
Fotó: Pinti Attila
Az orosz-ukrán háború hatásairól és lehetséges kimeneteléről Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Bakk Miklós, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója, Csoma Botond RMDSZ-es képviselőházi frakcióvezető és Jerzy Snopek, a korábbi budapesti lengyel nagykövet indított párbeszédet Tusványos első napján. Az előadást John O’Sullivan, a budapesti Danube Institute elnöke moderálta.
2022. július 20., 16:552022. július 20., 16:55
2022. július 21., 02:422022. július 21., 02:42
Az Európai Unió nyilvánvalóan elszenvedi az energiaárak emelkedését, a háború hatására emelkedett a nemzetközi diplomácia káosza, ezáltal a magyar-lengyel kapcsolat is szakítópróbának van kitéve – emelte ki az előadás kezdetén Németh Zsolt, aki a médiáról, a szankciókról és a fegyveres támogatásról is beszélt.
A külügyi bizottság elnöke elsősorban a média dezinformatív magatartására tért ki, kiemelve, hogy
Fotó: Pinti Attila
Két hírt is kiemelt, amit a média tévesen sugárzott: Orbán Viktor politikai ellenségként tekint Zelenszkijre, valamit, hogy a bucsai mészárlásra való magyar reakció az volt, hogy nem akarják kivizsgáltatni az atrocitásokat, holott egyik sem volt valós információ.
– emelte ki Németh Zsolt. Szerinte ha nem találjuk meg a megfelelő módszert ennek mérséklésére, a politikai mozgásteret nagymértékben tudja és fogja befolyásolni a média. A szankciók kérdésében kijelentette:
Fotó: Pinti Attila
„Csak akkor tudunk erős hangot hallatni, ha az országok egyetértenek és meg tudnak maradni az erősségükben. Közép-Európát nem temetheti maga alá a háború” – jelentette ki a külügyi bizottság elnöke.
Bakk Miklós egyetemi oktató az európai fejlődés történelmi vonatkozásairól és a XX. század hatásairól beszélt. Elmondása szerint a történelem ismétli önmagát, ez az ismétlődés nem mechanikus, nekünk a változatosságban kell felismernünk az állandóságot.
– tette fel a kérdést az oktató. Kérdésére vonatkozóan az a válasz körvonalazódott számára, hogy Európa egy rejtett föderatív átszervezés irányába mutat, ám ez az átszervezés nem lehetséges a politikai és kisebbségi szimmetria fenntartásával. Brüsszelben van a centrális építő indulat ennek érdekében, Európa viszont nem rendelkezik nemzetileg és politikailag is egységes démosszal. Állítása szerint
Fotó: Pinti Attila
„Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban két elterjedt narratíva látott világot, a nemzetpolitikai és a geopolitikai” – mutatott rá Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselőházi frakcióvezetője. Meglátása szerint nyilvánvaló, hogy Oroszország a háború agresszora – alátámasztásként kiemelte a korábbi grúz és krími terjeszkedéseket.
– részletezte a frakcióvezető.
Fotó: Pinti Attila
Közép-Kelet-Európának megvannak a maga forrásai identitásának megtartásában és a jelenlegi helyzet megváltoztatásban – folytatta a párbeszédet Jerzy Snopek korábbi budapesti lengyel nagykövet. Meglátása szerint az egykori visegrádi találkozó feltámasztása fontos tényező a közép-kelet-európai országok tevékenységében, hiszen az együttműködésben itt tehetnek nyomatékos tanúbizonyságot a régió országai. Hangsúlyozta: a keresztény kultúrát és hagyományt meg kell őrizni, védeni kell az európai kulturális önazonosságot.
– zárta gondolatait Jerzy Snopek.
Fotó: Pinti Attila
A beszélgetés utolsó szegmenseként a moderátor, John O’Sullivan vitatandó kérdéskört indított el: ha az Amerikai Egyesült Államok kivonulna Európából, Oroszország nem maradna „otthon”? Azért terjeszkedik a NATO, mert Oroszország nem hagy fel a neoimperialista magatartásával? Illetve, van-e esély arra, hogy ez megváltozik?
Sok függ attól, hogy mi történik a putyini hatalom után, illetve annak környezetében – mondta válaszul Bakk Miklós, aki szerint
A volt nagykövet már vonakodóbban válaszolt, szerinte azt, hogy orosz hatás miatt Lengyelország 120 évig letörlődött az európai színről, nem lehet elfelejteni.
Fotó: Pinti Attila
Németh Zsolt a lengyel döntés teljes körű létjogosultságát támogatta, szerinte az a nagy kérdés, hogy „lehet-e a kutyából szalonna.” Az előadást Németh azzal zárta, hogy az európai országok célja közös, a problémában a diverzifikáció a magyar válasz, hiszen
Fotó: Pinti Attila
Két sárga jelzésű figyelmeztetést adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) viharos időjárás, erős szél és jelentős mennyiségű csapadék miatt az ország több megyéjére. A riasztások kedden és szerdán lesznek érvényben.
Nagyszabású ellenőrzést tartott vasárnap délután a 15-ös országúton a Hargita megyei rendőrség. Huszonkét sofőrnél végeztek alkohol- és drogtesztet, de az autók műszaki állapotát is ellenőrizték.
A természetes légkondicionálás fontosságára hívják fel a figyelmet kertészeti szakemberek, hangsúlyozva, hogy a növényzet komplex, biológiai úton csökkenti a forróságot.
Vörös hőségriasztás van érvényben szerda reggelig az ország területének háromnegyed részén; fokozott hőterhelés és helyenként 41 Celsius-fokos maximumok várhatók.
Az írásbeli vizsgákkal folytatódik hétfőn az érettségi. Az oktatási minisztérium által jóváhagyott menetrend szerint hétfőn román nyelvből és irodalomból mérik fel a tanulók tudását.
A harmadfokú hőségriasztás következtében az év eddigi legforróbb napján vagyunk túl. Bár a délutáni órákban úgy tűnt, hogy viharok váltják a kánikulát, ez végül nem következett be.
Lakóháznál keletkezett tűz vasárnap este Sóvárad főutcáján, ahol javak váltak a lángok martalékává, ugyanakkor az épület tulajdonosa enyhébb füstmérgezést szenvedett – közli a Maros megyei tűzoltóság.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint az idei első negyedévben a romániai kereskedelmi szálláshelyek 390 900 külföldi turistát fogadtak, akik összesen 1,488 milliárd lejt költöttek el.
A rendkívüli hőség miatt 35 megyében korlátozzák hétfőn és kedden a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek forgalmát az autópályákon, gyorsforgalmi utakon és országutakon.
Jégeső, heves széllökések (55-60 km/h), csapadék (15-20l/m²) ugyanakkor villámlások várhatók vasárnap délután több településen – figyelmeztet a Hargita megyei katasztrófavédelem.
szóljon hozzá!