Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:21

Negyedszerre is megverte a Sportklub az Acélbikákat

22:10

Már megint nem vezetett eredményre a GYHK fölényes játéka

21:47

Hiába a háromgólos előny, végül csak büntetőkkel nyert a Brassói Corona

21:31

Nem közvetlenül a vásárlónak kell fizetnie a 25 lejes logisztikai díjat

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Gyanús ismétlődés: újabb egyházi ingatlan vált a lángok martalékává Kászonjakabfalván

Halálos tűzeset történt Hargita megyében: egy idős férfi életét vesztette

Kászonjakabfalvi tűzesetek: egy személyre terelődik a gyújtogatás gyanúja, de bizonyíték nincs

Csíkszeredában nemcsak adót emeltek, hanem Udvarhely mintájára még egyet visszavezettek

Ötgyerekes család maradt otthon nélkül, segítséget kérnek

Csíkszeredában nemcsak adót emeltek, hanem Udvarhely mintájára még egyet visszavezettek

Az utolsó pillanatban közölték: nem adnak engedélyt a tűzijátékra Csíkszeredában

Készülnek a csíkszeredai Dracula Park tervei

Mutatjuk, hogy mennyi adót fognak fizetni a székelyudvarhelyiek

Bolojan: 2026 sem lesz könnyű, de ha a kijelölt pályán marad Románia, akkor jobb év lesz az ideinél

Több száz tanügyi alkalmazott vonult utcára béremelést, nagyobb költségvetést követelve

A mintegy hatszáz tüntető közt ott voltak a székelyföldi tanügyi alkalmazottak képviselői is

Fotó: Molnár Zoltán

Utcára vonultak szerdán a pedagógusok és az oktatási rendszer más dolgozói, mintegy hatszázan tiltakoztak Bukarestben a parlament előtt. „Mielőtt megkérdeznétek, mennyibe kerül az oktatás, kérdezzétek meg, mennyit ér!” – ilyen és ehhez hasonló táblákkal, transzparensekkel üzentek a honatyáknak. Tiltakozó akciójuk célja, felhívni a figyelmet arra, hogy van, aki még 1700 lejt keres a rendszerben, ráadásul jövőre az elmúlt évek legalacsonyabb büdzséjét szánják az oktatásra.

Szász Cs. Emese

2022. december 15., 09:042022. december 15., 09:04

2022. december 15., 11:092022. december 15., 11:09

A szerdai tüntetést a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) szervezte, amely az oktatásban dolgozók mintegy felét tömöríti, országos szinten 150–160 ezer tagja van. Bár a tüntetők többsége Bukarestből és a környező megyékből került ki, Maros és Hargita megye is képviseltette magát, utóbbiból egy kisbusznyi ember érkezett tiltakozni Bukarestbe.

Molnár Zoltán, a szakszervezet Maros megyei vezetője, aki maga is jelen volt a 12 és 13 óra között tartott tiltakozáson, a Székelyhonnak elmondta, több követelésük is van, de most elsősorban az oktatási személyzet bérezése miatt van ez a tiltakozási akció.

A nem didaktikai személyzet, a kisegítő személyzet bérezése nagyon lemaradt, a fizetések nagyon kicsik, 1700–2200 lej között vannak, emellett pedig egy csomó dolog hiányzik is a törvénykezésből: nincsenek meg a végrehajtási utasítások, hogy a takarítónő például hány négyzetméteren kell dolgozzon. Van aki, egyedül takarít egy egész iskolát, de nincsenek különböző járulékok, ami más szekcióban, például a közigazgatásban dolgozók számára alkalmaznak

– mutatott rá a szakszervezeti vezető. Hozzátette, a 2017/153-as bértörvény alkalmazását is nagyon régóta várják, a pedagógusok ledolgozott munkaidőtől függően még mintegy 5–10 százalékos lemaradásban vannak, ennyivel kellett volna megemelni a bérüket, de a kisegítő személyzet bérelmaradása a 20 százalékot is eléri.

Fotó: Molnár Zoltán

Emellett a munkaidőn túli túlórák kifizetésének elmaradása, az utazási költségek kifizetésének elmulasztása, valamint az inflációt fedező béremelések elmulasztása is a tiltakozás okai között szerepelnek. Bár Molnár Zoltán szerint nehéz fizetésemelésekről beszélni, amikor még a 2017-es bértörvényben meghatározott fizetéseket sem kapták meg.

Emellett egy másik oka a tanügyi alkalmazottak tiltakozásának, hogy az ország nem a GDP (bruttó hazai termék) 6 százalékát fordítja az oktatásra, ahogyan azt a 2011. évi 1-es számú törvény előírja, hanem

2023-ban az oktatásra a GDP 3,2 százaléka jut, amelyből ráadásul csak 2,1 százalék érkezik az Oktatási Minisztériumon, 1,1 százalék pedig a helyi önkormányzatokon keresztül.

Molnár Zoltán szerint ez az összeg az elmúlt évek legalacsonyabb költségvetését jelenti az oktatásban, aminek számos egyéb negatív következménye is lesz.

Fotó: Molnár Zoltán

„Nézzük meg, hol állnak azok az országok, amelyek az oktatásba akár 10, 15 vagy 20 százalékot fektetnek, rövid időn belül lényeges fejlődést értek el mind Európában, mind Kelet-Ázsiában, miközben mi, úgy tűnik, visszafele haladunk” – sérelmezi a szakszervezet Maros megyei vezetője.