hagyománya van a magbörzéknek. Ez azt jelenti, hogy aki otthon bármilyen növény magjait megtermeli és begyűjti, a fölösleget elviszi a börzére és elcseréli. Ez nálunk már bevált, és reméljük, hogy Székelyföldön is népszerű lesz. Kaptam 1900 tasak magot a Szentesi Magtól, hogy szétosszam a gazdálkodók közt, ennek következménye az lesz, hogy az emberek közösségi életet élnek, kedvet kapnak a vetőmagtermelésre, a csereberére, hiszen ezáltal a gazda az életéből is átad egy darabot, amit mástól visszakap. Ezáltal jobbá, nemesebbé válik.

– Úgy tudom, hogy különböző virágfélékkel, például büdöskével, levendulával és fűszernövényekkel is meg lehet védeni a veteményt a kórokozóktól. Erről mi a véleménye?

– Nem kell, de célszerű ezeket a növényeket a vetemény közelébe ültetni. Nagyon sok olyan tényező van, amiről igazából ma még nem tudunk. Éppen azért, mert senkinek nem érdeke, hogy ezeket kutassa, főleg a vetőmaggyártó cégeknek, hogy a forgalmukat csökkentsék. Az az érdekük, hogy minél több hibridet hozzanak forgalomba és ezáltal kezükben tartsák a gazdálkodókat, olyan körülményt teremtsenek, amely saját jólétüket biztosítsa.

– Azok, akik biogazdálkodással szeretnének itthon foglalkozni, kihez fordulhatnak tanácsért?

– Sepsiszentgyörgyön, de Csíkszeredában is van egy csapat, amely nemrég kapott a magyar államtól egy jelentősebb összeget vetőmagvásárlásra. Az érdeklődők bizalommal fordulhatnak Ferenc Lehel kertészmérnökhöz is, a gyergyószentmiklósi Agro Caritas munkatársához, aki biogazdálkodás témában is tart képzéseket, előadásokat.

– Mennyivel nagyobb a költsége a biotermények előállításának?

– Szintén a napokban vettem részt Lakitelken egy fórumon, amelyen a Vidékfejlesztési Minisztérium stratégiai és fejlesztési főosztályvezetője is részt vett, és vázolta a magyar elképzeléseket. Még időben vagyunk, hiszen későn fogadták el az európai uniós költségvetést. Az agrár-környezetvédelmi kifizetések Magyarországon, úgy vélem, háromszorosára nőnek. Ha 600 euró/hektáros zöldségtermesztési támogatásról beszél a minisztérium, az 180 ezer forint, és ha valaki a szántóföldön megtermel még 100 ezer forintnyi zöldséget, ez már nagyon jó motiváció. Ehhez a vásárlói érdeklődést is meg kell teremteni. Ha jól tudom, a székelyudvarhelyi kórházban is már helyi zöldséget vásárolnak. Ha ez behelyettesíthető lesz bióval, és a gazda is megél, akkor egy bizonyos szint után, amikor a gazda kialakította saját termelési rendszerét, meg tudta valósítani azt, amit elképzelt, az árérték eljut arra a szintre, ami mindenki számára megfizethető. Akkor lesz a Kárpát-medence lakossága egészséges, ha jó pár éven keresztül méregmentes, egészséges táplálékot fogyaszt.