
Fotó: Pinti Attila
Az orosz-ukrán háború hatásairól és lehetséges kimeneteléről Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Bakk Miklós, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója, Csoma Botond RMDSZ-es képviselőházi frakcióvezető és Jerzy Snopek, a korábbi budapesti lengyel nagykövet indított párbeszédet Tusványos első napján. Az előadást John O’Sullivan, a budapesti Danube Institute elnöke moderálta.
2022. július 20., 16:552022. július 20., 16:55
2022. július 21., 02:422022. július 21., 02:42
Az Európai Unió nyilvánvalóan elszenvedi az energiaárak emelkedését, a háború hatására emelkedett a nemzetközi diplomácia káosza, ezáltal a magyar-lengyel kapcsolat is szakítópróbának van kitéve – emelte ki az előadás kezdetén Németh Zsolt, aki a médiáról, a szankciókról és a fegyveres támogatásról is beszélt.
A külügyi bizottság elnöke elsősorban a média dezinformatív magatartására tért ki, kiemelve, hogy
Fotó: Pinti Attila
Két hírt is kiemelt, amit a média tévesen sugárzott: Orbán Viktor politikai ellenségként tekint Zelenszkijre, valamit, hogy a bucsai mészárlásra való magyar reakció az volt, hogy nem akarják kivizsgáltatni az atrocitásokat, holott egyik sem volt valós információ.
– emelte ki Németh Zsolt. Szerinte ha nem találjuk meg a megfelelő módszert ennek mérséklésére, a politikai mozgásteret nagymértékben tudja és fogja befolyásolni a média. A szankciók kérdésében kijelentette:
Fotó: Pinti Attila
„Csak akkor tudunk erős hangot hallatni, ha az országok egyetértenek és meg tudnak maradni az erősségükben. Közép-Európát nem temetheti maga alá a háború” – jelentette ki a külügyi bizottság elnöke.
Bakk Miklós egyetemi oktató az európai fejlődés történelmi vonatkozásairól és a XX. század hatásairól beszélt. Elmondása szerint a történelem ismétli önmagát, ez az ismétlődés nem mechanikus, nekünk a változatosságban kell felismernünk az állandóságot.
– tette fel a kérdést az oktató. Kérdésére vonatkozóan az a válasz körvonalazódott számára, hogy Európa egy rejtett föderatív átszervezés irányába mutat, ám ez az átszervezés nem lehetséges a politikai és kisebbségi szimmetria fenntartásával. Brüsszelben van a centrális építő indulat ennek érdekében, Európa viszont nem rendelkezik nemzetileg és politikailag is egységes démosszal. Állítása szerint
Fotó: Pinti Attila
„Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban két elterjedt narratíva látott világot, a nemzetpolitikai és a geopolitikai” – mutatott rá Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselőházi frakcióvezetője. Meglátása szerint nyilvánvaló, hogy Oroszország a háború agresszora – alátámasztásként kiemelte a korábbi grúz és krími terjeszkedéseket.
– részletezte a frakcióvezető.
Fotó: Pinti Attila
Közép-Kelet-Európának megvannak a maga forrásai identitásának megtartásában és a jelenlegi helyzet megváltoztatásban – folytatta a párbeszédet Jerzy Snopek korábbi budapesti lengyel nagykövet. Meglátása szerint az egykori visegrádi találkozó feltámasztása fontos tényező a közép-kelet-európai országok tevékenységében, hiszen az együttműködésben itt tehetnek nyomatékos tanúbizonyságot a régió országai. Hangsúlyozta: a keresztény kultúrát és hagyományt meg kell őrizni, védeni kell az európai kulturális önazonosságot.
– zárta gondolatait Jerzy Snopek.
Fotó: Pinti Attila
A beszélgetés utolsó szegmenseként a moderátor, John O’Sullivan vitatandó kérdéskört indított el: ha az Amerikai Egyesült Államok kivonulna Európából, Oroszország nem maradna „otthon”? Azért terjeszkedik a NATO, mert Oroszország nem hagy fel a neoimperialista magatartásával? Illetve, van-e esély arra, hogy ez megváltozik?
Sok függ attól, hogy mi történik a putyini hatalom után, illetve annak környezetében – mondta válaszul Bakk Miklós, aki szerint
A volt nagykövet már vonakodóbban válaszolt, szerinte azt, hogy orosz hatás miatt Lengyelország 120 évig letörlődött az európai színről, nem lehet elfelejteni.
Fotó: Pinti Attila
Németh Zsolt a lengyel döntés teljes körű létjogosultságát támogatta, szerinte az a nagy kérdés, hogy „lehet-e a kutyából szalonna.” Az előadást Németh azzal zárta, hogy az európai országok célja közös, a problémában a diverzifikáció a magyar válasz, hiszen
Fotó: Pinti Attila
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
Nyilvánosságra hozták azt a megdöbbentő felvételt, amelyen jól látható, hogy teljesen zavartan közlekedik egy kamion az E60-ason. Mint a vizsgálatok során kiderült, a teherautó Kovászna megyei sofőrje ittas volt, őrizetbe is vették.
Július 1-jétől, szerdától a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő az országos bruttó minimálbér. Erről a március 12-én elfogadott 146-os számú határozatával döntött a kormány.
Már nem csak a véglegesítés előtt álló bértörvény-tervezet miatt nő az elégedetlenség az egészségügyben és a szociális ellátórendszerben, hanem a személyzethiány miatt fokozódó leterheltség miatt is. Általános sztrájkra készül az érdekvédelem.
Húsz megye hatvan településén és Bukarestben okozott károkat a kedd esti vihar – közölte szerdán reggel a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).
Közzétette kedden este a vagyonnyilatkozatát Nicușor Dan államfő.
A szaknak megfelelő kötelező tantárgy (matematika vagy történelem) írásbeli vizsgájával folytatódik szerdán az érettségi.
Az időjárás a következő négy hétben is többnyire a kánikula jegyeit fogja megtartani, miközben az ország nagy részén jelentős csapadékhiány várható az Országos Meteorológiai Szolgálat négyhetes előrejelzése szerint.
A minimálbér emelkedése miatt július elsejétől 202,5 lejről 216,25 lejre nő a bírságpont értéke – tájékoztatott kedden a közlekedésrendészet.
Rekord született: még nem fordult elő eddig az, hogy Kovászna megyében négy egymást követő napon vörös kódú, azaz a legmagasabb fokozatú riasztást adjanak ki a hőség miatt.
szóljon hozzá!