
Fotó: Borbély Fanni
A legfőbb gondot az alacsony bérek jelentik a népegészségügyi igazgatóságoknál, ennek pedig az a következménye, hogy a jó szakemberek elhagyják a pályát. Az pedig általában nem vezet jóra, ha nem egészségügyi szakemberek vezetik ezeket az intézményeket – véli a Hargita megyei egészségügyi szakhatóság vezetője. A népegészségügyi igazgatóságoknál spontán tiltakozások zajlanak országszerte, és a folytatást valószínűsíti, hogy a szakszervezet nem jutott egyezségre az egészségügyi miniszterrel folytatott legutóbbi megbeszélésen.
2023. november 23., 10:012023. november 23., 10:01
Több mint egy hete spontán tiltakozásba léptek országszerte a népegészségügyi igazgatóságok alkalmazottai, nagyobb béreket követelve. Az egészségügyi szakhatóságok alkalmazottai az egészségügyi rendszer más területeihez képest is alulfizetettek, de az igazgatóságok személyzeti struktúráján belül is vannak béregyenlőtlenségek.
Nem a kórházi béreket sokallják, azt tartják igazságtalannak, hogy ugyanannyi munkáért és ugyanakkora felelősségvállalásért ők jóval kevesebbet kapnak – ismertette a tiltakozás legfőbb okát Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője.
„A saját példámat tudom felhozni: az én igazgatói fizetésem – ami mégiscsak egy intézményvezetői fizetés, doktorátusom van, ami még egy külön pótlékkal is jár – kisebb, mint a fiam fizetése, aki harmadéves rezidens orvos. Nem hiszik el azok, akiknek mondom. Ez egy megalázó helyzet, mert évek tapasztalata, munkája, és rengeteg tanulás van e mögött, de a bérek miatt az orvosok elhagyják az intézményt, illetve nem jönnek. Nálunk
– ezért működik az intézmény jelenleg is szakmai aligazgató nélkül –, ami nagy terhet ró rám, mert nem oszlanak meg a szakmai feladatok. A jó szakemberek, az értékes és tapasztalt szakemberek elmennek, mert egyszerűen tűrhetetlen ez a bérezési szint” – vázolta a helyzetet Tar Gyöngyi, megjegyezve, látható volt a koronavírus-járvány idején is, hogy azoknál az egészségügyi igazgatóságoknál voltak bajok, amelyeket nem egészségügyi szakemberek vezettek.
„Nem véletlen, hogy hat év egyetem, plusz még öt év szakképzés egy ilyen szakmának az elsajátítása. Tehát nem könnyű egy ilyen szakembert szakmailag kiképezni. És
– fogalmazott a megyei népegészségügyi igazgatóság vezetője, aki egyébként orvosként belgyógyász, nefrológus és népegészségtanász képesítéssel rendelkezik.
Igazságtalannak tartják az egészségügyi igazgatóságok alkalmazottai azt is, hogy
Ő például egy évig be se kellene menjen dolgozni, ha kivenné az összeset – érzékeltette az abszurd helyzetet. Már jóval korábban tiltakozni akartak az egészségügyi igazgatóságok alkalmazottai, de sosem volt megfelelő rá a pillanat, kialakult a koronavírus-járvány, akkor éjjel-nappal dolgozniuk kellett, majd rögtön utána az ukrán háború, akkor pedig a menekültek egészségi állapotával és a jódtablettákkal kellett foglalkozzanak.
Fotó: Borbély Fanni
Noha már „az utolsó órában” vannak, hiszen választási év jön, amikor a törvények sem adnak lehetőséget a béremelésekre, hatékonyan tiltakozni most sem tudnak, hiszen az egészségügyben ez mindig etikai és erkölcsi kérdéseket vet fel.
Nehezményezik azt is – lényegében ez vezetett a spontán tiltakozásokhoz is –, hogy számukra
Az egészségügyi szakhatóságok dolgozói körében a köztisztviselői állást betöltőket – a személyzeti, gazdasági munkakörben dolgozókat, az ellenőröket, a jogtanácsost és a vezetőket – fizeti a legrosszabbul az állam.
A Sanitas szakszervezet képviselői szerdán megbeszélést folytattak Alexandru Rafila egészségügyi miniszterrel, aki azért hívta találkozóra az érdekvédelmi tömörülés vezetőit, hogy rendezzék a népegészségügyi igazgatóságok alkalmazottainak a kéréseit.
