Fotó: Borbély Fanni
A legfőbb gondot az alacsony bérek jelentik a népegészségügyi igazgatóságoknál, ennek pedig az a következménye, hogy a jó szakemberek elhagyják a pályát. Az pedig általában nem vezet jóra, ha nem egészségügyi szakemberek vezetik ezeket az intézményeket – véli a Hargita megyei egészségügyi szakhatóság vezetője. A népegészségügyi igazgatóságoknál spontán tiltakozások zajlanak országszerte, és a folytatást valószínűsíti, hogy a szakszervezet nem jutott egyezségre az egészségügyi miniszterrel folytatott legutóbbi megbeszélésen.
2023. november 23., 10:012023. november 23., 10:01
Több mint egy hete spontán tiltakozásba léptek országszerte a népegészségügyi igazgatóságok alkalmazottai, nagyobb béreket követelve. Az egészségügyi szakhatóságok alkalmazottai az egészségügyi rendszer más területeihez képest is alulfizetettek, de az igazgatóságok személyzeti struktúráján belül is vannak béregyenlőtlenségek.
Nem a kórházi béreket sokallják, azt tartják igazságtalannak, hogy ugyanannyi munkáért és ugyanakkora felelősségvállalásért ők jóval kevesebbet kapnak – ismertette a tiltakozás legfőbb okát Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője.
„A saját példámat tudom felhozni: az én igazgatói fizetésem – ami mégiscsak egy intézményvezetői fizetés, doktorátusom van, ami még egy külön pótlékkal is jár – kisebb, mint a fiam fizetése, aki harmadéves rezidens orvos. Nem hiszik el azok, akiknek mondom. Ez egy megalázó helyzet, mert évek tapasztalata, munkája, és rengeteg tanulás van e mögött, de a bérek miatt az orvosok elhagyják az intézményt, illetve nem jönnek. Nálunk
– ezért működik az intézmény jelenleg is szakmai aligazgató nélkül –, ami nagy terhet ró rám, mert nem oszlanak meg a szakmai feladatok. A jó szakemberek, az értékes és tapasztalt szakemberek elmennek, mert egyszerűen tűrhetetlen ez a bérezési szint” – vázolta a helyzetet Tar Gyöngyi, megjegyezve, látható volt a koronavírus-járvány idején is, hogy azoknál az egészségügyi igazgatóságoknál voltak bajok, amelyeket nem egészségügyi szakemberek vezettek.
„Nem véletlen, hogy hat év egyetem, plusz még öt év szakképzés egy ilyen szakmának az elsajátítása. Tehát nem könnyű egy ilyen szakembert szakmailag kiképezni. És
– fogalmazott a megyei népegészségügyi igazgatóság vezetője, aki egyébként orvosként belgyógyász, nefrológus és népegészségtanász képesítéssel rendelkezik.
Igazságtalannak tartják az egészségügyi igazgatóságok alkalmazottai azt is, hogy
Ő például egy évig be se kellene menjen dolgozni, ha kivenné az összeset – érzékeltette az abszurd helyzetet. Már jóval korábban tiltakozni akartak az egészségügyi igazgatóságok alkalmazottai, de sosem volt megfelelő rá a pillanat, kialakult a koronavírus-járvány, akkor éjjel-nappal dolgozniuk kellett, majd rögtön utána az ukrán háború, akkor pedig a menekültek egészségi állapotával és a jódtablettákkal kellett foglalkozzanak.
Fotó: Borbély Fanni
Noha már „az utolsó órában” vannak, hiszen választási év jön, amikor a törvények sem adnak lehetőséget a béremelésekre, hatékonyan tiltakozni most sem tudnak, hiszen az egészségügyben ez mindig etikai és erkölcsi kérdéseket vet fel.
Nehezményezik azt is – lényegében ez vezetett a spontán tiltakozásokhoz is –, hogy számukra
Az egészségügyi szakhatóságok dolgozói körében a köztisztviselői állást betöltőket – a személyzeti, gazdasági munkakörben dolgozókat, az ellenőröket, a jogtanácsost és a vezetőket – fizeti a legrosszabbul az állam.
