Több ezren ünnepeltek és emlékeztek a magyar nép hőseire március 15-én a Kászonok és a Csíki-medence közötti Nyerges-tetőn. Az 1848–49-es szabadságharc utolsó székelyföldi csatájának helyszínén tartott megemlékezésen felszólalók azt hangoztatták: az erdélyi magyarságnak továbbra is küzdenie kell jogaiért, és ki kell tartania hagyományos értékei mellett.
2019. március 15., 18:512019. március 15., 18:51
Fotó: Gábos Albin
Több ezren ünnepeltek és emlékeztek a magyar nép hőseire március 15-én a Kászonok és a Csíki-medence közötti Nyerges-tetőn. Az 1848–49-es szabadságharc utolsó székelyföldi csatájának helyszínén tartott megemlékezésen felszólalók azt hangoztatták: az erdélyi magyarságnak továbbra is küzdenie kell jogaiért, és ki kell tartania hagyományos értékei mellett.
2019. március 15., 18:512019. március 15., 18:51
Fotó: Gábos Albin
Idén is több százan látogattak el az 1848–49-es szabadságharc utolsó székelyföldi csatájának helyszínére, a Nyerges-tetőre március 15-én.
Fotó: Gábos Albin
Elsőként Szántó László, Csíkkozmás község polgármestere köszöntötte az ünneplőket, aki Magyari Lajos Van olyan föld című versével megnyitott beszédében az összetartás és a hagyományos értékrend fontosságát hangsúlyozta.
Az igaz ügyhöz megkapták a magyar nép támogatását, akik karddal és tollal harcoltak az igaz eszményekért, a szabadságért, a jövőért, értünk, akik most büszkén rájuk emlékezünk. Választás előtt voltak: választhattak szabad akaratból, hogy a haza érdekeit szolgálják, vagy egyéni érdekeiket követik. Ők jól választottak.
– hangsúlyozta a polgármester.
Fotó: Gábos Albin
Korodi Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő arról beszélt, hogy az összefogásnak és a kitartásnak mindig van értelme, hiszen
„Az elmúlt 30 év alatt újjáépítettük falvainkat, városainkat, iskoláinkat, templomainkat, kezünkbe vettük régi földjeinket, belaktuk egyetemeinket, megalapoztuk a jövőnk. De ez nem egy befejezett közösségi életút.
– nehezményezte a politikus. Hozzátette, a Kárpát-medencében élő közösségek csak egy része érti, mit is jelent pontosan a nemzetek szabadsága. „Itthon, a szülőföldünkön meg kell értetnünk azt, hogy ha a mi szabadságunk nem zavarja mások szabadságát, az a nemzeteknek jövőt teremtő erőt ad. A mi szabadságvágyunk azonban még mindig ördögtől való, és annak tűnik nagyon sok román nemzettárs számára.
– magyarázta Korodi.
Fotó: Gábos Albin
A továbbiakban Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának első konzulja, Farkas Balázs olvasta fel Orbán Viktor miniszterelnök a határon túli magyarság számára írt március 15-ei üzenetét. Magyarország miniszterelnöke felemelő ünneplést kívánt minden magyar honfitársának, illetve emlékeztetett, hogy 1848. március tizenötödike a szabadság, a nemzeti függetlenség és összetartozás szimbóluma.
– hangzott el Orbán Viktor üzenetében.
Fotó: Gábos Albin
A Nyerges-tetői megemlékezésen Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke zárta a felszólalók sorát. Szerinte nem ünnepelhetünk nosztalgikusan, elmerengve az egykori szép időkön, a forradalom szelleméhez ugyanis meglátása szerint csak akkor vagyunk igazán hűek, ha szembenézünk a mai kor kihívásaival. „A közösségi jogaink megvédéséért már nem csak szélben, hanem egyre nagyobb viharban kell megküzdeni. A Nyerges-tetői hősök annyiban irigylésre méltóak, hogy tudták, honnan jön az ellenség, ki ellen kell küzdeniük, és volt lehetőségük a dicsőség kivívására.
A mostani küzdelmünk nem szép, nem hősies, nemigen fognak minket emlegetni az utódok, és be kell vallanunk, az ellenszerét sem igazán tudjuk még az alattomos támadásoknak. Sajnos a valós hatalmat Bukarest ebben a térségben folyamatosan elvette és elveszi. Kérdezzük az ország irányítóitól: mit akartok velünk, erdélyi magyarokkal, székelyekkel kezdeni? Megfigyelni? Perbe fogni? Elvenni? Tönkretenni? Külföldre kergetni? Ez programnak, jövőtervnek kevés.
– sorolta Borboly.
A beszédeket követően a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes előadását tekinthette meg az ünneplő közösség, majd a kegyelet koszorúinak elhelyezésével és egyházi áldással zárult a megemlékezés.
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Kilőtték azt a fiatal medvét, amelyik az elmúlt hetekben többször is állatokat pusztított Eresztevényben és Maksán. A korábban elkergetett, majd a Bodoki-havasokba elszállított példány visszatért a faluba, és újabb támadása után szerdán este lőtték ki.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek történései alapján és a szociáldemokraták jelenlegi vezetését ismerve nem tartja kizártnak, hogy az államfő tisztségből való felfüggesztése is megtörténjen.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
Elfogadta szerdai ülésén a kormány a 22 prefektus és 36 alprefektus tisztségből való felmentéséről szóló határozatokat – közölte Ioana Dogioiu kormányszóvivő. Az érintett prefektusok és alprefektusok lemondtak a tisztségükről.
A következő három évben több lépésben mintegy 14 ezerrel tervezik csökkenteni a kórházi ágyak számát. Az erről szóló határozatot szerdai ülésén fogadta el a kormány.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
1 hozzászólás