Túlméretezett a Hargita megyei oktatási rendszer kisegítő személyzete – leépítéseket követelnek

Kevésnek bizonyultak a Hargita megyei oktatási rendszerben a tavasszal elrendelt költségcsökkentési intézkedések, az oktatási tárca képviselőivel folytatott keddi megbeszélésen ezt közölték Görbe Péterrel.

– fogalmazott a főtanfelügyelő. Példaként elmondta, a Hargita megyei oktatási rendszerben 73 tanulóra jut egy kisegítő didaktikai poszt, miközben olyan megyék is vannak, ahol 238-ra, de az országos átlag is 130–140 körül van.

A szaktárca képviselői szerint elsősorban a városi iskolákban túlméretezett a személyzet.

A főtanfelügyelő tájékoztatása szerint a minisztériumban „megfogalmaztak egy olyan elvárást is, hogy a didaktikai személyzetből is kellene valamennyit csökkenteni”. Ezt úgy kívánják megoldani, hogy a beiratkozások után megvizsgálják, hol van kevesebb tanévkezdő gyerek, mint amennyivel terveztek, és a többletcsoportokat, -osztályokat megszüntetik, ami felszabaduló pedagógusi állásokat eredményez.

– mondta a főtanfelügyelő, hozzáfűzve, hogy ez nem törvénytelen, és amíg lehetőség van rá, nem szándékoznak túlzsúfolt osztályokat, csoportokat indítani, de észszerűtlenül kis létszámúakat sem.

A tavaszi megszorító intézkedés óta

a Hargita megyei oktatási rendszer továbbra is mintegy 17 százalékkal túllépi a minisztérium által jóváhagyott bérkeretet.

A többletköltséget nem tudják teljes mértékben kiküszöbölni, de megpróbálják az arányt 10 százalék alá csökkenteni – mondta el a tervezett megszorítás mértékéről Görbe Péter, kérdésünkre hozzáfűzve, hogy százas nagyságrendű a többletposztok száma. A szaktárcánál a költségcsökkentések módozatait részletezve megjegyezték azt is, hogy a megye városaiban, főként Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában túl sok az önálló jogi személyiséggel rendelkező óvoda és napközi – tudtuk meg a főtanfelügyelőtől. „

Itt vannak érvek és ellenérvek, mi próbáltuk védeni a tanintézet-hálózatot. Pillanatnyilag, tehát szeptember elsejétől nem vonunk össze napköziket, majd amikor október végén, novemberben kezdődik a jövő évi tervezés, még beszélgetünk az önkormányzatokkal arról, hogy az észszerűség határain belül mit tudunk tenni anélkül, hogy nagy sérülést okoznánk a rendszerben. A legfontosabb, hogy a gyerekek nevelési, oktatási körülményeit ne rontsuk” – hangsúlyozta. Hozzáfűzte, Hargita megyében a falvakban működő tanintézetek esetében is rossz a diáklétszám és a személyzet aránya, de e tekintetben elnézőbbek a minisztériumban.

Görbe Péter beszámolt arról, hogy a szaktárca képviselőivel folytatott megbeszélésen kiemelték,

Hargita megye részben a két nyelven zajló oktatás miatt van sajátos helyzetben a személyzet és a diákok létszámát illetően.

Ezt érzékeltetve megemlítette, hogy az alacsony létszámú iskolák kapcsán a minisztérium képviselői példaként felhoztak egy Hargita megyei tanintézetet, és nekik el kellett magyarázniuk, hogy a szóban forgó oktatási egység az egész vidék egyetlen román iskolája.

A minisztériumban azt várták, hogy száznál több posztot szüntetnek meg – nagyobb arányban a kisegítő didaktikai személyzet és kisebb mértékben a pedagógusok körében –, de ők ezt nem vállalták, a májusi intézkedés után nagy megszorítást nem szeretnének végrehajtani – mondta a főtanfelügyelő. Görbe Péter szerint a személyzet méretének, illetve a fejkvótás finanszírozás alapján jóváhagyott bérkeret mértékének állandósult problémává válását részben az okozza, hogy a tanügyi és a pénzügyi törvény nincs összhangban.