Hirdetés
Hirdetés

Több mint egy épület, több mint egy múzeum, több mint egy intézmény

Sepsiszentgyörgy legrégibb ismert zászlója •  Fotó: Vargyasi Levente

Sepsiszentgyörgy legrégibb ismert zászlója

Fotó: Vargyasi Levente

Négyévi bezártság és kétévnyi felújítás után megnyitotta kapuit Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum, a székely nemzet temploma. Noha sok tárlata még korántsem mutatja végleges formáját, a két új kiállítás már ízelítőt adott abból a modern, izgalmas, interaktív múzeumból, amely fiatalnak és öregnek élvezetes formában tálalja a természettudományi, néprajzi, régészeti ismeretanyagot. A csütörtöki ünnepélyes megnyitóra számos neves vendég, közreműködő munkatárs és a kivitelezők jelenlétében került sor.

Bodor Tünde

2023. október 26., 20:242023. október 26., 20:24

Az ünnepség nem véletlenül kapott helyett éppen abban a teremben, ahol a Mérföldövek című múzeumtörténeti kiállítás látható, hiszen a felújítás végezte is egy mérföldkő, a legutolsó, az elsőt pedig éppen a múzeumalapítás pillanata jelenti. 1875-ben történt ugyanis „az a hallatlan dolog, hogy egy székely asszony nem gyermekeire hagyta vagy idegeneknek adta el családja vagyonának igen becses hányadát, hanem ebből a vagyonrészből múzeumot alapított és e múzeumot a székely nemzetnek adományozta.

Idézet
Csereiné Zathureczky Emilia nemcsak vagyonát, gyűjteményeit és tudásának legjavát hagyta örökül nemzettársainak és az utána következő nemzedékeknek, hanem azt is, hogy e kincset őrizni és gyarapítani kell”

– idézte Csutak Vilmos egykori múzeumigazgató szavait P. Magyarosi Imola színésznő, az ünnepség moderátora a megnyitó felvezetőjében, a későbbiekben pedig e mérföldkövekből egyre többet megismerhetett a hallgatóság.

Hirdetés

Az elsőként felszólaló Vargha Mihály múzeumigazgató összefoglalta a legutóbbi munkálatok lényegét: nemcsak külsőleg szépült meg a múzeum,

a vízelvezetéstől a tetőig, az épületgépészettől az épületet körülvevő parkig minden megújult.

Vargha rendkívül szerencsés körülménynek értékelte, hogy abban a jelenben, amelyben „a közbeszerzésekre vonatkozó hiányos törvénykezés sokszor szült szörnyeket”, és csak döcögtek vagy teljességgel megfeneklettek a munkálatok, a múzeum felújításakor összhangban folyt a munka, a megrendelő–tervező–kivitelező háromszögben „nyelvi nehézségek nem voltak”, azaz

kulturált hangnemben folytatott párbeszéddel mindig szót tudtak érteni a helyi cégekkel.

„A munka dandárja ezután jön” – mondta az intézmény igazgatója, célként fogalmazva meg, hogy a fiatalokat meg kell fogni, a szívhez és az észhez is kell szólni, valamint hogy az „élő múzeum” a szabadidő minőségi eltöltésére is alternatívát kínáljon.

VR-szemüveggel lőhetünk szabadságharc korabeli fegyverrel •  Fotó: Vargyasi Levente Galéria

VR-szemüveggel lőhetünk szabadságharc korabeli fegyverrel

Fotó: Vargyasi Levente

Kovászna Megye Tanácsa intézményfenntartó szereppel bír, ugyanakkor a felújítást célzó uniós pályázat koordinátora és társfinanszírozója is volt. Tamás Sándor tanácselnök szerint a székely nemzet múzeuma szülőföldünk egyik legerősebb kulturális erőtere, és ez egy nagyon tudatos tervezés eredménye. Idézte a transzszilvanista Kós Károlyt, az épület tervezőjét: „Számbavéve mindazt, amit Erdély magyar népére, főképpen pedig a székelységnek népi építkezéséből, illetve népi művészetéből tipikusnak láttam és vallottam, valamelyest megnemesítve úgy alkalmaztam egy modern és speciál igényeket szolgáló alaprajzra, hogy az magától értetődően természetes és művésziesen monumentális lehessen és

Idézet
senki székely ne szégyellje azt magáénak vallani.”

