Udvarhelyen is lesz hagyományos termékek vására

„Nem csupán a székely termékek vásárát szervezzük meg havonta, hanem karácsonykor és húsvétkor is megrendezésre kerülnek ezek a nagyobb vásárok, amelyeket Csíkszereda mellett Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is megtartunk. Szeretnénk, ha lenne fogadókészség a városok részéről, és akkor szívesen megszervezzük akár Udvarhelyen is. A Csík–Udvarhely barátságot a helyi termelők már megalapozták, amikor hideg van, kicsit kevesebben jönnek, de arra is volt példa, hogy 130-an állították ki portékáikat. Ezt a vásárt fokozatosan szeretnénk bővíteni” – mondja a megyei tanács elnöke.

Terveik között szerepel a tej- és húsfeldolgozók létrehozása, valamint az erdei gyümölcsök feldolgozása, illetve a székely konyha továbbfejlesztése is. „Az első tejfeldolgozók most jönnek létre, Hargita Megye Tanácsa több pénzzel támogatta ezt a befektetést, Keresztúron lesz egy nagyobb feldolgozó, Gyimesközéplokon és Csíkkarcfalván egy kisebb üzem jön létre hamarosan. Tehát a megye több településén elindult a folyamat, a hároméves nehéz munka után sikerült elérni, hogy a kisvágóhidak működését újból engedélyezzék, és tíz vágóhíd indul el a megye különböző térségeiben, amelyeket szintén a megyei tanács segít. Örvendek a Civitas Alapítvány kezdeményezésének, mert ők már rég megcsinálták a Székely Gyümölcs mozgalmat, és nagyon sok udvarhelyszéki termelő jó áron el tudja adni termékeit. Kisebb műhelyek már Gyergyóban is vannak, a megyei tanács segítségével sok településen létrejöttek a termékek előkészítéséhez szükséges konyhák, és egyre inkább elvárjuk a lakosságtól, hogy az iparilag előállított lekvárok, dzsemek, szörpök és kompótok helyett fogyasszák a helyi, egészséges termékeket” – hívja fel a figyelmet a helyi termékek fontosságára Borboly Csaba.

A helyi termékek vásárán nemcsak élelmiszert vásárolhatnak a lakosok, hanem kézműves (népies jellegű ruhákat, helyben készített fajátékokat, kerámiaedényeket stb.) termékeket is. A megyei tanács felkarolta a székely ruhák készítésének támogatását is. A kiírás a Hargita megye területén kulturális tevékenységet folytató magán- és jogi személyeknek szól, akik székely és csángó népviselet, illetve Hargita megyére jellemző román népviselet megrendelésére kérhetnek támogatást. A pályázat elbírálásánál fontos szempont, hogy a támogatást kérelmezők eredeti, hiteles népviselet készítőit nevezzék meg, és ne sorozatgyártóktól rendeljenek.

Ez a program egyébként kiváló lehetőség a megyében működő népi együtteseknek arra, hogy felújítsák ruhatárukat. „Egy székely ruha elkészítése elég komoly pénzbe kerül, és úgy láttuk, hogy az a fiatal, aki szeretné ápolni hagyományainkat, nem tudja megvásárolni önerőből. Sokszor láttuk azt is, hogy kezdenek elkorcsosulni székely ruháink, ezért nagyon fontos, hogy olyan szakember készítse ezeket, aki hitelesen tudja előállítani a térség népviseletét” – fogalmazott a megyei tanács elnöke.

Pluszjövedelmet vagy akár megélhetést jelent a kistermelőknek

Borboly Csaba szerint azért fontos a helyi élelmiszerek népszerűsítése, mert jóízű, vitaminban gazdag, őseink által is használt termékekről van szó, nagyon sok embernek ma már kiegészítő vagy fő jövedelmi forrását jelenti. „Nem kell ingázniuk reggel ötkor éhbérért valamelyik gyárba, hanem otthon, saját gazdaságukat megművelve jelentős jövedelemre tudnak szert tenni, és bízom benne, hogy ezáltal a kis falvak is újra erőre kapnak. Örülök, hogy Hargita megyében ezeknek az embereknek a száma immár több ezer, akik saját termékük feldolgozásából pluszjövedelmet szereznek.”

