
Pár napnyi erős napsütés, és máris elcsúnyul a szép pázsit
Fotó: Tuchiluș Alex
Azt, hogy egy pázsit, egy gyepes rész a kertünkben mikor szép, az elmúlt korszakban tanultuk meg. Ma más a szép, mert megváltozott körülöttünk a világ, állítja az ökológus. Ezért időszerű a Vágatlan május mozgalom. De mit is jelent ez?
2026. május 17., 14:022026. május 17., 14:02
A kezdeményezés 2019-ben indult az Egyesült Királyságban, a Plantlife nevű botanikai és természetvédelmi szervezet kampányaként. Ők hívták fel a figyelmet arra, hogy
A mozgalom gyorsan elterjedt más országokban is: Németországban, Hollandiában, az Egyesült Államokban és később Közép-Európában is, cégek, önkormányzatok és magánszemélyek is csatlakoztak hozzá.
Magyarországon 2022-ben karolták fel a kezdeményezést, mely szerint májusban pihentetni kell a kaszát és a fűnyírót. Igazán széles körben azonban az utóbbi két évben kezdett ismertté válni, ugyanis az aszályhelyzet súlyosbodott, és több önkormányzat is csatlakozott, továbbá országos politikai szereplők is támogatni kezdték a célkitűzést.
A rovarok paradicsoma. Jó ez nekünk? Több a mellette szóló érv, mint az ellene
Fotó: Tuchiluș Alex
Többek között Sepsiszentgyörgy testvérvárosa, Veszprém is átállt idéntől „”, vagyis a városi zöldövezetek egy részén csökkentik a kaszálások számát, de a közlekedésbiztonság érdekében a frekventált helyeken továbbra is rendszeresen nyírják a füvet.
Kis időeltolódással Romániában, Székelyföldön is egyre bátrabban kiállnak a „forradalmi” nézet mellett a környezetbarátok, akik még mindig jelentős kisebbségben vannak azok mellett, akik azt mondják,
vagy védje mindenki más a bogarakat, nekem nincs szükségem rájuk”. Ezzel a szemlélettel magunk alatt vágjuk a fát, nyomatékosította Vizauer Csaba, Csíkszeredában élő szabadúszó ökológus, akit arra kértünk, vegye sorba a Vágatlan május mellett, esetleg az ellene szóló érveket.
Vizauer Csaba szerint differenciálni kell a kérdést, hiszen – bár egész Székelyföldön érezhető az általánosan szárazabb időjárás, még ha most éppen esős napokat is élünk – az állattartóknak nem kérdés, hogy kell-e kaszálni vagy sem:
A városokban azonban, vagy az emberek saját kertjében meg kellene fontolni a szemléletváltást, hiszen ha túl rövidre vágjuk a füvet, megszüntetjük talajárnyékoló funkcióját, így megágyazunk a felső talajréteg kiszáradásának. Ennek következménye – a kisárgult fű mellett – az lesz, hogy
leromlik a talaj mikroklímája,
kipusztul belőle az élet,
a lebontó mikroorganizmusok, a bogarak eltűnnek,
ugyanakkor a beporzók rovarközösségét táplálék, virágok nélkül hagyjuk,
és ezzel egyidőben a madaraknak is kevesebb lesz a tápláléka.
„Annál rosszabbat, mint hogy a kertekben olyan füves részeket alakítunk ki, mint amilyen a focipályákon van, és tujákat ültetünk, nem is csinálhatnánk. Az egynemű, egyfajta fűvel tönkretesszük a biodiverzitást. Ennél sokkal rosszabb azonban, hogy ezzel megfosztjuk gyerekeinket attól a lehetőségtől, hogy érintkezésbe kerüljenek a természettel (virágokkal, bogarakkal, méhekkel, madarakkal) és azt megfigyeljék. Ez egy
és ennek a természettől való elszakadásnak sok az egészségügyi következménye (például allergiák) és a mentális jóllétre is negatívan hat. Nagyon szükséges lenne átnevelni a következő generációt arra, hogy a kicsit magasabb, virágos fű – például amiben sárgállik a pitypang – az nem csúnya.
