Tizenegy magyar Románia háromszáz leggazdagabb személye között

Érdekesség, hogy míg két évvel korábban 20 millió eurós, tavaly pedig 20–22 millió eurós vagyonnal lehetett felkerülni a listára, idén ehhez valamennyivel többre, pontosabban 21–22 millió euróra volt szükség. A Capital összeállítása szerint Románia leggazdagabb embere változatlanul (immár negyedik alkalommal) a 79 éves Ion Ţiriac. Az egykori teniszcsillag sokrétű üzleti vállalkozása (biztosítás, autókereskedés, ingatlanipar, sport) által az elmúlt évben tovább növelte amúgy is jelentős vagyonát: míg tavaly 1,7–1,8 milliárd eurós vagyonnal rendelkezett, ez idén 1,9–2 milliárd euróra gyarapodott. Az összeállítás második helyén – szintén a korábbi évekhez hasonlóan – a Csíkszeredában és Marosvásárhelyen is jelen lévő Dedeman barkácsáruház tulajdonosai, a bákói Dragoş (52 éves) és Adrian (50 éves) Pavăl testvérpár áll 1,7–1,8 milliárd eurós vagyonnal (tavaly 1,1–1,2 milliárd). A lista harmadik helyezettje is megőrizte tavalyi dobogós pozícióját az ország leggazdagabb magyarjaként: az arc nélküli milliomosként ismert Bihar megyei Teszári Zoltán vagyona a korábbi 550–570 millióról 600–620 millió euróra növekedett. Az RCS&RDS (Digi) telekommunikációs hálózat 48 éves alapító tulajdonosa az egyetlen a listán, akit fénykép helyett egy karikatúrával illusztráltak a rangsor készítői, mivel az üzletember távol tartja magát a nyilvánosságtól, nem vállal szerepléseket, sőt interjút sem adott soha (innen is ered az arc nélküli milliomos megnevezés).

A leggazdagabb magyarok

Az ország 300 leggazdagabb személyét rangsoroló listán idén egy magyarral kevesebb szerepel, miután az ország leggazdagabb politikusaként ismert Verestóy Attila januárban elhunyt. A Hargita megyei RMDSZ-szenátor tavaly a lista 115. helyén szerepelt a negyedik legtehetősebb magyarként. A rangsorban tehát idén 11 magyar kapott helyet, közülük az első a már említett Teszári Zoltán. A második helyen a Bihar megyei Mudura család áll, akik a lista 51. helyén szerepelnek (tavaly 58.) 95–100 millió eurós vagyonukkal. Érdekesség, hogy idősebb Mudura Sándor volt az, aki elsőként kezdte értékesíteni a hazai piacon a Ferrero termékeit, a Kinder tojásokat, a Raffaellót és a Tic-Tac cukorkákat. Halála után, 2014-ben Ifjabb Mudura Sándor vette át a család tulajdonában levő vállalatok vezetését. Ezek közül a legjelentősebb Nagyvárad első plázája, a 65 ezer négyzetméteres, több mint 150 üzletet felvonultató Lotus Center. Emellett a család megvásárolta idén a csődbe jutott Oradea Shopping City nevű bevásárlóközpontot is.

A harmadik legtehetősebb magyar a lista 82. (tavaly 96.) helyén szereplő bukaresti Pálfi Miklós. A 60 éves üzletember vagyona a tavalyi 55–60 millió euróról 70–72 millió euróra nőtt idén. Ő a Romaqua csoport alelnöke, a cégcsoport részvényeinek 30,7 százalékát birtokolja. Az ásványvíziparban piacvezetőnek számító vállalatcsoport tulajdonában olyan ismert márkák vannak, mint a Borszék, a Stânceni és az Aquatique ásványvíz, a Giusto Natura üdítő vagy az Albacher sör. A negyedik leggazdagabb magyar a Kolozs megyei Gadola István: az energia- és ingatlaniparban érdekelt 65 éves üzletember 40–42 millió eurós vagyonával a lista 140. helyén szerepel (tavaly 158.). Gadola két társával, Péter Pállal és Ioan Soceával 1989-ben alapította meg az Energobit nevű vállalatot, amelynek 2012-es eladása után tavaly mégis úgy döntöttek, hogy tőkeinjekciót hajtanak végre a vállalatnál 40 millió lej értékben. Az elképzelés bevált, a vállalat ismét jól teljesített ebben az évben, új szerződéseket kötöttek itthon és külföldön is, illetve a 8 millió eurós veszteséget sikerült „mindössze” két milliósra zsugorítani.