A Sanitas szakszervezet képviselői szerdán megbeszélést folytattak Alexandru Rafila egészségügyi miniszterrel, aki azért hívta találkozóra az érdekvédelmi tömörülés vezetőit, hogy rendezzék a népegészségügyi igazgatóságok alkalmazottainak a kéréseit.
A Sanitas tájékoztatása szerint a tárcavezető javaslatot tett arra vonatkozóan, hogy megoldást találnak az egészségügyi igazgatóságoknál dolgozó, köztisztviselői állást betöltő alkalmazottak bérkiegyenlítésére, az egészségbiztosítási pénztáraknál dolgozó köztisztviselői állások bérszintjére növelve fizetésüket. A Sanitas elutasította a javaslatot, arra hivatkozva, hogy újabb diszkriminációhoz vezetne az igazgatóságok alkalmazottai körében az, ha csak a köztisztviselők bérét növelnék meg, a szerződéses alkalmazottakét viszont nem.
Küszöbön a munkakonfliktus
Tiltakozást tart az egészségügyi minisztérium személyzete csütörtökön 9 és 12 óra között, hogy felhívja a figyelmet a közszférában lévő béregyenlőtlenségekre, illetve a 2017/153-as kerettörvényben lefektetett bérezési elvek megsértésére – írja az Agerpres hírügynökség. A román egészségügyi adminisztráció országos szakszervezetének tájékoztatása szerint elégedetlenségüket az váltotta ki, hogy „mivel nem alkalmazzák megfelelően a törvényt, a közszférában egyenlőtlenek a bérek”.
„Drámai a helyzet az egészségügyi minisztériumban, sok alkalmazott más közintézményekbe távozott vagy tervez távozni. Ez ahhoz vezet, hogy a közegészségügyi politikákat koordináló és javasoló legfőbb romániai intézményből hiányozni fognak a szakemberek, a szakértelem” – figyelmeztet az érdekvédelmi szervezet.
A tiltakozók követelik a 2017/153-as kerettörvény teljes körű alkalmazását és az egészségügyi minisztérium alkalmazottait érintő béregyenlőtlenségek megszüntetését, valamint azt, hogy béreiket a kormány munkaapparátusában betöltött funkciókért fizetett bérek maximális szintjén állapítsák meg. Remélik, hogy „vészjelzésük” eljut a kormányhoz, és nem lesz szükség munkakonfliktus kirobbantására.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket – közölte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Egy újabb, 28 kilométeres szakaszát adják át várhatóan péntek délután az A7-es moldvai autópályának, de ahogy az infrastruktúra-fejlesztéseket monitorozó egyesület mondja: nálunk semmi sem ilyen egyszerű. Nagyobb a bejelentés, mint amit a valóság mutat.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a minimálbér kérdését, és eddigi közlése értelmében az „elvileg nem fog emelkedni”.
A legfelsőbb bíróság bírái csütörtökön úgy döntöttek, hogy megtámadják az alkotmánybíróságon a magánnyugdíjak kifizetését szabályozó törvénytervezetet.
A munka- és családügyi minisztérium elindítja október 20-án a 2025-ös lombikbébiprogramot – adta hírül csütörtöki közleményében az RMDSZ.
Turné indul Erdélyben, amely feltárja, mely népzenei dallamokból inspirálódott Johannes Brahms 21 magyar táncának megalkotásakor. A hosszas kutatómunka eredményét bemutató eseménysorozat Maros megyei dalt is azonosított a források között.
A Hargita Székely Néptáncszínház és a Csíki Játékszín alkalmazottai is elsősegélynyújtási képzésen vesznek részt, a két intézmény egy defibrillátort is kapott – az újraélesztés világnapján erről tartottak sajtótájékoztatót Csíkszeredában.
Hitelfelvételre készül a székelyudvarhelyi önkormányzat, amely a tervezett észak-nyugati elkerülőút nyomvonaláról is döntött. Utóbbi esetben négy lehetőség közül választották ki a képviselők, hogy melyiket dolgozza ki részletesebben a tervező.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
szóljon hozzá!