Hirdetés
Hirdetés

Túl sok volna a vakáció? – Változtatna a tanév szerkezetén az oktatási miniszter

Iskolából hazafelé. A téli szünidő háromhetes volt, ezt Ecaterina Andronescu oktatási miniszter egy héttel megkurtítaná •  Fotó: Haáz Vince

Iskolából hazafelé. A téli szünidő háromhetes volt, ezt Ecaterina Andronescu oktatási miniszter egy héttel megkurtítaná

Fotó: Haáz Vince

Lerövidítené a vakációk időtartamát és megváltoztatná a tanév szerkezetét Ecaterina Andronescu oktatási miniszter, aki szerint túl hosszú a karácsonyi szünet és túl felszabdalt a tanév: a diákok januárban vissza sem rázódnak a tanulásba, máris újabb vakáció jön. Az általunk megkérdezett illetékesek szerint is lehetne változtatni a tanév szerkezetén, de annak maga után kell vonnia a tananyag változtatását is.

Szász Cs. Emese

2019. február 03., 16:052019. február 03., 16:05

2019. február 03., 16:062019. február 03., 16:06

Ebben a tanévben a téli szünidő háromhetes volt, december 22-én kezdődött és január 13-áig tartott, ezt Ecaterina Andronescu oktatási miniszter egy héttel kurtítaná meg. Ugyanakkor eltörölné a februári félévközi egyhetes vakációt. Tervei szerint

az első félév decemberben, a téli szünidő kezdetével érne véget, januárban pedig már a második félévre térnének vissza a diákok. A tavaszi vakáció továbbra is kéthetes, a nyári szünidő pedig három hónapos maradna.

Hirdetés

Andronescu azt mondta, a tanév szerkezetének átalakításáról szóló javaslat közvitán van, miután több szülő is jelezte neki, hogy a gyerekeknek túl sok a vakációjuk.

Ha a tanév változik, a tananyagnak is változnia kell

Hogy tényleg túl sok vakációjuk van-e a gyerekeknek, és megoldás volna-e rá a miniszter asszony által bemutatott tervezet? Ezt próbáltuk körbejárni.

Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő a Székelyhon megkeresésére úgy fogalmazott, a

„kicsi vakáció, kicsi tanítás s megint egy kicsi vakáció tényleg megtöri az oktatási folyamatot”, nehezen rázódnak vissza a diákok.

Hosszúnak is találja a karácsonyi szünetet, amely korábban évekig az új esztendő első hétfőjén ért véget. Szerinte elképzelhető volna, hogy az első félévet már a karácsonyi vakáció előtt lezárják és januárban a második félévre térjenek vissza a gyerekek. „Én még abban a világban tanultam, amikor évharmadok voltak, háromszor zártuk le a gyerekeket, lehet, jobban is tanultak, mert többször volt felmérés” – jegyezte meg a főtanfelügyelő. Hozzátette,

a tanév átszervezését jól meg kell gondolni, elemezni az előnyeit, hátrányait, és aszerint dönteni.

Ha például változik a tanév, akkor a tananyagon is változtatni kell. Görbe Péter rámutatott, Európa-szerte Romániában van az egyik legrövidebb tanév, a legkevesebb tanítási nap, így a legtöbb vakáció is, a 34-36 hetes tanévben pedig van karácsonyi szünet, húsvét, pünkösd, félévi vakáció, a kicsiknek még plusz vakáció is.

Januárban már nem kellene félévit íratni

Bár érti a miniszter felvetését Körtesi Sándor, a marosvásárhelyi 7-es számú Általános Iskola igazgatója, úgy véli, nem lenne elég idejük mindenre, ha a félévet már karácsony előtt le kellene zárniuk, és nem is volna egyenlő hosszúságú a két félév. A téli szünidőt azonban szerinte is lehetne rövidíteni. Egyébként neki az a meglátása, hogy bár jelen állás szerint valóban fel van tördelve a január, főleg a múlt héten megadott két szabadnappal együtt, a diákok belerázódása nem napok kérdése, csupán a vakáció utáni első nap a bajos, második nap már minden megy a megszokott kerékvágásban.

Idézet
A problémát én inkább abban látom, hogy sokan ebben a három hétben akarják bepótolni az értékelésben elkövetett mulasztásokat, félévit íratnak például, holott azt még a karácsonyi szünet előtt kellett volna. Ezért tűnik zsúfoltnak a januári háromhetes tanítás, amit ugye még szabadnapok is tarkítanak”

– fogalmazott Körtesi.

A vakáció létszükséglet

Másként látja a vakációk kérdését az iskolai tanácsadó. Fogarasi Gyöngyvér úgy véli, nem sok a háromhetes karácsonyi szünet, tekintettel arra, hogy ötödik osztálytól felfelé szeptembertől decemberig nincs szünidő. „Ráadásul ott vannak az ünnepek is, a különböző hagyományokhoz, szokásokhoz kötődő események kitöltik a vakáció jelentős részét. A vakációban pedig pihenni, feltöltődni is kellene. Két hét után fizikailag talán még fáradtabban jönnének vissza” – érvel a szakember. Hozzáteszi,

tény, hogy nagyobb diákok esetében a január a jegyekért, javításért folytatott hajszáról szól, ezért zűrösebb is kicsit, de azt nem tapasztalta, hogy a tanulóknak nehéz volna visszarázódniuk.

„A félévközi vakációra is nagy szükség van, a diákoknak is érezniük kell, hogy valami lezárult, felszusszanhatnak, majd újult erővel futhatnak ismét neki” – mutat rá Fogarasi Gyöngyvér.