Ezt a célt nemcsak a szónok, de minden jelenlévő teljesültnek érezte.

Tamás Sándor elmondta, a múzeum felújítása egyben a befejezését is jelenti, mert csak most készült el a Kós által tervezett kapu és a kertbe tervezett ivókút, előbbi a múzeum asztalosának, Ferencz Lászlónak, utóbbi Éltes Barna szobrászművésznek a keze munkája. Köszönet járt érte nekik és a múzeum, valamint a megyei tanács minden közreműködő, egységben cselekvő, kitartó, nehezített pályán is magas színvonalon cselekvő munkatársának.

Lehet nyomdázni – egy szép Székely Nemzeti Múzeum logót emlékbe •  Fotó: Vargyasi Levente Galéria

Lehet nyomdázni – egy szép Székely Nemzeti Múzeum logót emlékbe

Fotó: Vargyasi Levente

Tamás Sándor egy „friss örömhírt” is hozott a megnyitón jelenlévőknek. Megtudhattuk, a Magyar Országgyűlés október 25-én, azaz szerdán arról döntött, hogy

december 16-át, Kós Károly születésnapját a magyar építészet napjává nyilvánítja.

Lázár János miniszter előterjesztése szerint „ez nem csupán a Kós Károly szellemi örökségére való emlékezés napja, hanem a nemzet- és országépítő akaratot, a teremtő alázatot, a közösségépítő lelkületet megtestesítő ember születési dátumához kötött szakmai ünnep”.

Nyáry Krisztián is megnézte a múzeumot •  Fotó: Vargyasi Levente Galéria

Nyáry Krisztián is megnézte a múzeumot

Fotó: Vargyasi Levente

Brendus Réka, a magyar kormány Nemzetpolitikai Államtitkárságának osztályvezetője azokról is szót ejtett, akik úgy gondolják, hogy nincs helye a magyar, székely múltnak és kultúrának ebben az országban, de felemelő, megerősítő üzenete is volt.

„Ez már nem is múzeum, ez a hely a székely nemzet örökségének, mindennapjainak, életművének, születésének és dicsőségének otthona és még annál is több,

Idézet
a székelység megmaradásának szentélye.

(…) Bár hajlamosak vagyunk úgy tekinteni egy múzeumra mint történeti örökségünk gyűjteményére, ide azért is jövünk, hogy a múlt viharaiban edzett nemzet erejéből feltöltődjünk, példát merítsük, hogy megtaláljuk a helyes utat egyénként és közösségként.”

Vargha Mihály becses ajándékot kapott Csuha Imrétől •  Fotó: Vargyasi Levente Galéria

Vargha Mihály becses ajándékot kapott Csuha Imrétől

Fotó: Vargyasi Levente

L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója felidézte, hogy 1910-ben a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének vezetője azt javasolta a Székely Nemzeti Múzeum igazgató választmányának, hogy Hültl Dezsőt kérje fel az új múzeumépület tervezésére. És bár ő meg is tette, amire kérték, Kós emlékezete szerint azt mondta neki: „én nem akarnám ezt az épületet felépíteni, úgy érzem, ez nem nekem való feladat. Akartam székely épületet kihozni, de nem hiszem, hogy ez volna az igazi. És egyáltalán, helyesnek gondolom, ha az ország vidékein épülő múzeumok – sőt minden kultúrépület – lehetőleg annak az országrésznek a népének és művészi miliőjének kifejezőjévé legyen, sokkal inkább, mint ahogy ez eddig történt.” Ezek után

Kós egy héten belül vitte a vázlatot, és 1910-ben megbízást kapott a részletes kiviteli tervek elkészítésére is.

L. Simon László fontosnak tartotta, hogy a magyar és a székely nemzeti múzeum közötti régi szakmai együttműködés és barátság fennmaradjon, de felhívta a figyelmet arra is, hogy a magántámogatások rendszerét, a magán mecenatúrát erősíteni kell, mert a kultúra finanszírozása nemcsak állami feladat.

Idézet
Legyen a kultúra támogatása újra polgári erény!

