A károk helyreállítására kötelezik a vízügyi igazgatóságot

Megszületett az eredménye a vízügyi igazgatóság által a Kis-Homoród mentén végzett medergyalulás miatt indított környezetőrségi kivizsgálásnak: a Hargita Megyei Környezetőrség harmincezer lejre bünteti meg a vízügyet, amiért érvényes környezetvédelmi szabályozás nélkül végezte el az árvízvédelmi munkálatokat Homoródkarácsonyfalva mellett.

A jelentős pusztítással járó durva medergyalulás helyszínén múlt héten végeztek terepszemlét a Hargita Megyei Környezetőrség, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség és a környéket övező negyvenezer hektáros Natura 2000-es madárvédelmi területet kezelő Baróti Magán Erdőgondnokság képviselői. A magánszemélyek, illetve civil szervezetek bejelentései nyomán indított kivizsgálás során a Hargita Megyei Környezetőrség kedden bekérette a vízügy képviselőit, akik elismerték, hogy környezetvédelmi engedély hiányában végezték el a medergyalulást Karácsonyfalva közelében.

A munkálatok helyszíne ugyan nem része a természetvédelmi területnek, ám mivel a projekt által átfogott terület belenyúlik a Natura 2000-es övezetbe, a vízügy nem dolgozhatott volna környezetvédelmi engedély nélkül – tájékoztatott Balla Izabella. A Hargita Megyei Környezetőrség vezetője ugyanakkor elmondta, hogy a hatóság harmincezer lejes pénzbüntetés ró ki a munkálatokra megbízást adott területi, Vâlcea megyei központú Olt Vízügyi Igazgatóságra, amint megszerzik a büntetés címzéséhez szükséges pontos adatokat. Ám mint megtudtuk, ennél többet nem nagyon tehetnek, a munkálatokat környezeti kár esetén sem állíthatják le, sőt a károkat sem mérhetik fel.

A környezetőrség megbírságolhatja a vízügyet, amiért az a környezetvédelmi ügynökség engedélye nélkül dolgozott, de a vízügynek sürgősségi engedélye volt a munkálatok elvégzésére, ez pedig építési engedély, amit sem felülvizsgálni, sem felülbírálni nem tud a környezetőrség, és ezért nem állíthatják le a munkálatokat sem – fejtette ki Balla Izabella. Ám ami még meglepőbb, az esetleges környezeti károk mértékét sem mérhetik fel, ugyanis – mint elmondta – létezik egy 68-as számú sürgősségi kormányrendelet (vélhetően a 2007/68-as, szerk. megj.), amely a kárfelmérés lehetősége alól kivonja a sürgősségi, valamint katasztrófavédelmi munkálatok helyszínét. A mederszabályozás során keletkezett károk helyreállítására azonban maradt még némi remény, ugyanis a környezetvédelmi ügynökség ezt feltételként szabhatja a jövőben elvégzendő munkálatok környezetvédelmi engedélyének jóváhagyása esetében – tudtuk meg a környezetőrség vezetőjétől.

Ez így is fog történni, az ügynökség csak akkor ad engedélyt a mederszabályozási munkálatok folytatására, ha a vízügy helyreállítja az okozott károkat – mondta el érdeklődésünkre Domokos László József, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője, hozzáfűzve, hogy ez valószínűleg faültetés és más, hasonló jellegű munkálat lesz, ám pontosat csak egy előtanulmány elkészülte után tud majd mondani. Közölte ugyanakkor azt is, hogy az engedély feltétele egy természetvédelmi hatástanulmány is, amit a vízügynek még a munkálatok folytatása előtt be kell nyújtania a környezetvédelmi ügynökséghez.

A Kis-Homoród menti mederszabályozási munkálatok folytatásához a patak mentén élő homoródalmásiak beleegyezésére is szükség van, de a folyamat elakadt. A vízügy képviselői azt ígérték, hogy egy nyilvános lakossági fórumon mutatják majd be a projektet a helyieknek, mielőtt írásos beleegyezésüket kérnék, ám azóta sem jelentkeztek – mondta el Rigó Mihály, Homoródalmás község polgármestere. Mintegy nyolcvan személynek kellene beleegyeznie a munkálatok folytatásába, de az elöljáró szerint az érintetteknek csak mintegy fele támogatná ezt, másik részük nem akarja elveszíteni kertje egy részét a mederszélesítés miatt. Rigó Mihály úgy tudja, ez azért olyan drasztikus, mert az árvizek százévenkénti előfordulási arányának esélyét hét százalékról egyre csökkentették. Szerinte szükség lenne a mederszabályozásra a település belterületén – hiszen tavaly is volt áradás –, ám nem mindegy, hogy azt miként végzik el.