
Fotó: Pál Emil
Sok nehezítő tényező akadályozta és akadályozza most is a népszámlálást Erdélyben. A technikai malőrök mellett, az adminisztráció kapacitásának hiányossága is közrejátszott a még mindig folyamatban levő összeírásnál. Az, hogy lesz-e egymillió magyar Erdélyben még kérdéses.
2022. július 22., 22:562022. július 22., 22:56
A panelbeszélgetésen részt vett Kapitány Balázs, a Népességtudományi Kutatóintézet demográfusa, Barna Gergő szociológus, az Erdélystat vezető munkatársa és Kiss Tamás, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet szociológusa. A beszélgetést Illyés Gergely politológus, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet moderálta.
– kezdte a beszélgetést Barna Gergő szociológus, egyben hangsúlyozva, hogy aki még nem regisztrált a népszámláláson, az minél hamarabb tegye meg. Mint mondta, az összeírás három szakaszban zajlik, mindhárom szakasznak megvannak a maga akadályai. Elsőként az online összeírás problémáit fejtette ki, állítása szerint
Hozzátette: a személyes kikérdezés és a statisztikai szakasza – hogy külső regisztrációs adatbázisból emelik át a kimaradt személyek adatait – is több problémát vet fel, már az okán is, hogy a rendszer és a számlálás feldolgozásával foglalkozók is kimerültek.
Kapitány Balázs hasonlóan vélekedett a technikai malőrökről, mint mondta,
Az online iktatásról megjegyezte: nem volt felhasználóbarát, ugyanis több kérdés és a hibajelentések is angolul jelentek meg. A harmadik számlálási szakasszal kapcsolatban elmondta, hogy
2011-ben az emberek még hittek abban, hogy a népszámlálási adatok, valós adatok, az olyan tévhitektől, hogy kétmillió magyar él Erdélyben eljutottunk a reális reprezentativitás eléréséig – folytatta a beszélgetést Kiss Tamás.
Mint mondta, az objektív valóság megismerését Románia nem engedheti meg magának, ugyanis
Illyés Gergely, erre reagálva azt fejtette ki, hogy Romániában csak elvétve jelenik meg a népszámlálás a médiában, ennek meg az is a fő oka, hogy a statisztikai hivatalnak nem voltak elegendő és megfelelő eszközei, mert nem futott le a közbeszerzés.
Az objektív számadatok valóságértékéről Kapitány Balázs beszélt. Nyomatékosította, hogy a lakosságszám mértékének nagy szerepe van a pályázatok lehívásában.
– fejtette ki Kapitány. Szerinte a népszámlálást Erdélyben az ügyetlenkedés nehezíti, mint mondta:
Barna Gergő felhívta a figyelmet az adminisztrálás kapacitásának csökkenésére, mint mondta, ők arra számítanak, hogy az utólag beemeltek száma nagyobb lesz a hiányosságok miatt.
A várható számokról és a népszámlálás eredményéről kifejtette, kérdésesek még az értékek, hiszen eredmények csak december-január körül várhatók, de jelenleg a többségben magyarlakta települések számadatai azt mutatják, hogy összegyűl Erdélyben egymillió magyar.
Luca Niculescu miniszterelnök kedd este közölte, hogy várhatóan 2027. január elsejétől indexálják a nyugdíjakat, a döntés azonban az ország költségvetési helyzetétől függ.
Ismét Ro-Alert riasztást kaptak a fitódiak kedden, kevéssel hét óra előtt ugyanis hétfőhöz hasonlóan medve járt a településen.
Megválasztották Fejes Pétert legfőbb ügyésznek a parlamenti képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
Hat romániai üzlet hűtőberendezéseinél észleltek rendellenes hőmérséklet-emelkedést az európai országok hűtőrendszereit érintő kibertámadás-sorozat idején – közölte kedden az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Meghosszabbították az 1500 lejes szakmai támogatásra jogosító kártyák aktiválásának és feltöltésének határidejét. Azok a pedagógusok is megkaphatják az összeget év végéig, akik eddig adminisztratív hibák miatt maradtak ki a juttatásból.
Befejeződött a gyergyóditrói községháza felújítása, hivatal munkatársai visszaköltöztek az épületbe. A lakosság ismét a megszokott helyen intézheti ügyeit, a korszerűsített épület homlokzatára pedig a magyar nyelvű Községháza felirat is visszakerült.
A bruttó minimálbér jelenlegi szinten tartását kéri a kormánytól 2027-re a kis és középvállalkozásokat tömörítő IMM Románia.
Biztosítási kötvények hamisításával próbált bankhitelt szerezni egy cég tulajdonosa Hargita megyében. A rendőrség kedden több házkutatást is tartott a cég munkapontjánál, valamint a tulajdonosnál.
A korábbi gyermekgondozási díj teljes összegének megfelelő támogatást kaphatnának azok a szülők, akik a gyermeknevelési szabadság ideje alatt visszatérnek dolgozni. Az erről szóló törvénytervezetet kedvezően véleményezte a szenátus szakbizottsága.
Egymást hibáztatja a volt és a jelenlegi munkaügyi miniszter a fogyatékossággal élő személyekről jelentett vitatott adatok miatt. A botrány nyomán Románia a helyreállítási tervhez kapcsolódó uniós támogatások egy részét is elveszítheti.
szóljon hozzá!