– mutat rá a dokumentum.

Az MTI-hez is eljuttatott kiáltvány szerint az SZNT bebizonyította, hogy a hatóságok akadályozása ellenére európai szinten tud fellépni Székelyföld érdekéért, megnyitva ezzel egy nemzetközi küzdőteret. A dokumentum szerint

„Legyen ez az este egy olyan pillanat, amikor a közösség minden tagjában tudatosodik, személyes élménnyé válik a feladat, amelyet közösen kell a jövőben elvégeznünk. Tudatosodjon, váljon személyes élménnyé minden magyarban: Magyarország szuverenitását meg kell védeni, Székelyföld autonómiáját ki kell vívni! Így lesz a magyar nemzeti egység hordozója két terület: a szuverén Magyarország és az autonóm Székelyföld” – olvasható a székelyföldi őrtűzgyújtás kiáltványában.

Az MTI kérdésére, hogy miért tartotta szükségesnek az SZNT szót emelni Magyarország szuverenitásáért, Gazda Zoltán azt mondta:

A főszervező szerint az őrtűzgyújtások alkalmával felolvasott kiáltványokat – a székely szabadság napi, március 10-i kiáltványokhoz hasonlóan – eljuttatják a bukaresti külképviseletekhez, az Európai Unió fórumaihoz, a kétkamarás bukaresti parlament mindkét házelnökéhez, a román miniszterelnökhöz és Románia államfőjéhez.

Mint mondta: válaszképpen valamilyen fenyegetés szokott érkezni, annak hangoztatása, hogy

Hozzátette: egyetlen román közjogi méltóság van, aki soha nem válaszolt az SZNT beadványaira: Románia államelnöke.

„Kötelező módon kéne válaszolnia: olyan arrogancia és lebecsülés ez számunkra, hogy az egyszerűen megalázó” – mondta a Székely Nemzeti Tanács tisztségviselője.

A húsz éve újraalakult – több mint száz éve alapított – SZNT 2016-ban nyilvánította a Székelyföld autonómiájának napjává október utolsó vasárnapját, amikor a templomokban közösen imádkoznak Székelyföld autonómiájáért, este pedig őrtüzek gyújtásával „teszik láthatóvá” az önrendelkezést követelő régiót.