Két típusú székely termék van: egyik a hagyományos, az úgynevezett piros-fekete címkés, illetve a szürke címkés, ami ipari termék. „Iparilag előállított termékekre is szükség van. A vásárokon is külön vannak kiállítva a hagyományos termékek és külön az iparilag előállított termékek. Mindkettő megkaphatja a székely védjegyet, egy alapvető feltétellel: többségében Székelyföldön megtermelt alapanyagból, székely emberek által készüljön” – hangsúlyozta Borboly Csaba, majd hozzátette: az udvarhelyi polgármesteri hivataltól várják a megkeresést, és szívesen megszervezik nálunk is a hagyományos termékek vásárát, melyet szeretnének kibővíteni Marosvásárhelyen, Kolozsváron és akár Budapesten, Bukarestben is. A székelyföldi termékek ott vannak a magyarországi Corában, a CBA-ban, és számos más üzletlánc is kéri, de a tanácselnök szerint ők elsősorban helyben szeretnék eladni a helyi termékeket, és ami marad, azt vinni el máshova.

A korondi Szász Ilyés méztermelő termékei is felkerültek a Székely Termékek listájára, ők is jó ötletnek tartanák, ha Udvarhelyen is gyakrabban megszerveznék a helyi hagyományos termékek vásárát. „Múlt év végén megszervezték a Patkóban a Mézfesztivált, és annak is nagy sikere volt. Mindenképpen jó lenne gyakrabban megszervezni a vásárt, csak egy jó helyszínt kell találni. 99 százalékban biotermékeink vannak, most próbálgatjuk a levédést, hogy biotermékké nyilvánítsák, de nem olyan egyszerű, sok a papírmunka. Remélem, lesz kereslet a továbbiakban is a biotermékekre. Kicsit visszaesett az eladás, de meg vagyunk elégedve.

Éppen most pénteken szervezi a megyei tanács az összejövetelt, ahol elmondjuk, hogy ki milyen termékkel tud részt venni a Corában” – árulja el Szász Ilyés, aki évente átlagban 10 tonna mézet tud előállítani. Az etédi pálinka is rendszeresen megtalálható a helyi termékek vásárán. „Javasoltam a vezetőségnek is még korábban, hogy akár Udvarhelyen vagy Keresztúron is havonta meg lehetne szervezni a vásárt, csak ne egy időben legyen a csíkival. Rengeteg udvarhelyi termelő kényszerül felmenni Csíkszeredába, s ha itthon is megszerveznék, akkor ez csökkentené a költségeket is. A Székely Termék egy jelkép, lehet, hogy itthon még nincs benne a köztudatban, de mindenképp ezt szeretnénk elérni. Lassan ki kell forrjon, ez a logó garancia kell legyen arra, hogy minőségi termékről van szó” – mondta el kérdésünkre Kovács Elek, az etédi pálinkát előállító kft. tulajdonosa.

Udvarhelyen a Márton Áron térre tervezik a vásárokat

Az ügyben megkerestük Farkas Györgyöt, az udvarhelyi polgármesteri hivatal kabinetvezetőjét, aki elmondta: az elmúlt időszakban több vásárt szerveztek Székelyudvarhelyen, kezdve a Szent Mihály-napi vásártól a Városnapokig vagy a karácsonyi és húsvéti vásárokig, társszervezői voltak a Míves Emberek Sokadalmának, idén pedig a termelőket szeretnék előtérbe helyezni. „A tavalyi karácsonyi vásárból kiindulva, ahol nagyon sok termelő jelezte, hogy hasznos volt a vásár hét napon keresztül, Székelyudvarhelyen is kezdeményeztük, hogy ne csak időszakosan, hanem havi rendszerességgel szervezzük meg a helyi termékek vásárát.

Több termelőt megkerestünk, partnereket is bevontunk a tervbe, tárgyaltunk a Caritas Hargita megyei vezetőivel az Átalvető programmal kapcsolatosan, amely azért jött létre, hogy lehetőséget kínáljon a falusi kisgazdaságok termékeinek közvetlen értékesítésére. Az infrastruktúránk adott, megvannak a sátraink, a helyszín pedig a Patkó lenne. Éppen ma tanácskoztunk a Húsvéti vásár szervezőivel, amelynek a hivatal is társszervezője, és abban egyeztünk meg, hogy áprilistól indítanánk a hagyományos termékek vásárát. A csíkihoz hasonlóan mi is egynapos vásárban gondolkodunk, ez is lehetőséget adna arra, hogy nagyobb promóciót tudjunk biztosítani a vásárlóknak. Mivel a csíkszeredai vásár minden hónap utolsó előtti hétvégéjén van, Udvarhelyen minden hónap utolsó szombatjára szögeztük le az időpontot” – mondta Farkas György, majd hozzátette: mindenképpen meg szeretnék keresni a megyei tanács vezetőségét, hogy nehogy konkurens rendezvénynek tűnjön, szeretnének partnerségi kapcsolatot kialakítani velük, valamint számítanak arra is, hogy a csíkiak megosztják velük eddigi tapasztalataikat.

„Célunk az, hogy ne a nyersanyagot árusítsák a vásárokon, hanem késztermék-vásár legyen” – szögezte le a polgármesteri hivatal kabinetfőnöke.