Hirdetés
Hirdetés

Túl sok volna a vakáció? – Változtatna a tanév szerkezetén az oktatási miniszter

Iskolából hazafelé. A téli szünidő háromhetes volt, ezt Ecaterina Andronescu oktatási miniszter egy héttel megkurtítaná •  Fotó: Haáz Vince

Iskolából hazafelé. A téli szünidő háromhetes volt, ezt Ecaterina Andronescu oktatási miniszter egy héttel megkurtítaná

Fotó: Haáz Vince

Lerövidítené a vakációk időtartamát és megváltoztatná a tanév szerkezetét Ecaterina Andronescu oktatási miniszter, aki szerint túl hosszú a karácsonyi szünet és túl felszabdalt a tanév: a diákok januárban vissza sem rázódnak a tanulásba, máris újabb vakáció jön. Az általunk megkérdezett illetékesek szerint is lehetne változtatni a tanév szerkezetén, de annak maga után kell vonnia a tananyag változtatását is.

Szász Cs. Emese

2019. február 03., 16:052019. február 03., 16:05

2019. február 03., 16:062019. február 03., 16:06

Ebben a tanévben a téli szünidő háromhetes volt, december 22-én kezdődött és január 13-áig tartott, ezt Ecaterina Andronescu oktatási miniszter egy héttel kurtítaná meg. Ugyanakkor eltörölné a februári félévközi egyhetes vakációt. Tervei szerint

az első félév decemberben, a téli szünidő kezdetével érne véget, januárban pedig már a második félévre térnének vissza a diákok. A tavaszi vakáció továbbra is kéthetes, a nyári szünidő pedig három hónapos maradna.

Hirdetés

Andronescu azt mondta, a tanév szerkezetének átalakításáról szóló javaslat közvitán van, miután több szülő is jelezte neki, hogy a gyerekeknek túl sok a vakációjuk.

Ha a tanév változik, a tananyagnak is változnia kell

Hogy tényleg túl sok vakációjuk van-e a gyerekeknek, és megoldás volna-e rá a miniszter asszony által bemutatott tervezet? Ezt próbáltuk körbejárni.

Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő a Székelyhon megkeresésére úgy fogalmazott, a

„kicsi vakáció, kicsi tanítás s megint egy kicsi vakáció tényleg megtöri az oktatási folyamatot”, nehezen rázódnak vissza a diákok.

Hosszúnak is találja a karácsonyi szünetet, amely korábban évekig az új esztendő első hétfőjén ért véget. Szerinte elképzelhető volna, hogy az első félévet már a karácsonyi vakáció előtt lezárják és januárban a második félévre térjenek vissza a gyerekek. „Én még abban a világban tanultam, amikor évharmadok voltak, háromszor zártuk le a gyerekeket, lehet, jobban is tanultak, mert többször volt felmérés” – jegyezte meg a főtanfelügyelő. Hozzátette,

a tanév átszervezését jól meg kell gondolni, elemezni az előnyeit, hátrányait, és aszerint dönteni.

Ha például változik a tanév, akkor a tananyagon is változtatni kell. Görbe Péter rámutatott, Európa-szerte Romániában van az egyik legrövidebb tanév, a legkevesebb tanítási nap, így a legtöbb vakáció is, a 34-36 hetes tanévben pedig van karácsonyi szünet, húsvét, pünkösd, félévi vakáció, a kicsiknek még plusz vakáció is.

Januárban már nem kellene félévit íratni

Bár érti a miniszter felvetését Körtesi Sándor, a marosvásárhelyi 7-es számú Általános Iskola igazgatója, úgy véli, nem lenne elég idejük mindenre, ha a félévet már karácsony előtt le kellene zárniuk, és nem is volna egyenlő hosszúságú a két félév. A téli szünidőt azonban szerinte is lehetne rövidíteni. Egyébként neki az a meglátása, hogy bár jelen állás szerint valóban fel van tördelve a január, főleg a múlt héten megadott két szabadnappal együtt, a diákok belerázódása nem napok kérdése, csupán a vakáció utáni első nap a bajos, második nap már minden megy a megszokott kerékvágásban.

Idézet
A problémát én inkább abban látom, hogy sokan ebben a három hétben akarják bepótolni az értékelésben elkövetett mulasztásokat, félévit íratnak például, holott azt még a karácsonyi szünet előtt kellett volna. Ezért tűnik zsúfoltnak a januári háromhetes tanítás, amit ugye még szabadnapok is tarkítanak”

– fogalmazott Körtesi.

