
Fotó: Pál Emil
Sok nehezítő tényező akadályozta és akadályozza most is a népszámlálást Erdélyben. A technikai malőrök mellett, az adminisztráció kapacitásának hiányossága is közrejátszott a még mindig folyamatban levő összeírásnál. Az, hogy lesz-e egymillió magyar Erdélyben még kérdéses.
2022. július 22., 22:562022. július 22., 22:56
A panelbeszélgetésen részt vett Kapitány Balázs, a Népességtudományi Kutatóintézet demográfusa, Barna Gergő szociológus, az Erdélystat vezető munkatársa és Kiss Tamás, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet szociológusa. A beszélgetést Illyés Gergely politológus, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet moderálta.
– kezdte a beszélgetést Barna Gergő szociológus, egyben hangsúlyozva, hogy aki még nem regisztrált a népszámláláson, az minél hamarabb tegye meg. Mint mondta, az összeírás három szakaszban zajlik, mindhárom szakasznak megvannak a maga akadályai. Elsőként az online összeírás problémáit fejtette ki, állítása szerint
Hozzátette: a személyes kikérdezés és a statisztikai szakasza – hogy külső regisztrációs adatbázisból emelik át a kimaradt személyek adatait – is több problémát vet fel, már az okán is, hogy a rendszer és a számlálás feldolgozásával foglalkozók is kimerültek.
Kapitány Balázs hasonlóan vélekedett a technikai malőrökről, mint mondta,
Az online iktatásról megjegyezte: nem volt felhasználóbarát, ugyanis több kérdés és a hibajelentések is angolul jelentek meg. A harmadik számlálási szakasszal kapcsolatban elmondta, hogy
2011-ben az emberek még hittek abban, hogy a népszámlálási adatok, valós adatok, az olyan tévhitektől, hogy kétmillió magyar él Erdélyben eljutottunk a reális reprezentativitás eléréséig – folytatta a beszélgetést Kiss Tamás.
Mint mondta, az objektív valóság megismerését Románia nem engedheti meg magának, ugyanis
Illyés Gergely, erre reagálva azt fejtette ki, hogy Romániában csak elvétve jelenik meg a népszámlálás a médiában, ennek meg az is a fő oka, hogy a statisztikai hivatalnak nem voltak elegendő és megfelelő eszközei, mert nem futott le a közbeszerzés.
Az objektív számadatok valóságértékéről Kapitány Balázs beszélt. Nyomatékosította, hogy a lakosságszám mértékének nagy szerepe van a pályázatok lehívásában.
– fejtette ki Kapitány. Szerinte a népszámlálást Erdélyben az ügyetlenkedés nehezíti, mint mondta:
Barna Gergő felhívta a figyelmet az adminisztrálás kapacitásának csökkenésére, mint mondta, ők arra számítanak, hogy az utólag beemeltek száma nagyobb lesz a hiányosságok miatt.
A várható számokról és a népszámlálás eredményéről kifejtette, kérdésesek még az értékek, hiszen eredmények csak december-január körül várhatók, de jelenleg a többségben magyarlakta települések számadatai azt mutatják, hogy összegyűl Erdélyben egymillió magyar.
Támogatják a szociáldemokraták, hogy a kormánykoalíció sürgősségi eljárásban fogadtassa el a gazdaságélénkítő intézkedéseket, valamint a nyugdíjasokat és más kiszolgáltatott kategóriákat védő szolidaritási csomagot.
Noha történtek már előrelépések a Sanitas szakszervezet és az egészségügyi minisztérium között zajló tárgyalásokon, az érdekvédelmi tömörülés még nem mondott le a tiltakozási terveiről.
Nem fizetik többé a betegszabadság első napját Romániában, az erről szóló sürgősségi kormányrendelet február elsején lépett hatályba.
A Richter-skála szerint 3,7-es erősségű földrengés történt vasárnap 16 óra 14 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Cătălin Predoiu belügyminiszter vasárnap kijelentette, hogy elvben nem támogatja a tilalmakat, így a kiskorúak online tartalmakhoz való hozzáférésének megtiltását sem.
Rendkívül hideg időjárásra, kemény fagyra, ónos esőre és hófúvásra figyelmeztető előrejelzést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat az ország teljes területére. Hargita és Kovászna megyében is erősen lehűl az idő.
A fejlesztési minisztérium létrehozta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett 4500 új bölcsődei hely csaknem háromnegyedét – jelentette be Cseke Attila miniszter, aki szombaton Lugosban avatott fel egy új bölcsődét.
Raed Arafat belügyi államtitkár úgy véli, hogy a közösségi média hálózatok nagy kockázatot jelentenek a gyermekek és serdülők számára, és szerinte ideje, hogy a törvényhozók korlátozzák a 15–16 év alattiak hozzáférését ezekhez az online platformokhoz.
Elődjéhez, Ferenc pápához hasonlóan XIV. Leó is úgy döntött, hogy nem költözik be a vatikáni paloták pápai lakosztályába, hanem egyszerűbb, személyre szabott otthont alakít ki magának.
szóljon hozzá!