A Sanitas tájékoztatása szerint a tárcavezető javaslatot tett arra vonatkozóan, hogy megoldást találnak az egészségügyi igazgatóságoknál dolgozó, köztisztviselői állást betöltő alkalmazottak bérkiegyenlítésére, az egészségbiztosítási pénztáraknál dolgozó köztisztviselői állások bérszintjére növelve fizetésüket. A Sanitas elutasította a javaslatot, arra hivatkozva, hogy újabb diszkriminációhoz vezetne az igazgatóságok alkalmazottai körében az, ha csak a köztisztviselők bérét növelnék meg, a szerződéses alkalmazottakét viszont nem.
Küszöbön a munkakonfliktus
Tiltakozást tart az egészségügyi minisztérium személyzete csütörtökön 9 és 12 óra között, hogy felhívja a figyelmet a közszférában lévő béregyenlőtlenségekre, illetve a 2017/153-as kerettörvényben lefektetett bérezési elvek megsértésére – írja az Agerpres hírügynökség. A román egészségügyi adminisztráció országos szakszervezetének tájékoztatása szerint elégedetlenségüket az váltotta ki, hogy „mivel nem alkalmazzák megfelelően a törvényt, a közszférában egyenlőtlenek a bérek”.
„Drámai a helyzet az egészségügyi minisztériumban, sok alkalmazott más közintézményekbe távozott vagy tervez távozni. Ez ahhoz vezet, hogy a közegészségügyi politikákat koordináló és javasoló legfőbb romániai intézményből hiányozni fognak a szakemberek, a szakértelem” – figyelmeztet az érdekvédelmi szervezet.
A tiltakozók követelik a 2017/153-as kerettörvény teljes körű alkalmazását és az egészségügyi minisztérium alkalmazottait érintő béregyenlőtlenségek megszüntetését, valamint azt, hogy béreiket a kormány munkaapparátusában betöltött funkciókért fizetett bérek maximális szintjén állapítsák meg. Remélik, hogy „vészjelzésük” eljut a kormányhoz, és nem lesz szükség munkakonfliktus kirobbantására.
Szent-Györgyi Albert pontosan 40 évvel ezelőtt, 1986. október 22-én hunyt el az Egyesült Államokban, Woods Hole-ban. Kevésbé köztudott, hogy az első Nobel-díjas magyar tudós székely felmenőkkel is büszkélkedett, sőt egy hónapot Székelyföldön töltött.
Egy 50 éves Botoșani megyei férfit meglőttek csütörtökön egy engedélyezett vadászat során – közölte a Botoșani megyei rendőrség.
Csütörtök este lezajlott a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülése – közölte az elnöki hivatal.
Az 1956-os tüntetők szabadság melletti kiállását méltatta beszédében Magyar Péter miniszterelnök a forradalom és szabadságharc 70. évfordulójának tiszteletére tartott ünnepi koszorúzáson a Bem téren csütörtökön.
Az egymásba vetett bizalom fontosságát hangsúlyozta ünnepi beszédében a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter az 1956-os forradalom 70. évfordulója alkalmából tartott emlékünnepségen a Műegyetemen csütörtökön.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön kiemelte, hogy Romániának biztonságosabb iskolákra, megfelelően támogatott és a beavatkozásra felkészített tanárokra, valódi pszichológiai tanácsadáshoz való hozzáférésre van szüksége.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) csütörtökön elutasította öt romániai bíró és volt bíró panaszát, akik azt kifogásolták, hogy az állam nem fizette ki teljes egészében a jogerős bírósági ítéletekkel megítélt bérkülönbözeteket és kártérítéseket.
Az alkotmánybíróság csütörtökön megállapította, hogy az ügyvivő kormány túllépte alkotmányos hatáskörét, amikor sürgősségi rendeletet fogadott el az uniós SAFE-programról.
Őrizetbe vették 24 órára a rendőrök azt a 15 éves diákot, aki csütörtök reggel egy pitești-i középiskolában egy bozótvágó késsel megsebesítette egyik osztálytársát az alkarján, egy másikat pedig bántalmazott – tájékozatott az Argeș megyei rendőrség.
Tömbházak hőszigeteléséhez szükséges dokumentációk aktualizálásáról, a békényi vízbefogó fejlesztéséről, a GYERBUSZ közösségi közlekedési szolgáltatás előkészítéséről tárgyalt a gyergyószentmiklósi önkormányzati képviselő-testület.
szóljon hozzá!