
A megyében működő kórházakban 176-an, a háziorvosi rendszerben 332-en kaphatták meg a juttatást a tavalyi szükségállapot idejére
Fotó: Beliczay László
Közel 1,3 millió lejnyi veszélyességi pótlékot kapott összesen mintegy félezer, a Hargita megyei egészségügyi rendszerben dolgozó alkalmazott a 2020 tavaszán elrendelt szükségállapot idejére.
2021. január 13., 10:092021. január 13., 10:09
2021. január 13., 11:032021. január 13., 11:03
December második felében jelent meg a Hivatalos Közlönyben annak a tavaly nyári sürgősségi kormányrendeletnek az alkalmazási módszertanát tartalmazó rendelet, amely kiterjeszti a havi 2500 lejes veszélyességi pótlékra jogosultak körét.
A szabályozás értelmében megkaphatták a veszélyességi pótlékot azok a háziorvosi rendelőkben, laboratóriumokban, képalkotó diagnosztikai laboratóriumokban, járóbeteg-szakrendelőkben dolgozó orvosi, ápoló- és kisegítőszemélyzet tagjai, valamint a gyógyszertárak, fogorvosi rendelők, és az egészségbiztosítási pénztárral szerződésben álló más egészségügyi szolgáltatók alkalmazottai is, akik
Az említett szabályozás Hargita megyében 508 egészségügyben dolgozó alkalmazottat érintett, ők már meg is kapták a 2500 lejes veszélyességi pótlékokat.
– tájékoztatott a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár. Ugyanakkor azt is közölték, hogy a veszélyességi pótlékra jogosultak a vonatkozó törvény értelmében havi egy juttatást kaphattak akkor is, ha több egészségügyi intézményben dolgoztak a szükségállapot idején.
Ezúttal egyébként többen kapták meg a 2500 lejes veszélyességi pótlékot, mint tavaly májusban. Akkor még csak a Covid-háttérkórházakban a koronavírusos betegek ellátásban, diagnosztizálásban, kezelésében közvetlenül részt vevő egészségügyi dolgozók kaphatták meg a juttatást: ezeknek a kritériumokinak akkor 317 kórházi alkalmazott felelt meg, 176 a székelyudvarhelyi kórházban és 141 a csíkszeredai kórházban.
Hivatalos látogatást tesz Romániában március 12-én, csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amelynek során Nicușor Dan elnökkel találkozik – értesült a Digi24 hírportál.
A 2026-os állami költségvetés tervezete 127,7 milliárd lejes, GDP-arányosan 6,2 százalékos deficitre épít – derül ki a pénzügyminisztérium által kedden közzétett dokumentumból, amely szerint 2027-re a GDP 5,1 százalékára csökken a deficit.
Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.
Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.
A tanügyi szakszervezetek szerint bizonyos iskolaigazgatók és főtanfelügyelők nyomást gyakorolnak a tanárokra, hogy vegyenek részt az országos próbavizsgákon, miután egy belső referendumon ezek bojkottja mellett foglaltak állást a pedagógusok.
A közel-keleti konfliktusok miatt válságos irányba fordult energiapiaci helyzetre jelentik be válaszaikat a környező európai országok, de a polgárok is.
szóljon hozzá!