Fotó: Borbély Fanni
A legfőbb gondot az alacsony bérek jelentik a népegészségügyi igazgatóságoknál, ennek pedig az a következménye, hogy a jó szakemberek elhagyják a pályát. Az pedig általában nem vezet jóra, ha nem egészségügyi szakemberek vezetik ezeket az intézményeket – véli a Hargita megyei egészségügyi szakhatóság vezetője. A népegészségügyi igazgatóságoknál spontán tiltakozások zajlanak országszerte, és a folytatást valószínűsíti, hogy a szakszervezet nem jutott egyezségre az egészségügyi miniszterrel folytatott legutóbbi megbeszélésen.
2023. november 23., 10:012023. november 23., 10:01
Több mint egy hete spontán tiltakozásba léptek országszerte a népegészségügyi igazgatóságok alkalmazottai, nagyobb béreket követelve. Az egészségügyi szakhatóságok alkalmazottai az egészségügyi rendszer más területeihez képest is alulfizetettek, de az igazgatóságok személyzeti struktúráján belül is vannak béregyenlőtlenségek.
Nem a kórházi béreket sokallják, azt tartják igazságtalannak, hogy ugyanannyi munkáért és ugyanakkora felelősségvállalásért ők jóval kevesebbet kapnak – ismertette a tiltakozás legfőbb okát Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője.
„A saját példámat tudom felhozni: az én igazgatói fizetésem – ami mégiscsak egy intézményvezetői fizetés, doktorátusom van, ami még egy külön pótlékkal is jár – kisebb, mint a fiam fizetése, aki harmadéves rezidens orvos. Nem hiszik el azok, akiknek mondom. Ez egy megalázó helyzet, mert évek tapasztalata, munkája, és rengeteg tanulás van e mögött, de a bérek miatt az orvosok elhagyják az intézményt, illetve nem jönnek. Nálunk
– ezért működik az intézmény jelenleg is szakmai aligazgató nélkül –, ami nagy terhet ró rám, mert nem oszlanak meg a szakmai feladatok. A jó szakemberek, az értékes és tapasztalt szakemberek elmennek, mert egyszerűen tűrhetetlen ez a bérezési szint” – vázolta a helyzetet Tar Gyöngyi, megjegyezve, látható volt a koronavírus-járvány idején is, hogy azoknál az egészségügyi igazgatóságoknál voltak bajok, amelyeket nem egészségügyi szakemberek vezettek.
„Nem véletlen, hogy hat év egyetem, plusz még öt év szakképzés egy ilyen szakmának az elsajátítása. Tehát nem könnyű egy ilyen szakembert szakmailag kiképezni. És
– fogalmazott a megyei népegészségügyi igazgatóság vezetője, aki egyébként orvosként belgyógyász, nefrológus és népegészségtanász képesítéssel rendelkezik.
Igazságtalannak tartják az egészségügyi igazgatóságok alkalmazottai azt is, hogy
Ő például egy évig be se kellene menjen dolgozni, ha kivenné az összeset – érzékeltette az abszurd helyzetet. Már jóval korábban tiltakozni akartak az egészségügyi igazgatóságok alkalmazottai, de sosem volt megfelelő rá a pillanat, kialakult a koronavírus-járvány, akkor éjjel-nappal dolgozniuk kellett, majd rögtön utána az ukrán háború, akkor pedig a menekültek egészségi állapotával és a jódtablettákkal kellett foglalkozzanak.
Fotó: Borbély Fanni
Noha már „az utolsó órában” vannak, hiszen választási év jön, amikor a törvények sem adnak lehetőséget a béremelésekre, hatékonyan tiltakozni most sem tudnak, hiszen az egészségügyben ez mindig etikai és erkölcsi kérdéseket vet fel.
Nehezményezik azt is – lényegében ez vezetett a spontán tiltakozásokhoz is –, hogy számukra
Az egészségügyi szakhatóságok dolgozói körében a köztisztviselői állást betöltőket – a személyzeti, gazdasági munkakörben dolgozókat, az ellenőröket, a jogtanácsost és a vezetőket – fizeti a legrosszabbul az állam.
A Sanitas szakszervezet képviselői szerdán megbeszélést folytattak Alexandru Rafila egészségügyi miniszterrel, aki azért hívta találkozóra az érdekvédelmi tömörülés vezetőit, hogy rendezzék a népegészségügyi igazgatóságok alkalmazottainak a kéréseit.
