
Fotó: Pinti Attila
Az orosz-ukrán háború hatásairól és lehetséges kimeneteléről Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Bakk Miklós, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója, Csoma Botond RMDSZ-es képviselőházi frakcióvezető és Jerzy Snopek, a korábbi budapesti lengyel nagykövet indított párbeszédet Tusványos első napján. Az előadást John O’Sullivan, a budapesti Danube Institute elnöke moderálta.
2022. július 20., 16:552022. július 20., 16:55
2022. július 21., 02:422022. július 21., 02:42
Az Európai Unió nyilvánvalóan elszenvedi az energiaárak emelkedését, a háború hatására emelkedett a nemzetközi diplomácia káosza, ezáltal a magyar-lengyel kapcsolat is szakítópróbának van kitéve – emelte ki az előadás kezdetén Németh Zsolt, aki a médiáról, a szankciókról és a fegyveres támogatásról is beszélt.
A külügyi bizottság elnöke elsősorban a média dezinformatív magatartására tért ki, kiemelve, hogy
Fotó: Pinti Attila
Két hírt is kiemelt, amit a média tévesen sugárzott: Orbán Viktor politikai ellenségként tekint Zelenszkijre, valamit, hogy a bucsai mészárlásra való magyar reakció az volt, hogy nem akarják kivizsgáltatni az atrocitásokat, holott egyik sem volt valós információ.
– emelte ki Németh Zsolt. Szerinte ha nem találjuk meg a megfelelő módszert ennek mérséklésére, a politikai mozgásteret nagymértékben tudja és fogja befolyásolni a média. A szankciók kérdésében kijelentette:
Fotó: Pinti Attila
„Csak akkor tudunk erős hangot hallatni, ha az országok egyetértenek és meg tudnak maradni az erősségükben. Közép-Európát nem temetheti maga alá a háború” – jelentette ki a külügyi bizottság elnöke.
Bakk Miklós egyetemi oktató az európai fejlődés történelmi vonatkozásairól és a XX. század hatásairól beszélt. Elmondása szerint a történelem ismétli önmagát, ez az ismétlődés nem mechanikus, nekünk a változatosságban kell felismernünk az állandóságot.
– tette fel a kérdést az oktató. Kérdésére vonatkozóan az a válasz körvonalazódott számára, hogy Európa egy rejtett föderatív átszervezés irányába mutat, ám ez az átszervezés nem lehetséges a politikai és kisebbségi szimmetria fenntartásával. Brüsszelben van a centrális építő indulat ennek érdekében, Európa viszont nem rendelkezik nemzetileg és politikailag is egységes démosszal. Állítása szerint
Fotó: Pinti Attila
„Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban két elterjedt narratíva látott világot, a nemzetpolitikai és a geopolitikai” – mutatott rá Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselőházi frakcióvezetője. Meglátása szerint nyilvánvaló, hogy Oroszország a háború agresszora – alátámasztásként kiemelte a korábbi grúz és krími terjeszkedéseket.
– részletezte a frakcióvezető.
Fotó: Pinti Attila
Közép-Kelet-Európának megvannak a maga forrásai identitásának megtartásában és a jelenlegi helyzet megváltoztatásban – folytatta a párbeszédet Jerzy Snopek korábbi budapesti lengyel nagykövet. Meglátása szerint az egykori visegrádi találkozó feltámasztása fontos tényező a közép-kelet-európai országok tevékenységében, hiszen az együttműködésben itt tehetnek nyomatékos tanúbizonyságot a régió országai. Hangsúlyozta: a keresztény kultúrát és hagyományt meg kell őrizni, védeni kell az európai kulturális önazonosságot.
– zárta gondolatait Jerzy Snopek.
Fotó: Pinti Attila
A beszélgetés utolsó szegmenseként a moderátor, John O’Sullivan vitatandó kérdéskört indított el: ha az Amerikai Egyesült Államok kivonulna Európából, Oroszország nem maradna „otthon”? Azért terjeszkedik a NATO, mert Oroszország nem hagy fel a neoimperialista magatartásával? Illetve, van-e esély arra, hogy ez megváltozik?
Sok függ attól, hogy mi történik a putyini hatalom után, illetve annak környezetében – mondta válaszul Bakk Miklós, aki szerint
A volt nagykövet már vonakodóbban válaszolt, szerinte azt, hogy orosz hatás miatt Lengyelország 120 évig letörlődött az európai színről, nem lehet elfelejteni.
Fotó: Pinti Attila
Németh Zsolt a lengyel döntés teljes körű létjogosultságát támogatta, szerinte az a nagy kérdés, hogy „lehet-e a kutyából szalonna.” Az előadást Németh azzal zárta, hogy az európai országok célja közös, a problémában a diverzifikáció a magyar válasz, hiszen
Fotó: Pinti Attila
Kihirdette szerdán Nicușor Dan államfő az alapélelmiszerek árréskorlátozását 2026. december 31-éig meghosszabbító jogszabályt.
Csaknem négymillió lejt szán a Maros Megyei Tanács a marosvásárhelyi körgyűrű egyik szakaszának előkészítésére, átvállalva a megvalósíthatósági tanulmány költségeit. Ez egy komoly lépés a 19 kilométeres út megépítése érdekében.
Ro-Alert üzenetet küldtek a Székelyföldtől nem messze lévő, a Neamț megyei Borca községben élőknek, miután egy helyi lakos arról számolt be, hogy farkasokat látott az egyik faluban.
A nyolcadikosok képességfelmérő vizsgájára feliratkozott több mint 148 ezer diák közül 4883 nem jelent meg szerdán a matematikából tartott írásbeli felmérőn – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Az Alkotmánybíróság ma megerősítette, hogy alkotmányos az a törvény, amellyel megduplázták a barnamedvére vonatkozó kilövési kvótát – jelentette be közösségi oldalán Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos elnöksége Ovidiu Popát, Radu Opreát és Marian Neacșut bízta meg azzal, hogy az alakulat nevében tárgyalásokat folytassanak a parlamenti pártokkal a PSD-kormány támogatását rögzítő megállapodásról.
Amerikai egyetemek, középiskolák, fogadócsaládok és pályaorientációs programok várják azt a 44 diákot, akik a Márton Áron Főgimnázium Marci2US programjának első résztvevőiként utazhatnak az Egyesült Államokba.
Medve jelenéte miatt figyelmeztették Ro-Alert üzenetben a Csíkszentlélek községhez tartozó fitódiakat szerda délután.
Hallgatólagosan elfogadta szerdai ülésén a képviselőház a Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló törvénytervezetet.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a bizalomhiány a romániai társadalom „legsúlyosabb deficitje”, a legnagyobb gond pedig az, hogy az állam intézményein keresztül nagyon gyakran semmibe veszi az állampolgárt.
szóljon hozzá!