A vakáció létszükséglet

Másként látja a vakációk kérdését az iskolai tanácsadó. Fogarasi Gyöngyvér úgy véli, nem sok a háromhetes karácsonyi szünet, tekintettel arra, hogy ötödik osztálytól felfelé szeptembertől decemberig nincs szünidő. „Ráadásul ott vannak az ünnepek is, a különböző hagyományokhoz, szokásokhoz kötődő események kitöltik a vakáció jelentős részét. A vakációban pedig pihenni, feltöltődni is kellene. Két hét után fizikailag talán még fáradtabban jönnének vissza” – érvel a szakember. Hozzáteszi,

tény, hogy nagyobb diákok esetében a január a jegyekért, javításért folytatott hajszáról szól, ezért zűrösebb is kicsit, de azt nem tapasztalta, hogy a tanulóknak nehéz volna visszarázódniuk.

„A félévközi vakációra is nagy szükség van, a diákoknak is érezniük kell, hogy valami lezárult, felszusszanhatnak, majd újult erővel futhatnak ismét neki” – mutat rá Fogarasi Gyöngyvér.

A szülők is beleszólnának

A Magyar Szülők Szövetségének elnöke, Csíky Csengele szerint a kérdésnek több vetülete van. Egyik például az, hogy a kisebb gyerekeket – óvodásokat, kisiskolásokat – nevelő szülőknek minden vakáció, tanítási szünnap egyben gondot is jelent, mert meg kell oldani a magára még nem hagyható, önellátásra még nem képes gyermek felügyeletét. Ugyanakkor ő négy gyermeke mellett azt tapasztalja, hogy

három hét vakáció után igenis kiesnek a gyerekek a tanulás technikai mechanizmusaiból, miközben még félévi dolgozatok várnak rájuk, illetve javítások, zárások.

Ráadásul a pedagógusok sajnos ebben a periódusban adnak jegyeket, próbálják behozni azt, amit félév közben elmulasztottak. Továbbá Csíki Csengele szerint felmerül az a kérdés is, hogy a pedagógusnak mint közalkalmazottnak vajon jár-e ennyi szabadság.

Idézet
Mindemellett azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a gyerekek tanév közben nagyon leterheltek, ezért szükségük is van a pihenésre és alapvetően a gyerekkorukra, mert tanév közben a hétköznapjaik a napi 10–11 órás tanulásról szólnak”

– magyarázza az oktatási kérdésekben jártas szülő. Hozzáteszi, minderre nem az a jó megoldás, hogy a vakációkat csökkentjük vagy ide-oda tologatjuk, hanem a teljes oktatási rendszert kell megváltoztatni, ami hosszú előkészületet és rengeteg szakmai vitát igényel. A Magyar Szülők Szövetségének elnöke elmondta, ők nagy reményeket fűznek az új oktatási törvényhez, amelyhez javaslatokat is megfogalmaznak, illetve megpróbálják úgy befolyásolni, hogy ne a rendszer vagy a rendszer alkalmazottai legyenek a fókuszban, hanem a gyerekek érdekei.

Hirdetés
2 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 18., péntek

Búcsút mondhatunk a pecsétnek? – megreformálnák a választások lebonyolítását

Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.

Búcsút mondhatunk a pecsétnek? – megreformálnák a választások lebonyolítását
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Pert indított az üdülési csekkekért a Sanitas

Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.

Pert indított az üdülési csekkekért a Sanitas
2026. szeptember 18., péntek

A nyugdíjpénztár szerint nincs bizonyíték arra, hogy 2,2 millió nyugdíjat rosszul számoltak ki

Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.

A nyugdíjpénztár szerint nincs bizonyíték arra, hogy 2,2 millió nyugdíjat rosszul számoltak ki
2026. szeptember 18., péntek

Meghatározta az iskolai ösztöndíjak összegét a kormány

A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.

Meghatározta az iskolai ösztöndíjak összegét a kormány
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Székelyföldön mondta ki az Állandó Választási Hatóság elnöke az előrehozott választásról azt, ami mindannyiunkat érint

Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.

Székelyföldön mondta ki az Állandó Választási Hatóság elnöke az előrehozott választásról azt, ami mindannyiunkat érint
2026. szeptember 18., péntek

Teljesen átfúrták az alagutakat az A1-es sztrádánál, 2027 első felére meglehet a hiányzó kilenc kilométer

Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.

Teljesen átfúrták az alagutakat az A1-es sztrádánál, 2027 első felére meglehet a hiányzó kilenc kilométer
2026. szeptember 18., péntek

Munkához látott Siegfried Mureșan, megkezdődött a kormányalakítás

Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.

Munkához látott Siegfried Mureșan, megkezdődött a kormányalakítás
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Több építkezés, több felújítás: növekedett az építőipar teljesítménye

Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.

Több építkezés, több felújítás: növekedett az építőipar teljesítménye
2026. szeptember 18., péntek

Visszaesett a gyermekkori átoltottság Romániában

A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.

Visszaesett a gyermekkori átoltottság Romániában
2026. szeptember 18., péntek

Földrengés volt hajnalban Hargita megye szomszédságában

A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Földrengés volt hajnalban Hargita megye szomszédságában
Hirdetés