Ökológus interjúalanyunk, akinek szűkebb szakterülete a lepkekutatás, természetesen nem hallgatta el azt sem, hogy a lepkék száma is drasztikusan csökkent szerte a világon – nemcsak a kaszálásnak köszönhetően, de ez is az egyik ok, ugyanis egyre nagyobb felületeket lebetonoznak, sok vegyszert használnak a mezőgazdaságban stb.
Fotó: Tuchiluș Alex
„Jó lenne tudatosítani, hogy vigyázzunk a körülöttünk lévő élőlényekre, mert a tudomány ismeri azt a jelenséget, hogy változó alapszindróma: ez arról szól, hogy minden generációnak az a természetes, amibe ő beleszületik. Nekünk még az a természetes, hogy körülöttünk sok a virág, a madár, az erdei állat, de a mai fiatalok, gyerekek a szegényesebb környezethez, természethez szoknak hozzá. Ez egy értékvesztési folyamat. És ez még abban is megmutatkozik – egy angliai példa alapján –, hogy az új nemzedékek által írt irodalomban egyre kevesebb a növényekre, élővilágra vonatkozó szó” – osztotta meg az elgondolkodtató kutatási eredményt az ökológus.
Mindamellett Vizauer Csaba nem tagadja, hogy időnként egyes területeken létjogosultsága van annak is, hogy a füvet – főleg az egynemű, nagy biomasszát termelő gyepet – többször kaszálják.
Szabadidős övezetekben a kullancsveszély is indokolhatja a gyakoribb nyírást, de az egyensúlyra való törekvés ekkor is indokolt lehet, illetve „érdemes lenne elkülöníteni területeket: ahol májusban kaszálunk, ott kutya-gyerek mászkálhat, és olyan területeken, ahol nem kaszálunk májusban, oda csak saját felelősségre engedni be kutyát vagy gyereket”, egészítette ki az elmondottakat a szakember.
Minden, ebben az időszakban elkészülő bölcsőde felvehet majd állami költségvetésből fizetett személyzetet, hogy ősztől elkezdhesse működését – jelentette ki szombaton Ilie Bolojan.
A Déli- és a Keleti-Kárpátokra, Munténiára, Dobrudzsára és Moldvára érvényes fokozott légköri instabilitásra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Több folyó is kiléphet a medréből az esőzések következtében szombaton és vasárnap. Székelyföldi folyók is érintettek.
Maros megye területén narancssárga kódjelzésű riasztást adtak ki záporokra, zivatarokra vonatkozóan, helyenként jégesőre is számítani lehet. Hasonló riasztás van érvényben Csíkszékre is.
Az önkéntes tűzoltók körzeti és a megyei versenyén is elsők lettek a szentegyházi önkéntes tűzoltók – adta hírül az alakulat és a városvezetés.
Meghalt egy 34 éves Szeben megyei férfi szombat reggel, vélhetően medvetámadás áldozata lett Prod falu közelében – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség.
Egyetlen autó volt az érintettje annak a balesetnek, mely szombaton délben történt Gyergyóalfalu borzonti kijáratánál, a 13B országúton.
Az ország területének jelentős részére érvényes, záporokra és viharos szélre figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Bocsos anyamedve támadt egy középkorú férfire pénteken este a Felsőboldogfalvához tartozó Ocfalván; a sérültet kórházba kellett szállítani – tudta meg a Székelyhon. Az áldozat a portájától nem messze végzett mezőgazdasági munkát, amikor az eset történt.
Kigyúlt autóhoz riasztották szombat reggel a szászrégeni tűzoltókat. Az eset során egy ember megsérült.
szóljon hozzá!