Két hírt is kiemelt, amit a média tévesen sugárzott: Orbán Viktor politikai ellenségként tekint Zelenszkijre, valamit, hogy a bucsai mészárlásra való magyar reakció az volt, hogy nem akarják kivizsgáltatni az atrocitásokat, holott egyik sem volt valós információ.

„Csak akkor tudunk erős hangot hallatni, ha az országok egyetértenek és meg tudnak maradni az erősségükben. Közép-Európát nem temetheti maga alá a háború” – jelentette ki a külügyi bizottság elnöke.

Bakk Miklós egyetemi oktató az európai fejlődés történelmi vonatkozásairól és a XX. század hatásairól beszélt. Elmondása szerint a történelem ismétli önmagát, ez az ismétlődés nem mechanikus, nekünk a változatosságban kell felismernünk az állandóságot.

„Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban két elterjedt narratíva látott világot, a nemzetpolitikai és a geopolitikai” – mutatott rá Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselőházi frakcióvezetője. Meglátása szerint nyilvánvaló, hogy Oroszország a háború agresszora – alátámasztásként kiemelte a korábbi grúz és krími terjeszkedéseket.

Közép-Kelet-Európának megvannak a maga forrásai identitásának megtartásában és a jelenlegi helyzet megváltoztatásban – folytatta a párbeszédet Jerzy Snopek korábbi budapesti lengyel nagykövet. Meglátása szerint az egykori visegrádi találkozó feltámasztása fontos tényező a közép-kelet-európai országok tevékenységében, hiszen az együttműködésben itt tehetnek nyomatékos tanúbizonyságot a régió országai. Hangsúlyozta: a keresztény kultúrát és hagyományt meg kell őrizni, védeni kell az európai kulturális önazonosságot.

A beszélgetés utolsó szegmenseként a moderátor, John O’Sullivan vitatandó kérdéskört indított el: ha az Amerikai Egyesült Államok kivonulna Európából, Oroszország nem maradna „otthon”? Azért terjeszkedik a NATO, mert Oroszország nem hagy fel a neoimperialista magatartásával? Illetve, van-e esély arra, hogy ez megváltozik?

Sok függ attól, hogy mi történik a putyini hatalom után, illetve annak környezetében – mondta válaszul Bakk Miklós, aki szerint

Németh Zsolt a lengyel döntés teljes körű létjogosultságát támogatta, szerinte az a nagy kérdés, hogy „lehet-e a kutyából szalonna.” Az előadást Németh azzal zárta, hogy az európai országok célja közös, a problémában a diverzifikáció a magyar válasz, hiszen