
Fotó: Veres Nándor
A fenyő- és lombhullató erdőket egyaránt érinti, de főként a lucfenyőerdőkben okozott szokatlanul nagy fapusztulást az idei, több mint ötven éve nem tapasztalt szárazság. Az aszály ráadásul a fenyő legveszedelmesebb kártevője, a betűzőszú elszaporodásának is kedvezett, ez szintén sok lucfenyő pusztulását okozta idén az udvarhelyszéki erdőkben.
2012. október 10., 16:552012. október 10., 16:55
2012. október 10., 17:022012. október 10., 17:02
Az erdők közelében járva szembetűnő és általános jelenségként tapasztalható, hogy az őszi lombhullatást megelőző színes lombkoronák helyett sok megbarnult, kiszáradt fát látni, mintha foltokban száradnának ki az erdők Udvarhelyszéken. Egyáltalán nem ritka az sem, hogy az örökzöld fafajták, vagyis a fenyők koronája is teljesen barna, látszólag nem élték túl az idei, rendkívül csapadékszegény évet. Ez sok esetben valóban így is történt, ráadásul a példátlan szárazság mellett egy másik tényező miatt is pusztulnak az erdők Udvarhelyszéken, de a jelenség az egész országra jellemző – tudtuk meg Sándor Alpártól, a terület szempontjából legnagyobbnak számító udvarhelyszéki erdőgondnokság vezetőjétől.
A Zetelaka-Libán Erdőgondnokság igazgatója érdeklődésünkre elmondta, a szokatlanul nagy mértékű kiszáradást, illetve fapusztulást kétféle tényező okozza. Az erdei fenyők, valamint a lombhullató erdők esetében a lombkorona sárgulása, barnulása, illetve fonnyadása tapasztalható, ez azonban a látszat ellenére nem a fa pusztulását jelenti, hanem épp az ellenkezőjét: a rendkívüli csapadékhiány miatt úgy próbál védekezni a teljes kiszáradás ellen, hogy azt a kevés nedvességet, amihez hozzájut, törzsében tartja, elvonva azt a lombkoronától – fejtette ki a szakember. A jelenség viszont aggasztó méreteket ölthet, ha tovább folytatódik a szárazság, ezek a fák jövőre elpusztulhatnak. Figyelembe kell venni, hogy tavaly augusztus eleje óta alig volt csapadékos időszak, és idén, néhány májusi esőt leszámítva, szintén jelentéktelen mennyiségű csapadék volt – magyarázta Sándor Alpár.
A lucfenyők esetében már valós pusztulás tapasztalható, melyben a szárazság mellett a kártevők elszaporodása is jelentős szerepet játszik. A lucfenyőnek felszíni gyökérzete van, ezért nagyon érzékeny a szárazságra, ráadásul az aszály kedvezett a fenyő legveszedelmesebb kártevője, a betűzőszú (Ips typographus) elszaporodásának, és ez is nagy pusztítást végzett a lucfenyőerdőkben – tudtuk meg az erdőgazdálkodási szakembertől, aki azt is elmondta, hogy a szárazság miatt a szokásos májusi rajzás mellett idén egy augusztusi is volt.
A Zetelaka-Libán Erdőgondnokság ügykezelésébe 20 788 hektárnyi erdős terület tartozik, a fapusztulások miatt ezeken a tervezettnél másfél-kétszer több egészségügyi vágást kellett végezni idén, amit a szokásosnál kevesebb fővágással kell kompenzálni, hogy az éves mennyiséget ne lépjék túl. Az erdőgondnokság vezetője azt is elmondta, anyagi károk nem igazán vannak, mert a kiszáradt fákat kitermelték, és tulajdonosaik megpróbálták értékesíteni azokat, viszont természeti kárról már lehet beszélni a fapusztulások esetében. A kártevők miatt jövőre megkétszerezik, sőt megháromszorozzák a kihelyezett bogárcsapdák számát, de remélik, az időjárás is segítségükre lesz a faelhalások megakadályozásában – közölte a szakember, hozzáfűzve, hogy ez a jelenség országos szintű, augusztus végén öt megye erdőgazdálkodási szakembereinek részvételével egy konferenciát is tartottak, ahol terítékre került ez a probléma.
Konfliktus alakult ki egy négyfős társaság körében Székelyudvarhelyen, szombaton. Az összetűzés során egy személyt éles eszközzel sebesítettek meg.
A mesterséges intelligencia segítségével kellett képregényt készítsenek a református kollégiumok diákjai, akik jelentkeztek az immár huszonötödik alkalommal, ezúttal Székelyudvarhelyen megszervezett bibliaismereti vetélkedőre.
Székelyudvarhely évszázadai címmel szerveznek várostörténeti konferenciát a református egyházmegye központi hivatalának termében.
Hamarosan pályázatot nyújtanak be a Nagy-Küküllő mentén elképzelt sétány, valamint a csereháti Mária tér megvalósításáért – derült ki a székelyudvarhelyi képviselők soron kívüli ülésén pénteken. Az adóemeléssel kapcsolatban is tisztáztak néhány dolgot.
Elmúltak már azok az idők, amikor az adóhatóságnak nem volt megfelelő rálátása a cégek pénzügyeire, derült ki az RMKT székelyudvarhelyi szervezetének az adózási változások ismertetéséről szóló rendezvényén.
Székelyudvarhelyen, a Polgármesteri Hivatal Szent István termében tartották meg január 22-én, a magyar kultúra napján az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjak ünnepélyes átadásával egybekötött gálaestet.
Terepszemlét tartottak Parajdon a Korond-patak elterelésére kiépített ideiglenes csőrendszert vizsgálva. Noha a kivitelező késznek mondta a munkát, a Salrom vállalat munkatársai és a szakértők további biztonsági beavatkozásokat kérnek az átvétel előtt.
Székelyföld neves képzőművészeinek portréit mutatja be Siklódy Ferenc kiállítása, amelyet január 26-án nyitnak meg a Haáz Rezső Múzeumban, Székelyudvarhelyen.
Kívülről már jól néz ki a Korondon épülő bölcsőde, de a belső részen még több apró munkálatot kell elvégeznie a kivitelezőnek, ugyanakkor a tereprendezés is hátravan. A község vezetősége a következő tanévtől már megnyitná a létesítményt.
Két, egymáshoz szorosan kapcsolódó, esküvőre fókuszáló eseményt is szerveznek Székelyudvarhelyen: szerdán esküvőfotókból nyílik tárlat, hétvégén pedig esküvő kiállítást tartanak.
szóljon hozzá!