A madaraknak is kemény volt a tél

A vonuló madarak télen már nem jutnak elegendő élelemhez vidékünkön, ezért esetenként több ezer kilométert is repülnek ahhoz, hogy életben maradjanak. Ahogy közeledik a tavasz, visszatérnek, mivel a táplálékban gazdag telelőhelyek a túlzsúfoltság miatt szaporodásra, költésre nem alkalmasak – avatott be a madarak vándorlásának főbb okaiba az ornitológus.

Szabó József szerint elég dinamikusan változnak a madarak szokásai, ők is igazodnak a klímaváltozáshoz. Ezért nem ritka, hogy azoknak a madárfajoknak egy része, amelyek régebben Afrikában teleltek és csak költeni tértek vissza vidékünkre, már nem repülnek olyan messzire, hanem Spanyolországban, Franciaországban, Magyarországon vagy éppen Romániában vészelik át a telet.

Inkább a nagytestű madaraknak van esélyük túlélni vidékünk keményebb teleit, mivel könnyebben jutnak táplálékhoz kisebb társaiknál: a gólyák ilyenkor is találnak mezei egeret, a darvak pedig gabonaszemeket a tarlókon. A szürkegémek is délre húzódnak a zimankó elől, azonban már néhány éve Ócfalván és a székelyudvarhelyi városi parkban is lehet látni egy-egy példányt a Nagy-Küküllő jeges vizében halászni. Utóbbin kárókatonákat is gyakran lehetett látni decemberben és januárban. Napközben léket kerestek a befagyott folyó jegén, az éjszakákat pedig rendszerint a városi park szélén levő gesztenyefák alatt töltötték.

„Két hónapig voltak itt, egy alkalommal negyvenkilencet is összeszámoltam” – mondta Szabó József. De nemcsak a Küküllő városi szakaszán fordultak elő, hanem kisebb csoportokban szétszéledtek egészen a zetelaki gátig: többségük ott vert tanyát.

A kárókatonák kizárólag élő halat fogyasztanak, ezért jól megférnek a városi parkban a jobbára növényevő tőkésrécék mellett. Felületesen figyelve nem is szembeszökő a különbség közöttük, úgyhogy az arra járó akár őket is récéknek nézheti. Természetük szerint ez utóbbiak is vonuló madarak, azonban a parkban élők annyira elvárosiasodtak, hogy már nem hagyják el hosszú időre helyüket, hiszen van élelmük és megtalálták az emberekkel való együttélés előnyét. Még a kék- és az örvös galamb szokott kis számban áttelelni nálunk, a többi vonuló faj igyekszik délre a tél elől. 

Néhány napja már hallani a parkban fészkelő cinkék, harkályok és csízek énekét, napokon belül megérkeznek hosszú útjukról a pacsirták, seregélyek és rigók. Szabó József a hét végén Dél-Romániában járt, ahol már látta őket. Március közepére várható a gólya, majd őt követi áprilisban a fecske. A harkályok általában itthon telelnek, azonban egyik fajtájuk, a nyaktekercs harkály délre repül a tél elől, majd április közepén visszatér költeni.