
Fotó: Pál Emil
Sok nehezítő tényező akadályozta és akadályozza most is a népszámlálást Erdélyben. A technikai malőrök mellett, az adminisztráció kapacitásának hiányossága is közrejátszott a még mindig folyamatban levő összeírásnál. Az, hogy lesz-e egymillió magyar Erdélyben még kérdéses.
2022. július 22., 22:562022. július 22., 22:56
A panelbeszélgetésen részt vett Kapitány Balázs, a Népességtudományi Kutatóintézet demográfusa, Barna Gergő szociológus, az Erdélystat vezető munkatársa és Kiss Tamás, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet szociológusa. A beszélgetést Illyés Gergely politológus, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet moderálta.
– kezdte a beszélgetést Barna Gergő szociológus, egyben hangsúlyozva, hogy aki még nem regisztrált a népszámláláson, az minél hamarabb tegye meg. Mint mondta, az összeírás három szakaszban zajlik, mindhárom szakasznak megvannak a maga akadályai. Elsőként az online összeírás problémáit fejtette ki, állítása szerint
Hozzátette: a személyes kikérdezés és a statisztikai szakasza – hogy külső regisztrációs adatbázisból emelik át a kimaradt személyek adatait – is több problémát vet fel, már az okán is, hogy a rendszer és a számlálás feldolgozásával foglalkozók is kimerültek.
Kapitány Balázs hasonlóan vélekedett a technikai malőrökről, mint mondta,
Az online iktatásról megjegyezte: nem volt felhasználóbarát, ugyanis több kérdés és a hibajelentések is angolul jelentek meg. A harmadik számlálási szakasszal kapcsolatban elmondta, hogy
2011-ben az emberek még hittek abban, hogy a népszámlálási adatok, valós adatok, az olyan tévhitektől, hogy kétmillió magyar él Erdélyben eljutottunk a reális reprezentativitás eléréséig – folytatta a beszélgetést Kiss Tamás.
Mint mondta, az objektív valóság megismerését Románia nem engedheti meg magának, ugyanis
Illyés Gergely, erre reagálva azt fejtette ki, hogy Romániában csak elvétve jelenik meg a népszámlálás a médiában, ennek meg az is a fő oka, hogy a statisztikai hivatalnak nem voltak elegendő és megfelelő eszközei, mert nem futott le a közbeszerzés.
Az objektív számadatok valóságértékéről Kapitány Balázs beszélt. Nyomatékosította, hogy a lakosságszám mértékének nagy szerepe van a pályázatok lehívásában.
– fejtette ki Kapitány. Szerinte a népszámlálást Erdélyben az ügyetlenkedés nehezíti, mint mondta:
Barna Gergő felhívta a figyelmet az adminisztrálás kapacitásának csökkenésére, mint mondta, ők arra számítanak, hogy az utólag beemeltek száma nagyobb lesz a hiányosságok miatt.
A várható számokról és a népszámlálás eredményéről kifejtette, kérdésesek még az értékek, hiszen eredmények csak december-január körül várhatók, de jelenleg a többségben magyarlakta települések számadatai azt mutatják, hogy összegyűl Erdélyben egymillió magyar.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szerdán a Prahova megyei törvényszék azt a férfit, aki fejszével végzett várandós élettársával.
Kovászna megyében tavaly 518 pénzbírságot róttak ki azokra, akik ok nélkül tárcsázták az 112-es sürgősségi hívószámot.
Egy napra beszüntették a munkát az észt hátterű vállalat fuvarozói Románia számos városában, közöttük Sepsiszentgyörgyön is. A Bolt egyik fuvarozója szerint a megemelt jutalék, a megszorítások és a kommunikációhiány okozza a felháborodást.
Újabb, ideiglenes célállomást jelentettek be szerdán, ahová a marosvásárhelyi reptérről utazhatunk majd.
Raluca Turcan nemzeti PNL-s képviselő szerdán bejelentette, módosító indítványt nyújt be egy általa kezdeményezett törvénytervezethez, amely lehetővé tenné az alkotmánybírák egyénenkénti anyagi felelősségre vonását az államnak okozott kár esetén.
Járdára írt verssorok jelentek meg a napokban a sepsiszentgyörgyi Olt-utcában: a tettes ismeretlen, de az ott dolgozók egy érzelmes, szerelmes ismeretlennek tulajdonítják az akciót.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
szóljon hozzá!