– e felhívással zárta beszédét, majd átadott egy, a Magyar Nemzeti Múzeum 220 éves fennállása alkalmából kiadott emlékérmet Vargha Mihálynak „azzal a reménnyel, hogy ez a múzeum 220 év múlva is állni fog és akkor is közösségünk javát fogja szolgálni”.

Nagy nap Vargha Mihály számára, amely sok mindent feledtet az elmúlt négy év megpróbáltatásaiból •  Fotó: Vargyasi Levente Galéria

Nagy nap Vargha Mihály számára, amely sok mindent feledtet az elmúlt négy év megpróbáltatásaiból

Fotó: Vargyasi Levente

Székely István, az RMDSZ társadalmi kapcsolatokért felelős alelnöke szerint 2002 után a generációváltás nyomán megjelentek azok az emberek, akik „elmentek a falig”, a térség nagyot lépett előre az intézményalapítás tekintetében is, Székelyföld elkezd magára találni és összerdélyi feladatokat magára vállalni. Megjelent egy olyan generáció, amely már európai lehetőségeit tartja természetesnek, ugyanakkor újra kell fogalmazza magát, választ találjon arra, hol a helye a világban, Európában, milyen feladatokat vállal az erdélyi magyar közösségen belül, hogyan kapcsolódik a román államhoz.

„A Székely Nemzeti Múzeum fogódzókat ad, hogy a múlt autentikus gyökereihez nyúljon vissza, és elmeséli azokat a történeteket, amelyek által otthonra lelünk e hazában” – zárta beszédét Székely.

•  Fotó: Vargyasi Levente Galéria

Fotó: Vargyasi Levente

Dr. Csuha Imre, a Magyar Nemzeti Bank elnöki tanácsadója, aki civilben műtörténész egy szép ajándékot hozott a múzeumnak: Klement György honvéd őrnagy kardját, amellyel a felvidéki katona Beszterce környékén harcolt a szabadságharcban.

A megnyitó ünnepség utolsó momentumaként Vargha Mihály egy kis ajándékot nyújtott át mindazoknak, akik a felújításhoz hozzátették a maguk szaktudását, akaratát, így az említett felszólalóknak, a kivitelező Baumeister cég szakembereinek és a megyei tanács apparátusához tartozó személyeknek.

•  Fotó: Vargyasi Levente Galéria

Fotó: Vargyasi Levente

Az ünnepi műsor lélekemelő perceinek bizonyultak a Petrás Mária és zenekara által elénekelt-eljátszott népi imák, amelyekkel a csángómagyar világból adtak át hangokat, hangulatokat, büszkén vállalva, hogy keleti gyökerű kultúránk és hitünk tartott meg minket a magyarság soraiban.

Játszani is lehet a kiállításokon, de digitális továbbképzésre is ráveszik a látogatót

A továbbiakban Herczeg Ágnes a megújult múzeumkertben vezette körbe az érdeklődőket, Tóth-Bartos András történész pedig – aki Kinda István mellett a Géniusz a hősök mögött tárlat kurátora – az „új szemléletű” kiállításon kalauzolta végig a vendégeket. „A háromszéki önvédelmi harc megszervezését közösségi szempontból vizsgáló kiállítás célja, hogy megjelenítse a szabadságharc háromszéki eseményeit, illetve hadiiparának megszervezését, ugyanakkor a forradalom hátországának történéseit, a hősök mögötti hétköznapi géniuszokat, az önfeláldozó módon megnyilvánuló közösséget, és kidomborítsa a női szerepeket is” – írja a megnyitó beharangozójában.

•  Fotó: Vargyasi Levente Galéria

Fotó: Vargyasi Levente

Az új szemléletet magunk is megtapasztalhattuk, hiszen nemcsak a multimédiás felületekkel, de kézzelfogható eszközökkel is bevonják a nézőket a bemutatott korba: ráveszik, hogy katonát öltöztessen, ágyút faragjon, ahogy azt 1848-ban tették, de

kilőhet korabeli rakétát VR-szemüveggel,

és ha egy kamera lencséje elé áll, megnézheti magát huszárhadnagyi öltözetben egy applikációnak köszönhetően.

