Az alapellátásban dolgozó orvosok szövetsége már február elején közleményt adott ki a 2019-es költségvetés-tervezetben az alaphálózat működtetésére előirányzott finanszírozás mértékével kapcsolatban. A Háziorvosok Országos Szövetsége (SNMF) szerint a csőd szélére jutottak a háziorvosi rendelők az alaphálózat alulfinanszírozottsága miatt, miközben az állami egészségügyi intézmények működésére, illetve az ott dolgozók bérköltségeire szánt pénzkeret 100 százalékkal nőtt tavaly.

korábban írtuk

Az összeomlás határán az egészségügyi alapellátás?

Elégedetlen a Háziorvosok Országos Szövetsége (SNMF) a 2019-es költségvetés-tervezetben előirányzott finanszírozás mértékével, amelyet az egészségügyi alaphálózat működtetésére szán az állam ebben az esztendőben.

A közleményt követően ugyan ígéretet kaptak arra, hogy a tavalyinál 23 százalékkal nagyobb pénzalapot különítenek el az alaphálózat fenntartására, ám ez a növelés semmire sem elég, még a rendelőben dolgozó háziorvosnak és az asszisztensnek a bérére se lenne elegendő – mondta lapunknak nyilatkozva Soós Szabó Klára. A SNMF Hargita megyei vezetője arról tájékoztatott, hogy

ugyanis három súlyos jogsértés jellemzi az alaphálózat finanszírozását:

• az egyik a diszkrimináció, ugyanis aránytalanul kevés pénzt szán az állam a háziorvosi rendszer működtetésére, miközben ugyanabból a költségvetésből jóval többet folyósít az állami egészségügyi intézmények költségeire;

• a második a dömpingárak alkalmazása; törvényellenes ugyanis, hogy a háziorvosi szolgáltatások esetében az egészségbiztosítási pénztár olyan árakat szab meg, hogy egy háziorvosi rendelő költségvetése még egy szakorvos fizetésének a mértékét sem éri el – magyarázta a háziorvos;

• Soós Szabó Klára ennek kapcsán a szövetség által kifogásolt harmadik jogsértésként a hatalommal való visszaélést nevezte meg. Elmondta, a 2019-es költségvetés véglegessé válása után fordulna bírósághoz a szövetség.

Az alaphálózat mostoha pénzügyi sorsának a következményeként megemlítette, hogy már a közeljövőben sem lesz, aki az alaphálózatban dolgozzon, ugyanis a háziorvosok jó része már a nyugdíjkorhatár közelében jár, utánpótlás viszont nincs.

„Nagy fokú felelőtlenség szétverni az alaphálózatot. Ők maguk is elismerik az egészségügyi minisztérium honlapján az egészségügyi stratégia finanszírozási fejezetében, hogy az alaphálózat a többi hálózathoz viszonyítva is alulfinanszírozott. És mit csináltak? Tovább rontottak a mi helyzetünkön, mert a közalkalmazotti fizetéseket száz százalékkal megemelték, az alaphálózatban viszont csak az adókat emelték. Tehát a tavalytól mi nagyobb adót fizetünk, és kialakult az az áldatlan helyzet, hogy egy családorvosi rendelőnek a finanszírozása kisebb, mint egy állami alkalmazásban álló orvos fizetésalapja” – fogalmazott háziorvosok szövetségének a képviselője.