A Sanitas tájékoztatása szerint a tárcavezető javaslatot tett arra vonatkozóan, hogy megoldást találnak az egészségügyi igazgatóságoknál dolgozó, köztisztviselői állást betöltő alkalmazottak bérkiegyenlítésére, az egészségbiztosítási pénztáraknál dolgozó köztisztviselői állások bérszintjére növelve fizetésüket. A Sanitas elutasította a javaslatot, arra hivatkozva, hogy újabb diszkriminációhoz vezetne az igazgatóságok alkalmazottai körében az, ha csak a köztisztviselők bérét növelnék meg, a szerződéses alkalmazottakét viszont nem.
Küszöbön a munkakonfliktus
Tiltakozást tart az egészségügyi minisztérium személyzete csütörtökön 9 és 12 óra között, hogy felhívja a figyelmet a közszférában lévő béregyenlőtlenségekre, illetve a 2017/153-as kerettörvényben lefektetett bérezési elvek megsértésére – írja az Agerpres hírügynökség. A román egészségügyi adminisztráció országos szakszervezetének tájékoztatása szerint elégedetlenségüket az váltotta ki, hogy „mivel nem alkalmazzák megfelelően a törvényt, a közszférában egyenlőtlenek a bérek”.
„Drámai a helyzet az egészségügyi minisztériumban, sok alkalmazott más közintézményekbe távozott vagy tervez távozni. Ez ahhoz vezet, hogy a közegészségügyi politikákat koordináló és javasoló legfőbb romániai intézményből hiányozni fognak a szakemberek, a szakértelem” – figyelmeztet az érdekvédelmi szervezet.
A tiltakozók követelik a 2017/153-as kerettörvény teljes körű alkalmazását és az egészségügyi minisztérium alkalmazottait érintő béregyenlőtlenségek megszüntetését, valamint azt, hogy béreiket a kormány munkaapparátusában betöltött funkciókért fizetett bérek maximális szintjén állapítsák meg. Remélik, hogy „vészjelzésük” eljut a kormányhoz, és nem lesz szükség munkakonfliktus kirobbantására.
A korábban sok többletórával rendelkező pedagógusok, a kisebbségi tannyelvű oktatásban dolgozó alsó tagozatos tanítók és az étkezési pótlékot, vakációs utalványt elveszítő oktatók járnak a legrosszabbul a megszorító intézkedések miatt az ágazatban.
Bocsárdi László alapította a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színházat. Innen költözött Sepsiszentgyörgyre, hogy a Tamási Áron Színházat is meghatározó módon alakítsa. Újabb rendezésével egy koprodukcióban készülő előadás jelent újabb köteléket.
Idén is kaphatnak vakációs utalványokat a tanügyi alkalmazottak – írja elő egy miniszteri rendelet.
Sebastian Popescu, a 2025-ös elnökválasztás volt jelöltje hatvan napra bírósági felügyelet alá került, és eljárás indult ellene kiskorúak szexuális megrontása miatt.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg; a 395 ezer lejnél kisebb bevételű cégek esetében a javasolt minimális alaptőke 500 lej lenne.
Több útlezárást is érvénybe léptet érvénybe a csíkszeredai városvezetés augusztus 30-án szombaton, az István, a király csíksomlyói koncertje alkalmából.
Enyhített a Hargita Megyei Törvényszék Barti Tihamér hatósági felügyeletének korlátozásain. A Hargita megyei tanács tisztségéből felfüggesztett alelnöke ezentúl külön engedély nélkül elhagyhatja az országot, miután fellebbezését részben elfogadták.
Az idei első hét hónapban hozzávetőlegesen 3 milliárd italcsomagolást váltott vissza a lakosság a betétdíjas visszaváltási rendszeren keresztül, az ezt működtető vállalat pedig 215 000 tonnás mennyiséget szállított az újrahasznosító állomásokra.
A különnyugdíjakról szóló törvénytervezet azonnali visszavonását kérik az ország 16 ítélőtáblájának bírái – közölte kedden a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
A bukaresti ügyészség közgyűlésének keddi döntése szerint meghatározatlan időre felfüggesztik tevékenységüket az intézmény ügyészei.
szóljon hozzá!