Termesztők és vásárlók a Nád-dűlőben: senki sem távozott üres kézzel

Tizedik alkalommal szervezték meg a szépvízi Nád-dűlőben a Káposztavágás és -vásárt, ahol nemcsak a község káposztatermesztői értékesíthették a termésüket, hanem a vásárlók és minden érdeklődő kikapcsolódhatott, káposztás ételeket kóstolhatott.

Munkaeszközökből is volt többféle, ki késsel, ki kis fejszével, illetve bárddal dolgozott, egyesek magukban, mások nagyobb csoportokban végezték a munkát.

Gál Kadocsa kérdezésünkkor még egyedül tevékenykedett, segítségei később érkeztek. Három áras parcellájukon öt éve termesztenek káposztát. A terméssel kapcsolatban elmondta, jó közepesnek véli a látottak alapján. Az általában 600–800 kilogrammnyi káposzta értékesítése nem jelent problémát, hiszen az eladásra szánt mennyiség nagyobb részét már a vágáskor megveszik visszatérő kuncsaftjai.

Eközben Miklós Levente rokonsága segítségével vágta a káposztát, a munka végén kérdésünkre kifejtette, négyáras parcellájukból három árat kiadott, így egy áron termesztettek káposztát az idén − családi, rokoni használatra. A termést a tavalyinál gyengébbnek találta,

habár az öntözőrendszer meglátása szerint sokat segített a munkájukban.

Közben a borzsovai fiatalok, a Csíkkarcfalvi és Csíkjenőfalvi Ifjúsági Fúvószenekarral nyolc óra után elindultak hírét vinni az eseménynek, Csíkszentmiklóson további népviseletbe öltözött ifjak csatlakoztak hozzájuk, a három szekérhez további kettő társult Szépvízen, mind tele fiatalokkal. Énekszóval érkeztek a Nád-dűlőbe, ahol javában folyt még a munka.

Kilenc órakor már a főzőversenybe bekapcsolódott húsz csapat − köztük testvértelepülésekről, Gyimesekből, Székelyudvarhelyről érkezett − is tevékenykedni kezdett a káposztaföldek melletti sátrak alatt, s a termékvásáron is megjelentek az árusok. Emellett fogadták a gazdák részéről a szépvízi Szent Család Gyermekotthon részére felajánlott káposztákat, s keresték a legnagyobb, illetve legkisebb káposztafejeket is.