A tökéletes pázsit lehet a kert legnagyobb hibája

A mozgalom gyorsan elterjedt más országokban is: Németországban, Hollandiában, az Egyesült Államokban és később Közép-Európában is, cégek, önkormányzatok és magánszemélyek is csatlakoztak hozzá.

Magyarországon 2022-ben karolták fel a kezdeményezést, mely szerint májusban pihentetni kell a kaszát és a fűnyírót. Igazán széles körben azonban az utóbbi két évben kezdett ismertté válni, ugyanis az aszályhelyzet súlyosbodott, és több önkormányzat is csatlakozott, továbbá országos politikai szereplők is támogatni kezdték a célkitűzést.

vagy védje mindenki más a bogarakat, nekem nincs szükségem rájuk”. Ezzel a szemlélettel magunk alatt vágjuk a fát, nyomatékosította Vizauer Csaba, Csíkszeredában élő szabadúszó ökológus, akit arra kértünk, vegye sorba a Vágatlan május mellett, esetleg az ellene szóló érveket.

Meg kellene fontolni a szemléletváltást

Vizauer Csaba szerint differenciálni kell a kérdést, hiszen – bár egész Székelyföldön érezhető az általánosan szárazabb időjárás, még ha most éppen esős napokat is élünk – az állattartóknak nem kérdés, hogy kell-e kaszálni vagy sem:

A városokban azonban, vagy az emberek saját kertjében meg kellene fontolni a szemléletváltást, hiszen ha túl rövidre vágjuk a füvet, megszüntetjük talajárnyékoló funkcióját, így megágyazunk a felső talajréteg kiszáradásának. Ennek következménye – a kisárgult fű mellett – az lesz, hogy

• leromlik a talaj mikroklímája,

• kipusztul belőle az élet,

• a lebontó mikroorganizmusok, a bogarak eltűnnek,

• ugyanakkor a beporzók rovarközösségét táplálék, virágok nélkül hagyjuk,

• és ezzel egyidőben a madaraknak is kevesebb lesz a tápláléka.

„Annál rosszabbat, mint hogy a kertekben olyan füves részeket alakítunk ki, mint amilyen a focipályákon van, és tujákat ültetünk, nem is csinálhatnánk. Az egynemű, egyfajta fűvel tönkretesszük a biodiverzitást. Ennél sokkal rosszabb azonban, hogy ezzel megfosztjuk gyerekeinket attól a lehetőségtől, hogy érintkezésbe kerüljenek a természettel (virágokkal, bogarakkal, méhekkel, madarakkal) és azt megfigyeljék. Ez egy

és ennek a természettől való elszakadásnak sok az egészségügyi következménye (például allergiák) és a mentális jóllétre is negatívan hat. Nagyon szükséges lenne átnevelni a következő generációt arra, hogy a kicsit magasabb, virágos fű – például amiben sárgállik a pitypang – az nem csúnya.

Ökológus interjúalanyunk, akinek szűkebb szakterülete a lepkekutatás, természetesen nem hallgatta el azt sem, hogy a lepkék száma is drasztikusan csökkent szerte a világon – nemcsak a kaszálásnak köszönhetően, de ez is az egyik ok, ugyanis egyre nagyobb felületeket lebetonoznak, sok vegyszert használnak a mezőgazdaságban stb.