Az ötödik legtehetősebb magyar a lista 148. helyén (tavaly 159.) a Nicola családdal együtt szereplő bukaresti Szigeti Zoltán 38–40 millió eurós vagyonnal. Az üzletember Mihaela Nicolaval 2005-ben alapította meg az ország legjelentősebb kommunikációs vállalkozását, amelyen belül 13 ügynökség működik, így lefednek mindent, ami a kommunikációhoz tartozik (marketing, média, közkapcsolatok, reklám). A magyarok közül a hatodik leggazdagabb a Kolozs megyei Pászkány Árpád. A 47 éves építkezésben és ingatlanban érdekelt üzletember a lista 160. helyén (tavaly 183.) szerepel 35–37 millió eurós vagyonával. Mostani eredményeivel ellentétben a legtöbben a román labdarúgó-bajnokság első osztályában szereplő Kolozsvári CFR korábbi tulajdonosaként ismerik. Pászkány egyébként még 2001-ben vásárolta meg a CFR részvényeit, amikor a csapat a román harmadosztályban játszott. Az együttes felfuttatása után aztán 2014-ben lemondott részvényeiről, amelyeket több vállalat együttesen vásárolt meg azzal az ígérettel, hogy a következő tíz évben működtetik a csapatot.

A hetedik legtehetősebb romániai magyar a lista 200. helyén szereplő (tavaly 225.) Fehér megyei Bara Levente. A 30–32 millió eurós vagyonnal rendelkező férfit a Capital az egyik legsikeresebb üzletembernek nevezte. Ennek oka, hogy Bara tavaly eladta az általa alapított Supremia Grup nevű vállalatot (amely az ország legnagyobb fűszergyártója) a francia Solina csoportnak, az azért kapott több tíz millió eurót pedig több olyan cégbe fektette be, amelyek mind nyereségesek. A magyarok között tavaly utolsóként szereplő Korponay Ferenc idén felkapaszkodott a nyolcadik helyre 27–30 millió eurós vagyonával. A Capital listájának 228. (tavaly 256.) helyén szereplő 51 éves Máramaros megyei üzletember az állat-egészségügyi termékeket árusító Maravet alapítója, de emellett szenvedélye az utazás, a bio-gazdálkodás és a sport is. Az ország kilencedik leggazdagabb magyarja a már említett, Kolozs megyei 66 éves Péter Pál. A Gadola Istvánnal együtt dolgozó üzletember a lista 231. helyén szerepel (tavaly 238.) 27–29 millió eurós vagyonával.

A magyarokat összesítő rangsor utolsó két helyén szereplők helyezése és vagyona a korábbiakhoz képest nem növekedett, sőt éppen ellenkezőleg alakult. A tizedik helyen álló Szász Orlando és Roland Maros megyei testvérpár tavaly még nyolcadik volt, akkori 26–28 millió eurós vagyonukkal pedig a Capital listájának 219. helyén szerepeltek. Idén vagyonuk 25–27 millióra euróra csökkent, ez pedig már csak a 242. helyre volt elegendő. Aggodalomra azonban semmi ok, hiszen a tulajdonukban levő, munkavédelmi eszközöket értékesítő Renania továbbra is nyereséges. A több mint húsz éves régiségű, marosvásárhelyi székhelyű vállalatnak Bukarestben, Jászvásáron, Craiován és Temesváron van munkapontja, emellett pedig Magyarországra, Moldovába és Bulgáriába is exportálnak termékeket.

A Hargita megyei Pál Dénes és Melinda az utolsó a magyarokat összesítő rangsorban. A Melinda Impex Steel és a Melinda Impex Instal alapítói tavaly kerültek fel első alkalommal az ország 300 leggazdagabb személyét tömörítő listára, akkori 26–28 millió eurós vagyonukkal a magyarok között a tizedikek, az összesített listán pedig a 228.-kok voltak. Idén vagyonuk 23–25 millió euróra csökkent, ezzel az összesített lista 267. helyén szerepelnek. A Pál házaspár 24 éve néhány társával alapította a Melinda Impexet, majd néhány évvel később családi vállalkozássá alakították a céget, felvásárolták a tulajdonostársak részesedését. Az építőanyagokat és különböző berendezéseket forgalmazó céget a kezdetben csak egy kis, helyi érdekeltségű vállalatnak tervezték, ám látva az üzletágban rejlő lehetőséget, megvásároltak egy földterületet Székelyudvarhely Csíkszereda felőli kijáratánál, és ott építették fel a cég székhelyét. A család tulajdonában azóta már két vállalat is van, mindkettő profitot termel továbbra is. A két vállalatnak egyébként több mint 400 alkalmazottja van.