Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

18:28

Korszerű berendezések segítik a rákos megbetegedés felismerését Sepsiszentgyörgyön

17:42

Felmelegített reform – összevonják a szakiskolai és szaklíceumi oktatást

17:13

Könnyed idegenbeli győzelemmel zárta az évet a Sepsi-SIC

16:55

Genetikai vizsgálat a személyre szabott kezelésért: országosan egyedülálló fejlesztés Marosvásárhelyen

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Már ma este több százan tüntetni vonultak az oknyomozó dokumentumfilmben feltárt visszaélések miatt

Verekedés az egyik udvarhelyi fenyőfaárus helyszínnél: két férfit szúrt sebekkel vittek kórházba

Baleset miatt áll a forgalom Szejkefürdőn – frissítve

Elütötték a szelíd szarvasünőt Csíkszereda közelében – állatorvos vizsgálja a sérüléseit

Autós üldözésbe és balesetekbe torkolló ittas vezetés Hargita megyében

Nem mindenki elégedett a csíkszeredai városháza fekvőrendőrös igyekezetével

Váljon divattá a hazaköltözés – elindult az RMDSZ Hazaváró programja

Bekapcsolva maradtak a mikrofonok, kínos helyzetben rögzítették a suttogást a bírók között

Adóügyek: a régi tömbházakban élők rosszul járnak az új törvény miatt

Pályáznak a vasút felett átívelő híd felépítésére Csíkszeredában

Több száz tanügyi alkalmazott vonult utcára béremelést, nagyobb költségvetést követelve

A mintegy hatszáz tüntető közt ott voltak a székelyföldi tanügyi alkalmazottak képviselői is

Fotó: Molnár Zoltán

Utcára vonultak szerdán a pedagógusok és az oktatási rendszer más dolgozói, mintegy hatszázan tiltakoztak Bukarestben a parlament előtt. „Mielőtt megkérdeznétek, mennyibe kerül az oktatás, kérdezzétek meg, mennyit ér!” – ilyen és ehhez hasonló táblákkal, transzparensekkel üzentek a honatyáknak. Tiltakozó akciójuk célja, felhívni a figyelmet arra, hogy van, aki még 1700 lejt keres a rendszerben, ráadásul jövőre az elmúlt évek legalacsonyabb büdzséjét szánják az oktatásra.

Szász Cs. Emese

2022. december 15., 09:042022. december 15., 09:04

2022. december 15., 11:092022. december 15., 11:09

A szerdai tüntetést a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) szervezte, amely az oktatásban dolgozók mintegy felét tömöríti, országos szinten 150–160 ezer tagja van. Bár a tüntetők többsége Bukarestből és a környező megyékből került ki, Maros és Hargita megye is képviseltette magát, utóbbiból egy kisbusznyi ember érkezett tiltakozni Bukarestbe.

Molnár Zoltán, a szakszervezet Maros megyei vezetője, aki maga is jelen volt a 12 és 13 óra között tartott tiltakozáson, a Székelyhonnak elmondta, több követelésük is van, de most elsősorban az oktatási személyzet bérezése miatt van ez a tiltakozási akció.

A nem didaktikai személyzet, a kisegítő személyzet bérezése nagyon lemaradt, a fizetések nagyon kicsik, 1700–2200 lej között vannak, emellett pedig egy csomó dolog hiányzik is a törvénykezésből: nincsenek meg a végrehajtási utasítások, hogy a takarítónő például hány négyzetméteren kell dolgozzon. Van aki, egyedül takarít egy egész iskolát, de nincsenek különböző járulékok, ami más szekcióban, például a közigazgatásban dolgozók számára alkalmaznak

– mutatott rá a szakszervezeti vezető. Hozzátette, a 2017/153-as bértörvény alkalmazását is nagyon régóta várják, a pedagógusok ledolgozott munkaidőtől függően még mintegy 5–10 százalékos lemaradásban vannak, ennyivel kellett volna megemelni a bérüket, de a kisegítő személyzet bérelmaradása a 20 százalékot is eléri.

Fotó: Molnár Zoltán

Emellett a munkaidőn túli túlórák kifizetésének elmaradása, az utazási költségek kifizetésének elmulasztása, valamint az inflációt fedező béremelések elmulasztása is a tiltakozás okai között szerepelnek. Bár Molnár Zoltán szerint nehéz fizetésemelésekről beszélni, amikor még a 2017-es bértörvényben meghatározott fizetéseket sem kapták meg.

Emellett egy másik oka a tanügyi alkalmazottak tiltakozásának, hogy az ország nem a GDP (bruttó hazai termék) 6 százalékát fordítja az oktatásra, ahogyan azt a 2011. évi 1-es számú törvény előírja, hanem

2023-ban az oktatásra a GDP 3,2 százaléka jut, amelyből ráadásul csak 2,1 százalék érkezik az Oktatási Minisztériumon, 1,1 százalék pedig a helyi önkormányzatokon keresztül.

Molnár Zoltán szerint ez az összeg az elmúlt évek legalacsonyabb költségvetését jelenti az oktatásban, aminek számos egyéb negatív következménye is lesz.

Fotó: Molnár Zoltán

„Nézzük meg, hol állnak azok az országok, amelyek az oktatásba akár 10, 15 vagy 20 százalékot fektetnek, rövid időn belül lényeges fejlődést értek el mind Európában, mind Kelet-Ázsiában, miközben mi, úgy tűnik, visszafele haladunk” – sérelmezi a szakszervezet Maros megyei vezetője.