és hogy a háziorvosok ennek az egyenlőtlenségnek a kiküszöbölésére számítottak idén. Ebben reménykedve tettek erőfeszítéseket a háziorvosi rendelők működéséért úgy, hogy nem tudtak befektetéseket eszközölni, illetve alkalmazottaik bérét sem tudták megemelni, mint ahogyan az állami szektorban a hasonló személyzeti kategóriák esetében ez megtörtént – jegyzik meg a közleményben, bizakodva a háziorvosi rendszerre szánt állami finanszírozás növelésében.

„Szörnyű aránytalanság alakult ki” a finanszírozás tekintetében az egészségügyi rendszeren belül – véli Soós-Szabó Klára háziorvos, a szakmai szövetség Hargita megyei vezetője. Mivel az alaphálózatot is ugyanabból a büdzséből finanszírozzák, mint az egészségügyi rendszer többi részét, a megkülönböztetés több súlyos törvénysértés fogalmát is kimeríti, például a diszkriminációét, illetve a háziorvosokra kényszerített dömpingár fogalmát – véli a szövetség képviselője.

„Eladósodnak, és bezárják a rendelőket. Miből lehetne fenntartani? Az árak elszaladtak, a minimálbért januártól megint emelni kellett, de egy asszisztensnő sem fog minimálbérrel a rendelőben maradni, az orvos pedig egy minimálbérnek megfelelő összeget sem visz haza. Hát akkor miért működtesse a rendelőt?” – tette fel a kérdést Soós-Szabó Klára. Megjegyezte, más megyékben sem jobb a helyzet, Kovászna megyében például évek óta nincsenek jelentkezők a nyugdíjazások miatt felszabadult háziorvosi praxisok, illetve a megüresedett rendelők átvételére. Maros megyében csak a megyeközpontban legalább harminc háziorvosra lenne szükség, eközben mindössze öt rezidens van az egyetemi központban – sorolta a problémákat.

Egy utolsó éves rezidens fizetése nagyobb, mint egy háziorvosi rendelő költségvetésének a fele, ilyen körülmények között senki nem fogja ezt a szakmát választani – véli a háziorvos. A szövetség által végzett számítások alapján azt is elmondta, hogy ha az alaphálózatban működő rendelők finanszírozását kétszeresére növelnék, az összeg akkor is csak az iskolaorvosi rendelők fenntartására szánt pénzkeret mértékét érné el. Egy másik, általa említett összehasonlítás szerint egy háziorvosi rendelő fenntartására kiutalt összeg a legtöbb esetben kisebb, mint egy állami alkalmazásban álló szakorvos béralapja.

– fogalmazott Soós-Szabó Klára.