Fotó: Pinti Attila
Az orosz-ukrán háború hatásairól és lehetséges kimeneteléről Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Bakk Miklós, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója, Csoma Botond RMDSZ-es képviselőházi frakcióvezető és Jerzy Snopek, a korábbi budapesti lengyel nagykövet indított párbeszédet Tusványos első napján. Az előadást John O’Sullivan, a budapesti Danube Institute elnöke moderálta.
2022. július 20., 16:552022. július 20., 16:55
2022. július 21., 02:422022. július 21., 02:42
Az Európai Unió nyilvánvalóan elszenvedi az energiaárak emelkedését, a háború hatására emelkedett a nemzetközi diplomácia káosza, ezáltal a magyar-lengyel kapcsolat is szakítópróbának van kitéve – emelte ki az előadás kezdetén Németh Zsolt, aki a médiáról, a szankciókról és a fegyveres támogatásról is beszélt.
A külügyi bizottság elnöke elsősorban a média dezinformatív magatartására tért ki, kiemelve, hogy
Fotó: Pinti Attila
Két hírt is kiemelt, amit a média tévesen sugárzott: Orbán Viktor politikai ellenségként tekint Zelenszkijre, valamit, hogy a bucsai mészárlásra való magyar reakció az volt, hogy nem akarják kivizsgáltatni az atrocitásokat, holott egyik sem volt valós információ.
– emelte ki Németh Zsolt. Szerinte ha nem találjuk meg a megfelelő módszert ennek mérséklésére, a politikai mozgásteret nagymértékben tudja és fogja befolyásolni a média. A szankciók kérdésében kijelentette:
Fotó: Pinti Attila
„Csak akkor tudunk erős hangot hallatni, ha az országok egyetértenek és meg tudnak maradni az erősségükben. Közép-Európát nem temetheti maga alá a háború” – jelentette ki a külügyi bizottság elnöke.
Bakk Miklós egyetemi oktató az európai fejlődés történelmi vonatkozásairól és a XX. század hatásairól beszélt. Elmondása szerint a történelem ismétli önmagát, ez az ismétlődés nem mechanikus, nekünk a változatosságban kell felismernünk az állandóságot.
– tette fel a kérdést az oktató. Kérdésére vonatkozóan az a válasz körvonalazódott számára, hogy Európa egy rejtett föderatív átszervezés irányába mutat, ám ez az átszervezés nem lehetséges a politikai és kisebbségi szimmetria fenntartásával. Brüsszelben van a centrális építő indulat ennek érdekében, Európa viszont nem rendelkezik nemzetileg és politikailag is egységes démosszal. Állítása szerint
Fotó: Pinti Attila
„Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban két elterjedt narratíva látott világot, a nemzetpolitikai és a geopolitikai” – mutatott rá Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselőházi frakcióvezetője. Meglátása szerint nyilvánvaló, hogy Oroszország a háború agresszora – alátámasztásként kiemelte a korábbi grúz és krími terjeszkedéseket.
– részletezte a frakcióvezető.
Fotó: Pinti Attila
Közép-Kelet-Európának megvannak a maga forrásai identitásának megtartásában és a jelenlegi helyzet megváltoztatásban – folytatta a párbeszédet Jerzy Snopek korábbi budapesti lengyel nagykövet. Meglátása szerint az egykori visegrádi találkozó feltámasztása fontos tényező a közép-kelet-európai országok tevékenységében, hiszen az együttműködésben itt tehetnek nyomatékos tanúbizonyságot a régió országai. Hangsúlyozta: a keresztény kultúrát és hagyományt meg kell őrizni, védeni kell az európai kulturális önazonosságot.
– zárta gondolatait Jerzy Snopek.
Fotó: Pinti Attila
A beszélgetés utolsó szegmenseként a moderátor, John O’Sullivan vitatandó kérdéskört indított el: ha az Amerikai Egyesült Államok kivonulna Európából, Oroszország nem maradna „otthon”? Azért terjeszkedik a NATO, mert Oroszország nem hagy fel a neoimperialista magatartásával? Illetve, van-e esély arra, hogy ez megváltozik?
Sok függ attól, hogy mi történik a putyini hatalom után, illetve annak környezetében – mondta válaszul Bakk Miklós, aki szerint
A volt nagykövet már vonakodóbban válaszolt, szerinte azt, hogy orosz hatás miatt Lengyelország 120 évig letörlődött az európai színről, nem lehet elfelejteni.
Fotó: Pinti Attila
Németh Zsolt a lengyel döntés teljes körű létjogosultságát támogatta, szerinte az a nagy kérdés, hogy „lehet-e a kutyából szalonna.” Az előadást Németh azzal zárta, hogy az európai országok célja közös, a problémában a diverzifikáció a magyar válasz, hiszen
Fotó: Pinti Attila
A marosvásárhelyi magyar közösség ünnepét, a Vásárhelyi Forgatagot idén augusztus 27–31. között szervezik meg, idén pedig a „vásárhelyiség” köré épül. A tizenkettedik családi rendezvényen mindenki talál magának való programot idén is.
Hatvanmillió lejből újítják fel a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot. Hargita Megye Tanácsa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház partnerségben pályázott európai uniós és kormányforrásokra.
Idén 23 Hargita megyei templom és műemlék felújítására, restaurálására biztosít 1,6 millió lejt Hargita Megye Tanácsa – soron kívüli ülést tartottak pénteken.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9187 lej volt májusban, 228 lejjel kisebb, mint az előző hónapban.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 16 megyéjére.
Székelyudvarhelyen jelenleg több helyszínen is javában zajlanak a munkálatok a nagy mobilitási projekt részeként, így a közlekedőknek érdemes figyelni az időszakos korlátozásokra. Mutatjuk, hol vannak korlátozások, és mi szabadul fel a közeljövőben.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint az elmúlt egy évben a friss gyümölcsök és a vasúti szállítás drágult a legnagyobb mértékben, míg a cukor vagy a földgáz ára kisebb volt idén júniusban, mint egy évvel korábban.
Akit érdekel őseink történelme – legyen szó az ősi vallásról, lovas népünk mibenlétéről vagy a korai magyar hősök történelmi szerepéről –, annak idén is ott a helye a 2025. augusztus 8–10. között tartott VIII. Ősök Napja ünnepen.
Elérhető a Határtalanul program legújabb pályázata csütörtöktől – jelentette be a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Sátoraljaújhelyen, a Rákóczi-táborban tartott sajtóeseményen.
Lépfenefertőzéssel (anthrax) kezelnek két személyt a bukaresti Matei Balș járványtani intézetben – közölte csütörtök este az egészségügyi minisztérium.
szóljon hozzá!