Borbély Zsolt Attila húsz éve ír a gasztronómiáról
Fotó: Farkas Áron
Kárpát-medencei étteremkalauz című kötetét mutatta be szerdán este a kézdivásárhelyi Borudvar Pajtájában Borbély Zsolt Attila közíró, politológus. A 450 vendéglátóhelyet bemutató kiadvány szerzője a gasztronómiával való megismerkedéséről, a könyv megszületéséről és tartalmáról, illetve az aktuális gasztronómiai trendekről beszélt a jelenlévőknek.
2023. december 14., 10:462023. december 14., 10:46
2023. december 14., 14:052023. december 14., 14:05
Bevezetőként Kocsis Károly, lapunk munkatársa mutatta be röviden a szerzőt, aki mintegy 25 éven át volt a Székely Hírmondó publicistája, a Székely Kalendáriumban pedig állandó gasztronómiai rovata van – a legfrissebb kiadásban Székelyföld éttermeit rangsorolta.
Borbély Zsolt Attila elmondta, fiatal korában nem érdeklődött a gasztronómia iránt, saját bevallása szerint
mígnem 1993-ban egy barátjával végigjárták Budapest legjobb éttermeit.
„Olyan világot mutatott meg nekem, aminek a létéről én nem is tudtam. El kell menni tíz-húsz igazán jó étterembe ahhoz, hogy az ember észrevegye: messze többről szól az étkezés, mint a jóllakásról” – jelentette ki. Ettől a pillanattól kezdett rendszeresen vendéglőbe járni, majd idővel a tapasztalatait is papírra vetette a barátai számára toplisták és étterem-értékelések formájában.
Felidézte, húsz évvel ezelőtt Fehérváry Krisztina, a Magyar Demokrata című hetilap kulturális rovatának vezetője éppen egy kézdivásárhelyi vendéglőben kérte fel arra, hogy írjon gasztronómiáról a lap számára, majd pár évvel később lehetőséget kapott, hogy bekapcsolódjon az Alexandra (később Gault Millau) étteremkalauz tesztelési munkálataiba.
„Világéletemben vágytam arra, hogy egy komoly szakmai kalauznak a tesztelője legyek, és a Gault Millau-nak dolgozni óriási felelősség, nagy szakmai megtiszteltetés volt” – mondta.
A szerzőt kollégánk, Kocsis Károly mutatta be a közönségnek
Fotó: Farkas Áron
Elhangzott, a Kárpát-medencei étteremkalauz ötletét Szabó Pál Csaba, a Trianon Múzeum igazgatója vetette fel 2019-ben, a tesztelés 2022 tavaszáig zajlott, a kötet pedig ez év őszén jelent meg. Eredetileg 650 vendéglátóhely szerepelt volna a kiadványban, a nyomdai korlátok miatt azonban csak 450 kerülhetett bele, a többi a kalauz internetes változatában tanulmányozható.
Az éttermek kiválasztásában segítségére voltak barátai, a szaksajtó, korábban megjelent kalauzok, illetve különböző online felületek. A kötetben
– mondta el a szerző. A könyv települések szerinti ábécésorrendben mutatja be az éttermeket, Adától Zomborig, ezzel a szerkesztési elvvel a szerző a Kárpát-medence egységét kívánta hangsúlyozni. „Az a cél lebegett a szemem előtt, hogy az otthonosság érzését növeljem a magyar embereknek” – fogalmazott.
Az igényes megjelenésű kiadvány 450 éttermet mutat be
Fotó: Farkas Áron
Borbély Zsolt Attila a tesztelés során tapasztalt gasztronómiai trendekről is beszélt, kiemelve, hogy mostanra az erdélyi nagyvárosok a gasztronómia színességét és színvonalát tekintve felzárkóztak az Anyaországhoz, véleménye szerint különösen Kolozsvár emelkedik ki a mezőnyből.
– vélekedett. A Kárpát-medencei éttermekben továbbra is megtalálhatók az adott vidékre jellemző hagyományos ételek, ugyanakkor hangsúlyosan jelen van az olasz gasztronómia, és egyre erőteljesebb a nemzetközi konyha térnyerése. Hozzátette, az éttermek a minőségi borkínálatra is egyre nagyobb figyelmet fordítanak.
A könyvbemutató végén a szerző a közönség kérdéseire válaszolt, majd az esemény dedikálással zárult.
Hódok, vidrák, környezetvédelmi civil szervezetek, és a bányakatasztrófa megelőzésének meghiúsítása – sok szóbeszéd terjed arról, hogy védett vadfajok óvása is hozzájárult a parajdi sóbányával történt tragédia bekövetkezéséhez. De mi az igazság?
Parajd térségében két műszakban dolgoznak a kotrógépek, hogy tartani lehessen a Korond-patak elterelésének július eleji határidejét – jelentette ki az ügyvivő gazdasági miniszter a szerdai kormányülés után.
A parajdi sóbánya helyzetét gyorsan rendezni kell, és a vétkeseket felelősségre vonják – jelentette ki a szerdai kormányülés után a környezetvédelmi miniszter.
Az Aquaserv és a marosvásárhelyi regionális vízügyi igazgatóság szerdán végzett méréseinek eredményei szerint a Kis-Küküllő mentén lévő 16 településen a vezetékes víz sókoncentrációja még mindig magas, emberi fogyasztásra alkalmatlan.
A Mikó-vár falai között nyílt meg Berecz András Szívverés a magasban című fotókiállítása, aki most képekben mesél. Nemcsak a harangokat mutatja be, hanem azt a lelki világot is, amelyet összekapcsolnak a Kárpát-medence magyarságában.
A Sepsiszéki Székely Tanács által a trianoni döntés évfordulójára idén 33. alkalommal megszervezett rendezvény neves vendégekkel zajlott szerdán Sepsiszentgyörgyön: tárlatnyitás és koncert is része volt.
A kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia Összetartozunk - Összefogás Székelyföldért című egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet”
Az élővilágot és az ivóvízellátást is veszélyezteti a bányaszerencsétlenség miatt megnövekedett sókoncentráció a folyóvizekben. A szakértők szerint a Korond-patak és a Kis-Küküllő vizének és élővilágának megfigyelésével mérsékelhetők az ökológiai károk.
Meg kell őrizzük a nemzetünket összetartó belső határainkat, amihez mindennapos cselekvésre van szükség – hangzott el szerdán, a Nemzeti Összetartozás napján Székelyudvarhelyen, a Millenniumi emlékműnél.
Ökölként csapott le a békediktátum az országa és szétszakította azt. De a lelki térképünkön közel érezzük magunkat ma is egymáshoz. Ma nem versengenünk kell, hanem segítenünk, szolgálnunk egymásnak.
szóljon hozzá!