
A mintegy hatszáz tüntető közt ott voltak a székelyföldi tanügyi alkalmazottak képviselői is
Fotó: Molnár Zoltán
Utcára vonultak szerdán a pedagógusok és az oktatási rendszer más dolgozói, mintegy hatszázan tiltakoztak Bukarestben a parlament előtt. „Mielőtt megkérdeznétek, mennyibe kerül az oktatás, kérdezzétek meg, mennyit ér!” – ilyen és ehhez hasonló táblákkal, transzparensekkel üzentek a honatyáknak. Tiltakozó akciójuk célja, felhívni a figyelmet arra, hogy van, aki még 1700 lejt keres a rendszerben, ráadásul jövőre az elmúlt évek legalacsonyabb büdzséjét szánják az oktatásra.
2022. december 15., 09:042022. december 15., 09:04
2022. december 15., 11:092022. december 15., 11:09
A szerdai tüntetést a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) szervezte, amely az oktatásban dolgozók mintegy felét tömöríti, országos szinten 150–160 ezer tagja van. Bár a tüntetők többsége Bukarestből és a környező megyékből került ki, Maros és Hargita megye is képviseltette magát, utóbbiból egy kisbusznyi ember érkezett tiltakozni Bukarestbe.
Molnár Zoltán, a szakszervezet Maros megyei vezetője, aki maga is jelen volt a 12 és 13 óra között tartott tiltakozáson, a Székelyhonnak elmondta, több követelésük is van, de most elsősorban az oktatási személyzet bérezése miatt van ez a tiltakozási akció.
– mutatott rá a szakszervezeti vezető. Hozzátette, a 2017/153-as bértörvény alkalmazását is nagyon régóta várják, a pedagógusok ledolgozott munkaidőtől függően még mintegy 5–10 százalékos lemaradásban vannak, ennyivel kellett volna megemelni a bérüket, de a kisegítő személyzet bérelmaradása a 20 százalékot is eléri.
Fotó: Molnár Zoltán
Emellett a munkaidőn túli túlórák kifizetésének elmaradása, az utazási költségek kifizetésének elmulasztása, valamint az inflációt fedező béremelések elmulasztása is a tiltakozás okai között szerepelnek. Bár Molnár Zoltán szerint nehéz fizetésemelésekről beszélni, amikor még a 2017-es bértörvényben meghatározott fizetéseket sem kapták meg.
Emellett egy másik oka a tanügyi alkalmazottak tiltakozásának, hogy az ország nem a GDP (bruttó hazai termék) 6 százalékát fordítja az oktatásra, ahogyan azt a 2011. évi 1-es számú törvény előírja, hanem
Molnár Zoltán szerint ez az összeg az elmúlt évek legalacsonyabb költségvetését jelenti az oktatásban, aminek számos egyéb negatív következménye is lesz.
Fotó: Molnár Zoltán
„Nézzük meg, hol állnak azok az országok, amelyek az oktatásba akár 10, 15 vagy 20 százalékot fektetnek, rövid időn belül lényeges fejlődést értek el mind Európában, mind Kelet-Ázsiában, miközben mi, úgy tűnik, visszafele haladunk” – sérelmezi a szakszervezet Maros megyei vezetője.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
Nem csupán az utakon vált nehézkessé a közlekedés a kedd esti havazást követően: a vasúti közlekedésben is fennakadásokat okoztak a hóviharok, szerda reggel mintegy harminc vonatjáratot töröltek az országban.
Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
Több mint 220 hóekével dolgoznak az országutak takarításán Hargita, Kovászna és Brassó megyében – közli a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP).
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, hogy a koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról, és egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) szerda reggeli összegzése szerint 21 megye 102 településén és Bukarestben okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában, és 205 településen több mint 166 ezer fogyasztó maradt áramszolgáltatás nélkül.
szóljon hozzá!