A szülők is beleszólnának

A Magyar Szülők Szövetségének elnöke, Csíky Csengele szerint a kérdésnek több vetülete van. Egyik például az, hogy a kisebb gyerekeket – óvodásokat, kisiskolásokat – nevelő szülőknek minden vakáció, tanítási szünnap egyben gondot is jelent, mert meg kell oldani a magára még nem hagyható, önellátásra még nem képes gyermek felügyeletét. Ugyanakkor ő négy gyermeke mellett azt tapasztalja, hogy

három hét vakáció után igenis kiesnek a gyerekek a tanulás technikai mechanizmusaiból, miközben még félévi dolgozatok várnak rájuk, illetve javítások, zárások.

Ráadásul a pedagógusok sajnos ebben a periódusban adnak jegyeket, próbálják behozni azt, amit félév közben elmulasztottak. Továbbá Csíki Csengele szerint felmerül az a kérdés is, hogy a pedagógusnak mint közalkalmazottnak vajon jár-e ennyi szabadság.

Idézet
Mindemellett azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a gyerekek tanév közben nagyon leterheltek, ezért szükségük is van a pihenésre és alapvetően a gyerekkorukra, mert tanév közben a hétköznapjaik a napi 10–11 órás tanulásról szólnak”

– magyarázza az oktatási kérdésekben jártas szülő. Hozzáteszi, minderre nem az a jó megoldás, hogy a vakációkat csökkentjük vagy ide-oda tologatjuk, hanem a teljes oktatási rendszert kell megváltoztatni, ami hosszú előkészületet és rengeteg szakmai vitát igényel. A Magyar Szülők Szövetségének elnöke elmondta, ők nagy reményeket fűznek az új oktatási törvényhez, amelyhez javaslatokat is megfogalmaznak, illetve megpróbálják úgy befolyásolni, hogy ne a rendszer vagy a rendszer alkalmazottai legyenek a fókuszban, hanem a gyerekek érdekei.

Hirdetés
2 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 29., vasárnap

Földrengés zavarta meg a vasárnap délután nyugalmát

A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt vasárnap 17 óra 16 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Földrengés zavarta meg a vasárnap délután nyugalmát
Hirdetés
2026. március 29., vasárnap

Üzemanyagárak: ez a két intézkedés hozhat valós csökkenést a szakminiszter szerint

Az üzemanyag-drágulás hatásait enyhítő intézkedések haladéktalan elfogadására szólította fel a miniszterelnököt és a pénzügyminisztert vasárnap Sorin Grindeanu.

Üzemanyagárak: ez a két intézkedés hozhat valós csökkenést a szakminiszter szerint
2026. március 29., vasárnap

Árvízveszély: másodfokú készültség Hargita és Kovászna megyében is

Négy megyében másodfokú (narancssárga jelzésű), 12 megye folyóvizeire elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el vasárnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).

Árvízveszély: másodfokú készültség Hargita és Kovászna megyében is
2026. március 29., vasárnap

Eső és havazás után fordulat jön az időjárásban

Lassan elhagyja térségünket a hétvégi lehűlést okozó mediterrán ciklon, hétfőig azonban még marad a csapadékos időjárás: az ország nagy részén eső, a hegyvidéken pedig havazás várható. Ezt követően javulásnak indul az időjárás.

Eső és havazás után fordulat jön az időjárásban
Hirdetés
2026. március 29., vasárnap

XIV. Leó pápa virágvasárnapon: Krisztus a keresztről kiáltja az embereknek, hogy tegyék le a fegyvert

Krisztus, a béke királya, ma is azt kiáltja keresztjéről: tegyétek le a fegyvert, emlékezzetek, hogy testvérek vagytok – mondta XIV. Leó pápa a Szent Péter téren bemutatott virágvasárnapi misén, amellyel megnyitotta a húsvéti nagyhetet.

XIV. Leó pápa virágvasárnapon: Krisztus a keresztről kiáltja az embereknek, hogy tegyék le a fegyvert
2026. március 29., vasárnap

Havazást is jósolnak Hargita megyében

Jelentős mennyiségű csapadék várható, a hegyekben pedig több centiméternyi hó fog esni, ugyanakkor több folyó is megáradhat a hétfőn délutánig érvényes riasztás szerint – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.

Havazást is jósolnak Hargita megyében
Havazást is jósolnak Hargita megyében
2026. március 29., vasárnap

Havazást is jósolnak Hargita megyében

2026. március 29., vasárnap

Heten kerültek kórházba egy frontális ütközés nyomán Kolozs megyében

Hét ember sérült meg egy közlekedési balesetben szombaton késő este a Kolozs megyei Aranyosegerbegyen (Viișoara).

Heten kerültek kórházba egy frontális ütközés nyomán Kolozs megyében
Hirdetés
2026. március 29., vasárnap

Csíkszereda az élmezőnyben: csaknem hétezren itt vennék át a szavazási levélcsomagjukat

Beregszászon, Ungváron és Csíkszeredában vennék át legtöbben a szavazási levélcsomagjukat, a három külképviseleten több mint 27 ezren vennék át a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.

Csíkszereda az élmezőnyben: csaknem hétezren itt vennék át a szavazási levélcsomagjukat
2026. március 29., vasárnap

Vasárnap is kitart az esős idő Székelyföldön

Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap sárga jelzésű riasztást adott ki jelentős mennyiségű csapadék, a hegyekben pedig havazás miatt, amely hétfő reggelig az ország közel felét – Hargita és Kovászna megyét is – érinti.

Vasárnap is kitart az esős idő Székelyföldön
2026. március 28., szombat

A magyarság szimbólumainak jegyében zajlottak a Csoma-napok

A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.

A magyarság szimbólumainak jegyében zajlottak a Csoma-napok
Hirdetés