A tulajdonjogi bonyodalmak miatt esnek el a támogatástól

Az illegális fakitermelés megfékezésére hozta novemberben a kormány azt a határozatot, melynek értelmében azok, akik legfeljebb harminc hektáros erdőterülettel rendelkeznek, igényelhetik az erdőőrzés finanszírozását. A kormányhatározat a 2016–2020-as időszakra vonatkozik, a becslések szerint összesen 248,9 millió lejt szánnának erre, és hozzávetőlegesen kétmillió erdőtulajdonost érint az intézkedés – tájékoztatott sajtóközleményben a kormány még novemberben. A sajtóanyag szerint összesen 580 ezer hektár olyan erdőterület van, melynek tulajdonosa élhetne a lehetőséggel. A 2016-os időszakra 14,5 millió lejt különítettek el erre a célra a környezetvédelmi minisztérium forrásaiból, 2017-ben a becsült összeg, amelyet az állami költségvetésből a de minimis rendszer finanszírozására szánnak, összesen 58,6 millió lej. A kormányhatározat alapján a pénzösszegeket az erdészeti szolgáltatásokat nyújtó erdészetek fogják megkapni, a tulajdonosokkal megkötött szerződések alapján.

Szakács Sándor, a Székelyudvarhelyi Magánerdészet vezetője lapunknak elmondta, hogy a november 23. és december 31. közötti időszakra igényelhették a támogatást, december 7-éig adhatták le az összeállított dossziét. Az erdészetvezető szerint a legnagyobb gondot az okozta, hogy a támogatást csak a terület tulajdonosa igényelheti, ám mivel legtöbb esetben nincsenek tisztázva a tulajdonjogok, az erdőtulajdonosok mintegy kilencven százaléka nem élhet a lehetőséggel. Azzal is gond volt, hogy igényelni kellett egy igazolást a polgármesteri hivataltól, amellyel bizonyítható, szerepelnek a gazdalajstromban, ám olykor ott sem megfelelő adatok vannak feljegyezve.

Azt mondta, nem volt érthetően meghatározva, hogy idén milyen időszakra lehet igényelni az erdőőrzés költségeinek megtérítését, így mindenki másként értelmezte. Ez azért volt problémás, mert a magánerdészetnek azt is ki kellett számítania, hogy a tengerszintmagasság szerinti elhelyezkedése alapján mekkora összegre tehet le igénylést a tulajdonos. Ők egyébként hektáronként 31 lejt igényelhetnek a hegyvidéki, azaz a tengerszintnél 800 méterrel magasabban elhelyezkedő területek őrzésére, a dombvidékiekre pedig ötven lejt kaphatnak hektáronként. Szakács szerint a dombvidékire számított összeg reálisabb, megközelítőleg kilencven százalékban fedezi is az őrzés költségeit, de a hegyvidéki területek esetében már nem megfelelő a támogatás összege, többnek kellene lennie.
Inkább a hírverés volt nagy, mintsem a gyakorlati segítség – véli az erdészeti hivatal vezetője.

Elmondta, az erdészet több mint ötezer tulajdonost és résztulajdonost tömörít, ám mindössze 52 iratcsomót sikerült összeállítani. Ezeken kívül még benyújtottak néhány kérést, de azok nem voltak teljesek, illetve kifutottak a határidőből. A következő negyedévre a támogatást január végéig lehet igényelni, reméli, hogy addig több iratcsomót sikerül összeállítani.

Ezen a héten még feldolgozás alatt vannak a beküldött iratcsomók, sok esetben még kiegészítéseket kérnek, így Ion Munteanu, a Brassói Erdészeti Felügyelőség vezetője nem tudta pontosan megmondani, hogy Hargita megyéből hányan igényelték a támogatást. 

„Nem volt eléggé népszerűsítve a támogatási lehetőség, az erdészetek nem értesítették az összes tulajdonost” – jegyezte meg. Szerinte a tulajdonjogokat bizonyító papírok beszerzése is gondot okozott, illetve voltak olyan polgármesteri hivatalok, amelyek nem bocsátották ki a szükséges igazolásokat a támogatás igényléséhez. Elismerte, hogy valóban kevés idő állt rendelkezésre az iratcsomó összeállításához, hiszen november 24-étől december 31-éig lehet benyújtani az igényléseket. Hozzátette, attól a pillanattól, hogy a Brassói Erdészeti Felügyelőségnél iktatták a dossziékat, a felügyelőknek öt napjuk van megvizsgálni azokat, majd továbbítani a minisztériumhoz. A rövid határidő ellenére is úgy érzi, a 2016 utolsó negyedévére elkülönített 14,5 millió lejből megközelítőleg egymilliót sikerül lehívniuk, reméli, a következő negyedévre már többen fogják kérni a támogatást. Korábbi tapasztalatai szerint a Brassói Erdészeti Felügyelőség mindig élen járt a támogatások igénylésében, amelyek zömmel Hargita megyéből érkeztek, és meggyőződése, hogy ezúttal is ebből a térségből fognak legtöbben próbálkozni.