
Zöldenergiáról, körkörös gazdaságról szólt a pénteki panel
Fotó: Pinti Attila
Magyarország és Románia energiatermeléséről, Európa versenyképességéről és jövőbeli tervekről is szó esett a tusványosi nyári szabadegyetem pénteki napján megszervezett beszélgetésen. Lantos Csaba a magyar Energiaügyi Minisztérium részéről szólalt fel, Tánczos Barna a romániai helyzetet vázolta, az asztalnál helyett foglalt továbbá Mátrai Károly, az MVM vezérigazgatója és Sárkány Hunor, a Talentis Group igazgatósági tagja.
2024. július 26., 16:072024. július 26., 16:07
A Zöldenergia és körkörös gazdaság – az európai versenyképesség nyomában címmel tartott beszélgetésen a Lukoil ellen bevezetett ukrán szankció Magyarországra kifejtett hatásairól és következményeiről, a zöld átállásról, energiafelkészültségéről és a romániai helyzetképről beszélgettek a meghívottak.
Mint ismeretes, Magyarország két nagy vezetéken keresztül tudja ellátni az országot. Ezek egyike a Barátság kőolajvezeték, amely többek között Lukoil-olajat is hozott. Lantos Csaba elismerte, hogy
Lantos Csaba, Magyarország energiaügyi minisztere
Fotó: Pinti Attila
„Tehát ellátási kockázatot, jóllehet, okoztak volna, de mindezt elhárítottuk, és azon vagyunk, hogy a jövőben se legyen ilyen” – fogalmazott a magyarországi energiaügyi szaktárca minisztere.
Mátrai Károly, az MVM vezérigazgatója kijelentette: a vállalatcsoport alapvető pillére, hogy segítse Magyarország energetikai átállását. Ezért egyrészt azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy 3500 megawatt megújuló kapacitást érnek el 2030-ig.
– fogalmazott.
Jobb szélen Mátrai Károly, az MVM vezérigazgatója
Fotó: Pinti Attila
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbításán is elkezdtek dolgozni, ami szintén egy zöld átállást támogató beruházás. Regionális vállalatként nemcsak Magyarországon terveznek, hanem
Úgy gondolja, ezek a beruházások akkor rentábilisak, ha van mögöttük valamilyen állami támogatás vagy hosszútávú áramvásárlási szerződés.
„Energetikai, gazdasági szempontból nincsen különbség Romániában román és magyar érdek között” – vélekedett Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, aki az ország pillanatnyi energiatermelésére vonatkozóan elmondta, az atomenergiát is beleszámítva
Emlékeztetett, hogy országos viszonylatban két évvel ezelőtt a napelemes termelés 1 és 2 százalék között volt, most 15 százalék. Továbbá 19 százalék az atomenergia, 18 százalék pedig a szén, ez utóbbi állandó.
Tánczos Barna, RMDSZ-es szenátor
Fotó: Pinti Attila
„A másik érdekesség, hogy 6500 megawattot termelünk most és ebből a fogyasztás 5800, és ez azt jelenti, hogy Románia képes a nap folyamán sokszor betáplálni az európai rendszerbe, és nem csak.
– fogalmazott Tánczos.
Ugyanakkor Románia képes kiegyenlíteni a napi „zöld csúcsokat” úgy, hogy visszavesz a hagyományos módon – például szénerőművekkel – előállított energia termeléséből, és akkor, amikor szükség van rá, mert nem fúj a szél, este van, nincs napenergia, akkor pótolni tudja a zöldenergiát a saját rendszerével. Ugyanakkor az előtte megszólaló Mátrai Károly véleményét igazolva kijelentette,
„Nekem meggyőződésem, hogy az állam be kell szálljon abba, hogy az új kapacitásokat megteremtse” – foglalt állást.
Sárkány Hunor, a Talentis Group pénzügyi igazgatója volt az egyetlen, aki magáncég-képviselőként színesítette a beszélgetést.
Sárkány Hunor, a Talentis Group pénzügyi igazgatója
Fotó: Pinti Attila
Mint mondta, a Mészáros csoport Magyarország legnagyobb foglalkoztatója, körülbelül 40 ezer munkavállalójuk van. Így tehát fontosnak vélik a fenntarthatóságot, zöldenergiát, az is igaz viszont, hogy fogyasztóként nagyon jelentős az energiaigényük.
– vélekedett, hozzátéve, hogy itt nem álltak meg, hanem például zöldhidrogént is fejlesztettek. Ez pedig Európa szintjén is viszonylag egyedülálló, ugyanis a rendszer közvetlenül van rákötve a napelemparkra, nem pedig a villamossági hálózatból veszi az energiát.
Fotó: Pinti Attila
A beszélgetésen szóba került az unió versenyképessége is, amely Lantos Csaba szerint egyre csak csökken, különösen Kínához, Amerikához képest. Szó volt továbbá a Green Deal által tartalmazott célkitűzésekről, az odáig tartó útról, amely során félő, hogy a versenyképesség tovább zuhan.
A másfél órás beszélgetést az Ausztráliából érkezett Rebecca Weisser, a Quadrant Magazine főszerkesztője és a Danube Institute vendégkutatója moderálta.
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Tavaly 39 800 euró volt a teljes munkaidős foglalkoztatottak éves átlagkeresete az Európai Unióban, ami 5,2 százalékos növekedést jelent a 2023-ban jegyzett 37 800 euróhoz képest – derül ki az EU statisztikai hivatalának szerdán közzétett adataiból.
Elfogadta a képviselőház szerdán azt a törvénytervezetet, amely szerint legtöbb 45 lej lehet az élelmiszerjegyek értéke a jelenlegi 40,18 lej helyett. A jogszabályjavaslatot a szenátus korábban már elfogadta, a képviselőház döntő házként szavazott róla.
Döntő házként elfogadta szerdán a képviselőház az úgynevezett Nordis-törvényt, amely egyebek mellett felső határt szab a lakásvásárláskor fizetett előlegnek.
A különnyugdíjukat szabályozó törvény módosítása esetén a nyugdíjkorhatár elérése után a rendszerben maradó belügyi alkalmazottak és katonák később is a jelenlegi feltételek mellett vonulhatnak nyugdíjba – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Kelemen Hunor szerint akkor lehet majd kompromisszumról beszélni a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló tárgyalásokon, ha „mindegyik fél enged valamennyit”.
Nem térítette vissza maradéktalanul az Állandó Választási Hatóság (AEP) Nicușor Dan kampányköltségeit, ezért a jogi lépéseket tervez az államfő .
Nemcsak Alcsíkon, kedd délután már több felcsíki községben is áramszünet volt, de a két eset nem függ össze egymással az illetékes szerint. Az alcsíki övezetet ellátó tusnádfürdői trafóállomás viszont cserére, vagy javításra szorul.
A koalíció keddi tanácskozásán abban állapodtak meg a kormánypártok, hogy megbíznak egy munkacsoportot a parlament létszámának csökkentéséről szóló törvénymódosító tervezet kidolgozására.
Színvonalas kortárs népművészeti alkotások seregszemléjére várnak pályaműveket a Kárpát-medencéből. Jelentkezni a pályázatra december 1-ig lehet. Az alkotásokat pedig 2026. január 20-áig lehet leadni vagy elküldeni.
A szeptemberi 9,88 százalékról októberben 9,80 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!