
Iskolából hazafelé. A téli szünidő háromhetes volt, ezt Ecaterina Andronescu oktatási miniszter egy héttel megkurtítaná
Fotó: Haáz Vince
Lerövidítené a vakációk időtartamát és megváltoztatná a tanév szerkezetét Ecaterina Andronescu oktatási miniszter, aki szerint túl hosszú a karácsonyi szünet és túl felszabdalt a tanév: a diákok januárban vissza sem rázódnak a tanulásba, máris újabb vakáció jön. Az általunk megkérdezett illetékesek szerint is lehetne változtatni a tanév szerkezetén, de annak maga után kell vonnia a tananyag változtatását is.
2019. február 03., 16:052019. február 03., 16:05
2019. február 03., 16:062019. február 03., 16:06
Ebben a tanévben a téli szünidő háromhetes volt, december 22-én kezdődött és január 13-áig tartott, ezt Ecaterina Andronescu oktatási miniszter egy héttel kurtítaná meg. Ugyanakkor eltörölné a februári félévközi egyhetes vakációt. Tervei szerint
Andronescu azt mondta, a tanév szerkezetének átalakításáról szóló javaslat közvitán van, miután több szülő is jelezte neki, hogy a gyerekeknek túl sok a vakációjuk.
Hogy tényleg túl sok vakációjuk van-e a gyerekeknek, és megoldás volna-e rá a miniszter asszony által bemutatott tervezet? Ezt próbáltuk körbejárni.
Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő a Székelyhon megkeresésére úgy fogalmazott, a
Hosszúnak is találja a karácsonyi szünetet, amely korábban évekig az új esztendő első hétfőjén ért véget. Szerinte elképzelhető volna, hogy az első félévet már a karácsonyi vakáció előtt lezárják és januárban a második félévre térjenek vissza a gyerekek. „Én még abban a világban tanultam, amikor évharmadok voltak, háromszor zártuk le a gyerekeket, lehet, jobban is tanultak, mert többször volt felmérés” – jegyezte meg a főtanfelügyelő. Hozzátette,
Ha például változik a tanév, akkor a tananyagon is változtatni kell. Görbe Péter rámutatott, Európa-szerte Romániában van az egyik legrövidebb tanév, a legkevesebb tanítási nap, így a legtöbb vakáció is, a 34-36 hetes tanévben pedig van karácsonyi szünet, húsvét, pünkösd, félévi vakáció, a kicsiknek még plusz vakáció is.
Bár érti a miniszter felvetését Körtesi Sándor, a marosvásárhelyi 7-es számú Általános Iskola igazgatója, úgy véli, nem lenne elég idejük mindenre, ha a félévet már karácsony előtt le kellene zárniuk, és nem is volna egyenlő hosszúságú a két félév. A téli szünidőt azonban szerinte is lehetne rövidíteni. Egyébként neki az a meglátása, hogy bár jelen állás szerint valóban fel van tördelve a január, főleg a múlt héten megadott két szabadnappal együtt, a diákok belerázódása nem napok kérdése, csupán a vakáció utáni első nap a bajos, második nap már minden megy a megszokott kerékvágásban.
– fogalmazott Körtesi.
Másként látja a vakációk kérdését az iskolai tanácsadó. Fogarasi Gyöngyvér úgy véli, nem sok a háromhetes karácsonyi szünet, tekintettel arra, hogy ötödik osztálytól felfelé szeptembertől decemberig nincs szünidő. „Ráadásul ott vannak az ünnepek is, a különböző hagyományokhoz, szokásokhoz kötődő események kitöltik a vakáció jelentős részét. A vakációban pedig pihenni, feltöltődni is kellene. Két hét után fizikailag talán még fáradtabban jönnének vissza” – érvel a szakember. Hozzáteszi,
„A félévközi vakációra is nagy szükség van, a diákoknak is érezniük kell, hogy valami lezárult, felszusszanhatnak, majd újult erővel futhatnak ismét neki” – mutat rá Fogarasi Gyöngyvér.
A Magyar Szülők Szövetségének elnöke, Csíky Csengele szerint a kérdésnek több vetülete van. Egyik például az, hogy a kisebb gyerekeket – óvodásokat, kisiskolásokat – nevelő szülőknek minden vakáció, tanítási szünnap egyben gondot is jelent, mert meg kell oldani a magára még nem hagyható, önellátásra még nem képes gyermek felügyeletét. Ugyanakkor ő négy gyermeke mellett azt tapasztalja, hogy
Ráadásul a pedagógusok sajnos ebben a periódusban adnak jegyeket, próbálják behozni azt, amit félév közben elmulasztottak. Továbbá Csíki Csengele szerint felmerül az a kérdés is, hogy a pedagógusnak mint közalkalmazottnak vajon jár-e ennyi szabadság.
– magyarázza az oktatási kérdésekben jártas szülő. Hozzáteszi, minderre nem az a jó megoldás, hogy a vakációkat csökkentjük vagy ide-oda tologatjuk, hanem a teljes oktatási rendszert kell megváltoztatni, ami hosszú előkészületet és rengeteg szakmai vitát igényel. A Magyar Szülők Szövetségének elnöke elmondta, ők nagy reményeket fűznek az új oktatási törvényhez, amelyhez javaslatokat is megfogalmaznak, illetve megpróbálják úgy befolyásolni, hogy ne a rendszer vagy a rendszer alkalmazottai legyenek a fókuszban, hanem a gyerekek érdekei.
Az év első kilenc hónapjában 100 975 új vállalkozást jegyeztek be Romániában, 8,94 százalékkal kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Cégnyilvántartási Hivatal (ONRC) szombaton közzétett adataiból.
Fagyos reggelre ébredtek szombaton Székelyföld lakói: Csíkszeredában mínusz 8,3 Celsius-fokot mértek, de a térség több településén is jócskán fagypont alá süllyedt a hőmérséklet.
Nyilatkozatban tiltakozik a romániai kistelepülések tervezett összevonása ellen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). A dokumentumot az 1500-nál kevesebb lakosú helységek RMDSZ-es elöljárói fogadták el pénteken Torockón.
November 6-tól új szabályok vonatkoznak a motorosokra: a motorosok bizonyos feltételekkel a buszsávot is használhatják, az álló autósor mellett szűk keretek között előzhetnek is.
A lakások piaci értékén alapuló ingatlanadót nem vezetik be 2027-től – jelentette ki pénteken Románia pénzügyminisztere.
Újraindították a cernavodai atomerőművet pénteken – számol be a profit.ro gazdasági hírportál.
Országos botrányt váltott ki egy járókelő által készített fotó, amelyen az látható, hogy egy trikolórban hordják a zöldhulladékot a Suceava megyei Bosanci községben. Az ügyben a rendőrség is vizsgálatot indított, a polgármester pedig elnézést kért.
Luca Niculescu miniszterelnök pénteken a Victoria-palotában egyeztetett a kormány oktatási, ifjúsági, képességfejlesztési, foglalkoztatási és szociálpolitikai prioritásairól.
Emberkereskedelem és kényszermunka miatt tartóztattak le két személyt, miután kiderült róluk, hogy tusnádfürdői otthonukban tartottak egy 56 éves magyar állampolgárt, akit erőszakkal és pszichikai zsarolással dolgoztattak tavaly szeptembertől.
Az Európai Unió szociális védelemre fordított összesített kiadásai tavaly elérték az 5183 milliárd eurót, ami 4,9 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatalának pénteken közzétett adataiból.
2 hozzászólás