Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

08:17

A vaddisznóragutól a gombába bugyolált szarvashátszínig

22:48

A végén kiütéssel kapott ki a fővárosban a Sapientia U23

22:16

Ilyés Róbert: vállalom a felelősséget, amiért Szalay kihagyta a büntetőt

21:49

Emberelőnyök, fegyelmik, feszültség – pont nélkül maradt a Sportklub

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Megvan a szépvízi víztározónál holtan talált fiatalok boncolásának eredménye

Lőtt sebekkel találtak rá két eltűnt fiatalra a szépvízi víztározónál

Hetvenhat éves hidegrekord dőlt meg Csíkban

NATO-hadgyakorlat kezdődik Romániában, erdélyi helyszínek is érintettek

Románián át megy Putyin Budapestre? Megszólalt a román külügyminiszter

Szondy Zoltán: a székely és magyar zászló be van tiltva Romániában?

Hetvenhat éves hidegrekord dőlt meg Csíkban

Tánczos: túlkapás volt a zászlók miatti csendőrségi bírságolás

Még néhány nap és megszűnnek a forgalmi dugók Fenyéden

Alkotmányellenes a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvénytervezet

Tizenkét település 800 hagyományőrzője vonul fel a Hargita Megyei Farsangbúcsúztatón

Fotó: Pinti Attila

A medve és a sör témájában, 12 település hagyományőrző csoportjának részvételével Csíkszentsimonban tartják szombaton a XXVI. Hargita Megyei Farsangbúcsúztatót. A rendezvényre szalmabálából készült rendőr hívja fel a figyelmet a település bejáratánál, ahová mintegy 1500 személyt várnak a hétvégén.

Iszlai Katalin

2018. február 08., 19:172018. február 08., 19:17

Csíkszentsimon ad otthont a hétvégén az immár huszonhatodik Hargita megyei farsangbúcsúztatónak. A szombati rendezvényen tizenkét település, Alsósófalva, Csíkborzsova, Csíkcsicsó, Csíkmenaság, Csíkszentdomokos, Csíkszentkirály, Csobotfalva, Gyergyóditró, Gyergyóremete, Gyergyószárhegy, Kászonaltíz és Szentegyháza hagyományőrző csoportjai vonulnak fel Csíkszentsimon és Csatószeg utcáin, előre kijelölt útvonalakon, amelyekről térképeket is készítettek a szervezők.

Gondot okozott a havazás

A vigadalom, a tréfálkozás, a zajosabb táncmulatozások és bálok megszervezésének ideje a vízkereszt napjával kezdődő és hamvazó szerdáig (idén ez február 14-ére esik) tartó farsangi időszak. Ennek végéhez közeledve a Hargita Megyei Kulturális Központ minden évben farsangbúcsúztatót szervez, évente más-más településen.

Idén Csíkszentsimon községben temetik el közösen a telet a Hargita megyeiek.

A rendezvény szombaton 10 órakor a hagyományőrző csoportok érkezésével, gyülekezésével kezdődik, majd 11 órakor tartják a hivatalos megnyitót a szentsimoni művelődési ház udvarán. Ezt követően, 12 órától a csoportok elindulnak a kijelölt útvonalakra: Szentsimonban nyolc, Csatószegen pedig négy csoport vonul fel – tudtuk meg Kozma István polgármestertől. Mint mondta,

2005-ben is Szentsimonban tartották a farsangbúcsúztatót, ezért idén az útvonalak kialakításánál azt is figyelembe vették, hogy az egyes települések ne ugyanazon a falurészen kelljen végighaladjanak idén is, mint 13 évvel korábban.

A polgármester elmondta azt is, váratlanul érte őket a csütörtöki havazás, hiszen kedden és szerdán egész nap a csúszásmentesítéssel foglalkoztak, az újabb hóréteg miatt azonban kezdhetik elölről a munkát.

Fotó: Pinti Attila

A medve és a sör

Ennek ellenére jól haladnak az előkészületekkel, a helybéliek a saját utcarészükben gőzerővel készülnek a szombati „kínálmációra”:

összesen 25 kínálási pont lesz, ahol a finomságok mellett rövid előadásokkal is készülnek, és olyan koreográfiát adnak elő, amely az adott utcarészre jellemző.

„Minden csoportnak megvannak a saját szokásai, és korábban úgy volt, hogy a felvonulás végén, a kultúrotthon előtt minden csoport elsiratta a szokásainak megfelelően a telet. Ezen idén egy kicsit változtattunk olyan formában, hogy minden csapat az utcarészének utolsó kínálási pontjánál teszi ezt meg, a felvonulás végén pedig a művelődési ház udvarán a szentsimoni csoport siratja el Illést, majd következik a közös tánc.

Körülbelül 800 hagyományőrzőre számítunk, és rengeteg érdeklődőre, hiszen még Magyarországról is jelezték, hogy buszos kirándulást szerveznek gyerekeknek a farsangbúcsúztatóra, így úgy gondolom, hogy mintegy 1500 személy meg fog fordulni a településen.

Igyekszünk felhívni az erre utazók figyelmét, hogy készül valami Szentsimonban, ezért a település bejáratához egy szalmabálából készített helyi rendőrt helyeztünk ki, amely a hétvégi nyüzsgésveszélyre figyelmeztet. Emellett,

mivel egy témát szerettünk volna adni a rendezvénynek – és mi lenne aktuálisabb jelenleg Hargita megyében, mint a medve, úgy döntöttünk, e köré építjük az idei farsangbúcsúztatót, a település szimbólumának számító sörrel együtt.

Ezért egy medve is készült szalmabálából, amelyet a művelődési ház udvarán helyeztünk ki, ennek szerepe lesz Illés elsiratásában is” – emelte ki a polgármester.

Fotó: Pinti Attila

Csíkszentsimoni szokások
Csíkszentsimonban a farsanghoz kapcsolódott a népi színjátszás ideje és a színdarabos bál megszervezése, amelynek a faluban több évtizedes múltra visszatekintő hagyománya van – magyarázta lapcsaládunknak Sándor Cecília csíkszentsimoni néprajzkutató, aki szerint így van ez napjainkban is. Mint mondta, a farsangi időszakkal kapcsolatosan minden falunak megvan a maga sajátossága, a csíkszentsimoniak egyedisége többek között a múlt század szokásaiból a csatószegi Bors Albert által felidézett fehér lovas felvonulás. „Tradíció volt ugyanis, hogy a viseletbe öltöztetett Illést egy gyengébb fehér lóra ültetve vitték végig a falu utcáin. Így napjainkban a szentsimoni csoport már messziről felismerhető, a fehér ló hátán érkező Illést az idősebb asszonyok kísérik, a sorban őket követik a zenészek, a fiatalabb leányok, majd a legények és férfiak. A sort a beöltözött zajkeltők, a hamut szóró, a szerepjátékos maszkosok zárják. Időbeliségét tekintve új, de már évek óta a helyiek szokásaiba beépült elem a fánkokkal díszített száraz ágas is. Emellett a régebbi siratók szövegei is folyamatosan kiegészülnek új ötletekkel vagy az aktuális helyi történések paródiájával. Így ér véget tehát a bőség, a vigadalom, melyre összegyűl a falu apraja-nagyja és kezdődnek a böjti napok” – sorolta a néprajzkutató.