Sok kiállítási tárgyat még fehér lepellel letakarva láthatunk, épp csak egy résen, egy „kutatóablakon” keresztül, ennek oka Kinda István magyarázata szerint az, hogy ezek a költöztetéskor voltak így „felruházva”, és mivel a visszaköltözés még nincs befejezve, a leplek pedig restaurálatlan tárgyakat rejtenek, mellettük egy QR-kód az új honlapra vezeti a látogatót, ahol teljes szépségében láthatja a múzeumi darabot.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 12., vasárnap

Magyar Péter: ez valóban a demokrácia ünnepe lett és lesz

A demokrácia ünnepeként értekelte Magyar Péter a magyarországi országgyűlési választási rekordrészvételt.

Magyar Péter: ez valóban a demokrácia ünnepe lett és lesz
Hirdetés
2026. április 12., vasárnap

Első eredmények, alacsony feldolgozottságnál

Közzétette a 2026-os magyarországi országgyűlési választás első részeredményeit a Nemzeti Választási Iroda.

Első eredmények, alacsony feldolgozottságnál
Első eredmények, alacsony feldolgozottságnál
2026. április 12., vasárnap

Első eredmények, alacsony feldolgozottságnál

2026. április 12., vasárnap

Gulyás Gergely: a magyar demokrácia rendkívül erős

A rendkívüli részvétel a választáson azt mutatja, hogy magyar demokrácia rendkívül erős – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter vasárnap.

Gulyás Gergely: a magyar demokrácia rendkívül erős
2026. április 12., vasárnap

Sulyok Tamás: a választás eredménye – bármi lesz is az – legitim felhatalmazást fog jelenteni

Rendben lezajlott a 2026-os országgyűlésiképviselő-választás - mondta a köztársasági elnök vasárnap este, miután tájékoztatást kapott a Nemzeti Választási Irodától (NVI).

Sulyok Tamás: a választás eredménye – bármi lesz is az – legitim felhatalmazást fog jelenteni
Hirdetés
2026. április 12., vasárnap

Vége, már csak egy kérdés maradt: mit hoz a történelmi rekord?

Helyi idő szerint vasárnap este hét órakor (nálunk nyolckor) hivatalosan befejeződött a szavazás a Magyarország 3154 településén és a 23 budapesti kerületben kialakított 10 047 szavazókörben az országgyűlési választáson.

Vége, már csak egy kérdés maradt: mit hoz a történelmi rekord?
2026. április 12., vasárnap

Mind címlapon tartják a magyarországi választást a vezető román portálok

Címlapon hozzák a 2026-os magyar országgyűlési választással kapcsolatos információkat a vezető román hírportálok.

Mind címlapon tartják a magyarországi választást a vezető román portálok
2026. április 12., vasárnap

Ami már most nagyon eldőlt a magyarországi választáson

A korábbiaknál magasabb részvételi aránnyal zárul a nap a 2026-os magyarországi országgyűlési választáson, hiszen már a délután öt órai (romániai idő szerint hat órai) részvétel felülmúlta az előző választások egész napi jelenlétét.

Ami már most nagyon eldőlt a magyarországi választáson
Hirdetés
2026. április 12., vasárnap

Megvan, hogy ma este mikorra várhatók a választási eredmények

A szavazólapok feldolgozottságának függvényében, várhatóan vasárnap este 8 órától (helyi idő szerint, romániai idő szerint 9 órától) kezdi meg a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az országgyűlési választás eredményeinek közlését.

Megvan, hogy ma este mikorra várhatók a választási eredmények
2026. április 12., vasárnap

Elképesztő eredmény várható – vetítik előre a friss adatok

Helyi idő szerint délután három (romániai idő szerint négy) óráig a választópolgárok 66,01 százaléka voksolt a vasárnapi magyarországi országgyűlési választáson. Ez minden eddiginél nagyobb arány, az időszakot tekintve.

Elképesztő eredmény várható – vetítik előre a friss adatok
2026. április 12., vasárnap

Már félidőben nagyobb a részvételi arány a magyarországi választáson, mint volt legutóbb a romániain egész nap

Helyi idő szerint kora délután egy óráig a választásra jogosultak 54,14 százaléka szavazott a magyarországi országgyűlési választáson. Ehhez képest a 2024-es romániai parlamenti választáson 52,33 százalékos volt a részvétel a teljes nap folyamán.

Már félidőben nagyobb a részvételi arány a magyarországi választáson, mint volt legutóbb a romániain egész nap
Hirdetés