Fotó: Haáz Vince
A nemzetállamok és az Európai Unió konfliktusos viszonyáról beszélgetett szerda délután Tuzson Bence az Igazságügyi Minisztérium minisztere és Csoma Botond az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője a Lőrincz Csaba sátorban, Tusványoson.
2023. július 20., 19:062023. július 20., 19:06
A jogállamiság áttekintésével indította a beszélgetést Tuzson Bence, aki felvázolta, hogy milyen eszközrendszer a jogállamisági eljárás az európai döntéshozatal kezében. Az igazságügyi miniszter kifejtette: a nemzetközi politikának más a jellege, mint a nemzeti politikának. Mint mondta,
Az unió létrejötte ez alól egy üdítő kivétel volt, hiszen az unió egy olyan formáció volt, amelyben a kis országok is érvényesíteni tudták az elveiket, hiszen megkapták ugyanazokat a lehetőségeket, mint a nagy országok. A világ logikája azonban nem változott, és mivel a nemzetközi politika többezer éve ugyanazokon az elveken nyugszik, ezért
Ez nem csak országokon belül érzékelhető, hanem elvi közösségek, vagy formálódó közösségek által is, akik szintén egyfajta birodalmi szemlélettel nyomást akarnak gyakorolni a kis államokra, a nemzetállamokra.
Fotó: Haáz Vince
„A legnagyobb nyomásgyakorlás a pénz visszafogása, meghatározatlan fogalmak alapján”
A miniszter kiemelte, hogy nem csodálkozhatunk azon, hogy
Mint mondta, ez azért nagyon jó eszköz az európai döntéshozók kezében, mert pontosan a fogalom meghatározatlansága miatt bármit lehet mondani, „nincsenek meghatározott elvek, hogy mit jelent a bírói függetlenség, hol van ennek a határa stb. Mivel az európai országok többségében más-más joggyakorlat van,
Ehhez most már európai uniós forrásokat is hozzá lehet kötni. Ez pedig így is történik” – fogalmazott.
Fotó: Haáz Vince
A gazdasági jogalkotás tekintetében is rossz felé halad az Európai Unió, az általuk gyakorolt nyomásgyakorlás egyre erősebb eszköz, ami odavezethet, hogy szétveri az egész uniót, ezért nagyon veszélyes ez a folyamat.
– tette hozzá.
Csoma Botond meglátása szerint, volt négy alkotmánybírósági döntés, ami új korszakot hozott a tagállamok és az Európai Unió jogviszonyába, hiszen a döntések megkérdőjelezték a korábbi álláspontot, miszerint az uniós jognak feltétlen elsőbbségi joga van a nemzeti joggal, sőt, még az alkotmánnyal szemben is. Mint mondta
Ebben a „konfliktusban” egy alkotmányos párbeszédre lenne szükség, főleg akkor, amikor az Európai Unió bírósága azt kéri egy nemzeti bíróságtól, hogy akár alkotmányos cikkelyeket is hagyjon figyelmen kívül, amikor egy kérdésben dönt, és csak az uniós jogot vegye figyelembe.
– fogalmazott. Mint kifejtette: egyetért az igazságügyi miniszterrel abban is, hogy nincs egy konkrét, meghatározott jogállamisági elv, ez pedig ahhoz vezet, hogy bizonyos esetekben ideológiai elemeket is ügyesen a jogállamisági elemek közé tudnak illeszteni, ami nem kedvez bizonyos folyamatoknak. Szerinte törekedni kéne a tárgyilagosságra, és az ideológiát valamennyire háttérbe tenni. A román jogállamisági kérdéssel kapcsolatban a frakcióvezető elmondta, hogy
Tuzson Bence a frakcióvezető gondolataira reagálva arról beszélt, hogy az Európai Unió jogalkotási lehetősége az egyes országok alkotmányából adódik, amelyek megengedik, hogy bizonyos helyzetekben ezt megtehesse, ugyanakkor ebből az is következik, hogy ennek korlátja is van.
„Ezt akarja az európai bírósági gyakorlat is felülírni. Ennek elég nehéz megtalálni a jogelvi alapját, mindenesetre a törekvés elég egyértelmű. Minden erre vezethető vissza” – fogalmazott. A miniszter ugyanakkor elmondta, hogy az alapító atyák valamikor nem azt szerették volna, ami most van, és mint megjegyezte: pontosan itt jön be a jogállamisági kérdés.
Szerinte ilyen tekintetben nem lehet egységesíteni az európai uniót, hiszen többszáz éves jogfejlődés van mindenhol, amely máshogy működik mindenhol és más-más irányba vitte el az országok fejlődését.
