A Madéfalvi Hagymafesztivál térségi eseményből nemzetközivé nőtte ki magát. Helyi sajátosságot mutat meg
Fotó: Gecse Noémi
Egyre gyakoribbak a falunapok mellett, esetleg helyett szervezett művelődési, helyi jellegzetességre épülő rendezvények a csíkszéki településeken. Elöljárókkal beszélgettünk arról, hogy ezek miben is különböznek egymástól.
2017. május 20., 13:042017. május 20., 13:04
Más-más funkciót töltenek be a falunapok, illetve a helyi sajátosságokon alapuló különböző rendezvények – tudtuk meg a csíkszéki községvezetőktől érdeklődve. Csíkszentléleken például a múlt hétvégén tartott Xantus-kápolna ünnepe mozgatta meg a település mindhárom falvának lakóit.
Emiatt is vélekedik úgy Krézsek Erika csíkszentléleki alpolgármester, hogy
amely iránt rendszerint kevesebben érdeklődtek, mint amire számítanak. Azt is ismertette, hogy a község önállósodása (2004) óta voltak ugyan próbálkozások falunapok szervezésére, de annak nem igazán van hagyománya a településen.
Az elöljáró kiemelte, a helyi közösségnek szervezett rendezvényeknek nevelő szerepe is kell hogy legyen, így nem szeretnének a megszokott értelembe vett falunapokat szervezni, inkább kulturális, művelődési eseményként kezelnék a rendezvényt a továbbiakban. Példaként megemlítette, valószínűnek tartja ugyan, hogy könnyűzenei koncertre is lett volna igény, de a Codex régizene együttes előadása is sokakat lekötött, élvezték a műsort a hétvégén.
Csíkcsicsóban évek óta megszervezik a Szent Antal-napi búcsú alkalmával a helyi falunapokat is, idéntől viszont Gál-napi káposztavágást, fesztivált is tartanának, amely előtt természetesen a káposztatermesztés hagyományát is vissza szeretnék állítani – számolt be érdeklődésünkre Péter Lukács. A polgármester rámutatott,
Azóta viszont egyre inkább feledésbe merült a szokás, hiszen a helyiek közben felhagytak a káposzta termelésével. Az önkormányzat fel szeretné eleveníteni ezt az örökséget, ezért a káposztatermelés népszerűsítését tűzte ki célul.
Idén másfél hektáron termesztenek majd káposztát, de bíznak benne, hogy a következő években több helyi is kedvet kap hozzá, és a rendelkezésre álló százhúsz hektárnyi területen újra csak káposztát fognak termelni.
– mutatott rá Péter Lukács. Hozzátette, amíg a káposztavágással a befejezett mezőgazdasági munkálatokat ünnepelnék, addig a falunapok továbbra is megőriznék korábbi szerepüket, tehát a helyiek kikapcsolódását szolgálná, könnyűzenei koncerttel, sportrendezvényekkel. Persze az utóbbi keretében is népszerűsítenék a káposztatermelést előadással, kiadványokkal.
Szőcs László, Madéfalva megbízott polgármestere érdeklődésünkre elmondta, esetükben a falunapokat 2007-ben kezdtek szervezni, és rendszerint az egyházi Jézus Szíve ünnep alkalmával tartják meg. Az első években a falunapok egy-egy nagyobb koncert megszervezéséről szóltak, az vonzotta leginkább a helyieket. Két évvel később, 2009-ben indították útjára a Madéfalvi Hagymafesztivált, amelynek a célja, hogy közösségi összefogással megmutathassák a település jellegzetességét a térségben, később pedig a határon túliaknak is.
így a hangsúlyok megcserélődtek, nagyobb eseménnyé vált a hagymafesztivál. Egyre szerényebben ugyan, de a falunapokat azóta is megszervezik – ha nem is tartanak nagy koncerteket –, ilyenkor lehetőségük van a helyieknek csak magukban, közösen kikapcsolódni.
így a helyi turisztikai-információs iroda kezdeményezésére tavaly első alkalommal megszervezték a Pünkösdi Forgatagot. Ennek a rendezvénynek célja, hogy a pünkösdkor településükre érkezőknek lehetőséget biztosítsanak a minőségi kikapcsolódásra, hogy a Csíkszéken töltött hétvégén ne csak a búcsún való részvétel legyen a program. Idén is megszervezik a tavaly jelentős tömegeket megmozgató rendezvényt, annyi változásra lehet viszont számítani, hogy nem a templom melletti téren zajlanak majd a programok, hanem a Siculicidium-emlékmű környékére várják az érdeklődőket.
Szombat elmúltával, a hét első napjának hajnalán, elment a magdalai Mária és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt. És íme, nagy földrengés volt, az Úr angyala leszállt a mennyből, odament, elhengerítette a követ, és leült rá.
Verőfényes napsütésben zajlott az idei szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában, amely már hagyománnyá vált a hargitai megyeszékhelyen. Rövid videóösszefoglalónk az egyházi szertartás 2024-es kiadásáról.
Minden eddiginél többen, közel ezren voltak jelen húsvétvasárnap reggel a Magyar Erdélyi Egyesület (MERT) szervezésében harmadik alkalommal megszervezett ételszentelésen Sepsiszentgyörgy főterén.
Méltóságteljesen, fegyelmezetten énekelték több ezren a magyar és a székely himnuszt húsvétvasárnap a csíkszeredai Szabadság téren, a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelésén.
Több ezer, ünneplőbe öltözött hívő, nemzetiszínű szalaggal átkötött és díszes terítőkkel lefödött kosarak, szebbnél szebb viseletek, ünnepi találkozások. Mindez húsvétvasárnap reggel Csíkszeredában, a Szabadság téren.
Talán még az idősek sem emlékeznek ilyen enyhe időjárásra húsvétkor: ezúttal sem fagy, sem eső, sem pedig havazás, de még egy kósza felhő sem árnyékolta be a Kárpát-medence legnagyobb szabadtéri ételszentelését Csíkszeredában. Fotókon mutatjuk.
Bár a nyári időszámítás életbe lépése miatt gyakorlatilag egy órával hamarabb kezdődött, így is rengetegen tartják fontosnak, hogy részt vegyenek a Kárpát-medence legnagyobb ételszenteléseként nyilvántartott, húsvétvasárnapi szabadtéri eseményen.
A feltámadás örömhírét hirdetve tartották meg idén is nagyszombaton a vigíliával kezdődő feltámadási szentmisét és az azt követő ünnepi körmenetet a csíkszeredai Millenniumi templom körül. Fotókon mutatjuk.
Kigyúlt egy istálló Disznajón, ugyanakkor több helyen is lángra kapott a növényzet megyeszerte.
A tűzoltók zárójelentése szerint rövidzárlat lehetett az oka a pénteki gyergyószentmiklósi tűzesetnek, amely egy használaton kívüli raktárból indult, majd több szomszédos épületre is átterjedve okozott hatalmas kárt. Személyi sérülés nem történt.
szóljon hozzá!