
Kevés olyan hideg és kitartó tél volt vidékünkön az utóbbi évtizedben, mint az idei. Az időjárást a madarak is megszenvedték. Az itthon maradt, illetve a melegebb éghajlatról hamarosan visszatérő madarakról beszélgettünk Szabó József ornitológussal.
2017. február 21., 12:402017. február 21., 12:40
2017. február 21., 12:412017. február 21., 12:41
A vonuló madarak télen már nem jutnak elegendő élelemhez vidékünkön, ezért esetenként több ezer kilométert is repülnek ahhoz, hogy életben maradjanak. Ahogy közeledik a tavasz, visszatérnek, mivel a táplálékban gazdag telelőhelyek a túlzsúfoltság miatt szaporodásra, költésre nem alkalmasak – avatott be a madarak vándorlásának főbb okaiba az ornitológus.
Szabó József szerint elég dinamikusan változnak a madarak szokásai, ők is igazodnak a klímaváltozáshoz. Ezért nem ritka, hogy azoknak a madárfajoknak egy része, amelyek régebben Afrikában teleltek és csak költeni tértek vissza vidékünkre, már nem repülnek olyan messzire, hanem Spanyolországban, Franciaországban, Magyarországon vagy éppen Romániában vészelik át a telet.
Inkább a nagytestű madaraknak van esélyük túlélni vidékünk keményebb teleit, mivel könnyebben jutnak táplálékhoz kisebb társaiknál: a gólyák ilyenkor is találnak mezei egeret, a darvak pedig gabonaszemeket a tarlókon. A szürkegémek is délre húzódnak a zimankó elől, azonban már néhány éve Ócfalván és a székelyudvarhelyi városi parkban is lehet látni egy-egy példányt a Nagy-Küküllő jeges vizében halászni. Utóbbin kárókatonákat is gyakran lehetett látni decemberben és januárban. Napközben léket kerestek a befagyott folyó jegén, az éjszakákat pedig rendszerint a városi park szélén levő gesztenyefák alatt töltötték.
„Két hónapig voltak itt, egy alkalommal negyvenkilencet is összeszámoltam” – mondta Szabó József. De nemcsak a Küküllő városi szakaszán fordultak elő, hanem kisebb csoportokban szétszéledtek egészen a zetelaki gátig: többségük ott vert tanyát.
A kárókatonák kizárólag élő halat fogyasztanak, ezért jól megférnek a városi parkban a jobbára növényevő tőkésrécék mellett. Felületesen figyelve nem is szembeszökő a különbség közöttük, úgyhogy az arra járó akár őket is récéknek nézheti. Természetük szerint ez utóbbiak is vonuló madarak, azonban a parkban élők annyira elvárosiasodtak, hogy már nem hagyják el hosszú időre helyüket, hiszen van élelmük és megtalálták az emberekkel való együttélés előnyét. Még a kék- és az örvös galamb szokott kis számban áttelelni nálunk, a többi vonuló faj igyekszik délre a tél elől.
Néhány napja már hallani a parkban fészkelő cinkék, harkályok és csízek énekét, napokon belül megérkeznek hosszú útjukról a pacsirták, seregélyek és rigók. Szabó József a hét végén Dél-Romániában járt, ahol már látta őket. Március közepére várható a gólya, majd őt követi áprilisban a fecske. A harkályok általában itthon telelnek, azonban egyik fajtájuk, a nyaktekercs harkály délre repül a tél elől, majd április közepén visszatér költeni.
Négy év körüli nőstény medvét lőttek ki hétfő este a székelyudvarhelyi Tulipán utcánál, miután az állat az elmúlt hetekben rendszeresen megjelent lakott területen, és közvetlen veszélyt jelentett az emberekre.
Nagy erőkkel vonultak a hatóságok hétfőn délelőtt a székelyudvarhelyi Győzelem utcába, ahonnan tűzesetet jelentettek. A lakás bérlője a tűzhelyen felejtette az ételt, majd távozott az apartmanból – a tűzoltók az ablakon át jutottak be.
Furcsa üzenettel találkozhatunk tegnap óta a parajdi sóbánya bejáratánál: vödörbe helyezett gumicsizmák árválkodnak, vezetői funkciót betöltőknek szóló utalással.
Szombaton reggel a Fások utcában, a székelyudvarhelyi terelőút környékén, pénteken este a Rózsa utcában, korábban pedig a Csereháton és a Szejkefürdőn jártak különböző medvék. Komoly károkat is okozott az egyik nagyvad egy méhészetnél.
Kisebb vita alakult ki a székelyudvarhelyi tanácsülésen, amikor az egyik tanácsos jelezte: remélhetőleg a Palló Imre iskola felújítása nem jut ugyanarra a sorsra, mint az Orbán Balázs iskola vagy a művelődési ház, ahol tervezési hibák okoznak gondokat.
Pontosan 151 évvel ezelőtt, május 27-én keletkezett Szováta természeti kincse, a Medve-tó. Ma egy éve ugyanezen a napon árasztotta el a víz a parajdi sóbányát is.
Figyelemfelkeltő rajzokat festenek a székelyudvarhelyi iskolák közelében lévő átjáróknál, hogy a gyalogosokat óvatosságra intsék. A kezdeményezés célja a baleset-megelőzés. Ezt a módszert Csíkszeredában is alkalmazták.
Pótolják az eredetileg április végére és május elejére tervezett, rossz idő miatt elhalasztott programokat: május 30–31-én, valamint gyermeknapon a Szejkei Óriásmajális három napon át várja a családokat.
Kedd reggel elkezdik a Haáz Rezső Múzeum előtti körforgalom felújításának előkészítését, így forgalomkorlátozásokra kell számítani – közli Szakács-Paál István, Székelyudvarhely polgármestere.
Szakaszosan költöztetik el a vetési varjak fészkeit Székelyudvarhelyen, hogy öt év alatt a város peremére szorítsák ki a populáció nagy részét. A beavatkozás egyes helyszíneken már eredményesnek bizonyult.
szóljon hozzá!