Fotó: Haáz Vince
Lopakodó jogalkotás
A panelbeszélgetés folytatásaként az európai normaalkotásban megjelenő olyan fogalmakról esett szó, amelyek korábban semmilyen normaszövegben nem voltak benne. Mint az igazságügyi miniszter elmondta, ez az úgynevezett lopakodó jogalkotás többféleképpen történik. Egyik példa erre, hogy az Európai Unió maga is, mint entitás csatlakozik nemzetközi szerződésekhez – például csatlakozott az isztambuli szerződéshez is.
A másik fajta lopakodó jogalkotás a fogalmak fellazításával zajlik.
„Ha fellazítjuk azt a fogalmat, hogy mit nevezünk menekültnek, és a gazdasági bevándorlókat is menekültként kezdjük kezelni – tehát megváltozik maga a fogalom —, akkor a nemzeti jogokba is be tudunk emelni olyan változtatást, amit eredetileg maga a fogalom nem tartalmazott” – fejtette ki a nemzeti jog befolyásolásának másik eszközéről.
A miniszter emellett még egy eszközt felvázolt, ami befolyásolja a nemzeti jog kérdését:
– mondta. Tuzson Bence a gondolatmenet végén mégegyszer nyomatékosította, hogy az európai jog próbál magának teret nyerni a nemzeti jogokkal szemben, és ennek a folyamatnak az alkotmánybíróság tud megálljt parancsolni.
– fogalmazott.
Fotó: Haáz Vince
Csoma Botond frakcióvezető szerint igazán fontos az lenne, hogy egyensúlyt találjanak és elhatárolják, hogy mi az Európai Unió és mi a nemzetállamok hatásköre, az igazságügyi miniszter is átgondolásra javasolná az egész mechanizmust, amiben nincsen egység Európában. Problémaként ugyanakkor még kiemelte, hogy
Azokat az országokat akiknek van szuverenitásuk nem lehet rákötelezni olyan dolgokra, amelyekkel nem értenek egyet – jelentette ki.
Csoma Botond úgy érzi, a probléma megoldásához reális párbeszédre lenne szükség „Erre az őszinte beszédre kell politikai akarat, ami egyes tagállamok részéről megvan, kérdés, hogy az EU részéről megvan-e?” – fogalmazott, hozzátéve, hogy
Tuzson Bence ehhez a gondolathoz csatlakozva elmondta, szerinte a párbeszéd az objektív kritériumrendszer fellazítását jelenti az unió részéről, azaz diktálást.
– hangzott az igazságügyi miniszter záró gondolata.
Hétfőtől kezdődően lezárják a forgalmat a Transzalpina magashegyi úton.
A Coradia Stream elektromos meghajtású vonatszerelvény, az első vonat, amit a román állam az utóbbi 20 évben vásárolt, megkezdte tesztútjait Bukarest és Brassó között, és a tervek szerint november 20-ától utasokat is szállítani fog ugyanezen az útvonalon.
Több mint kétszázan regisztráltak Benedek Dezső antropológus, nyelvész, a Mathias Corvinus Collegium szervezésében zajló sepsiszentgyörgyi előadására: mind arra volt kíváncsiak, milyen hasznos tudást kell adnunk fiataljainknak.
A mentősök és tűzoltók erőfeszítései ellenére sem élte túl az áldozat a Maros megyei Nyomáton vasárnap délután történt traktorbalesetet, már a helyszínen életét vesztette.
Idén októberben 4.706.791 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 28.077-tel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2735 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közzétett adataiból.
Románia csapata is részt vett azon a nemzetközi mentőversenyen Portugáliában, amely a világ húsz országának rohammentőcsapatait hozza össze 1999 óta. A hazai csapat első helyen végzett a Trauma Complex kategóriában.
Az elmúlt 24 órában 693 gépkocsivezetői jogosítványt vont be a rendőrség, 327-et gyorshajtás, 58-at alkohol, 13-at kábítószer befolyása alatt történő vezetés miatt – tájékoztatott vasárnap a Román Rendőrség.
Kétnapos keresés után holtan találtak rá a csíkszeredai Sándor Péter Katalinra – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség vasárnap délután.
Kihirdették a Marosvásárhelyen megszervezett, 32. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál díjazottjait. A 20 ezer lej értékű fődíjat idén a lengyel Michał Toczek: Egy kiégett házasság című rövidfilmje kapta.
Az idei év első kilenc hónapjában 59.056 vállalkozást töröltek a cégjegyzékből Romániában, 23,41 százalékkal többet, mint 2023 azonos időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közölt adataiból.
szóljon hozzá!