
Zöldenergiáról, körkörös gazdaságról szólt a pénteki panel
Fotó: Pinti Attila
Magyarország és Románia energiatermeléséről, Európa versenyképességéről és jövőbeli tervekről is szó esett a tusványosi nyári szabadegyetem pénteki napján megszervezett beszélgetésen. Lantos Csaba a magyar Energiaügyi Minisztérium részéről szólalt fel, Tánczos Barna a romániai helyzetet vázolta, az asztalnál helyett foglalt továbbá Mátrai Károly, az MVM vezérigazgatója és Sárkány Hunor, a Talentis Group igazgatósági tagja.
2024. július 26., 16:072024. július 26., 16:07
A Zöldenergia és körkörös gazdaság – az európai versenyképesség nyomában címmel tartott beszélgetésen a Lukoil ellen bevezetett ukrán szankció Magyarországra kifejtett hatásairól és következményeiről, a zöld átállásról, energiafelkészültségéről és a romániai helyzetképről beszélgettek a meghívottak.
Mint ismeretes, Magyarország két nagy vezetéken keresztül tudja ellátni az országot. Ezek egyike a Barátság kőolajvezeték, amely többek között Lukoil-olajat is hozott. Lantos Csaba elismerte, hogy
Lantos Csaba, Magyarország energiaügyi minisztere
Fotó: Pinti Attila
„Tehát ellátási kockázatot, jóllehet, okoztak volna, de mindezt elhárítottuk, és azon vagyunk, hogy a jövőben se legyen ilyen” – fogalmazott a magyarországi energiaügyi szaktárca minisztere.
Mátrai Károly, az MVM vezérigazgatója kijelentette: a vállalatcsoport alapvető pillére, hogy segítse Magyarország energetikai átállását. Ezért egyrészt azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy 3500 megawatt megújuló kapacitást érnek el 2030-ig.
– fogalmazott.
Jobb szélen Mátrai Károly, az MVM vezérigazgatója
Fotó: Pinti Attila
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbításán is elkezdtek dolgozni, ami szintén egy zöld átállást támogató beruházás. Regionális vállalatként nemcsak Magyarországon terveznek, hanem
Úgy gondolja, ezek a beruházások akkor rentábilisak, ha van mögöttük valamilyen állami támogatás vagy hosszútávú áramvásárlási szerződés.
„Energetikai, gazdasági szempontból nincsen különbség Romániában román és magyar érdek között” – vélekedett Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, aki az ország pillanatnyi energiatermelésére vonatkozóan elmondta, az atomenergiát is beleszámítva
Emlékeztetett, hogy országos viszonylatban két évvel ezelőtt a napelemes termelés 1 és 2 százalék között volt, most 15 százalék. Továbbá 19 százalék az atomenergia, 18 százalék pedig a szén, ez utóbbi állandó.
Tánczos Barna, RMDSZ-es szenátor
Fotó: Pinti Attila
„A másik érdekesség, hogy 6500 megawattot termelünk most és ebből a fogyasztás 5800, és ez azt jelenti, hogy Románia képes a nap folyamán sokszor betáplálni az európai rendszerbe, és nem csak.
– fogalmazott Tánczos.
Ugyanakkor Románia képes kiegyenlíteni a napi „zöld csúcsokat” úgy, hogy visszavesz a hagyományos módon – például szénerőművekkel – előállított energia termeléséből, és akkor, amikor szükség van rá, mert nem fúj a szél, este van, nincs napenergia, akkor pótolni tudja a zöldenergiát a saját rendszerével. Ugyanakkor az előtte megszólaló Mátrai Károly véleményét igazolva kijelentette,
„Nekem meggyőződésem, hogy az állam be kell szálljon abba, hogy az új kapacitásokat megteremtse” – foglalt állást.
Sárkány Hunor, a Talentis Group pénzügyi igazgatója volt az egyetlen, aki magáncég-képviselőként színesítette a beszélgetést.
Sárkány Hunor, a Talentis Group pénzügyi igazgatója
Fotó: Pinti Attila
Mint mondta, a Mészáros csoport Magyarország legnagyobb foglalkoztatója, körülbelül 40 ezer munkavállalójuk van. Így tehát fontosnak vélik a fenntarthatóságot, zöldenergiát, az is igaz viszont, hogy fogyasztóként nagyon jelentős az energiaigényük.
– vélekedett, hozzátéve, hogy itt nem álltak meg, hanem például zöldhidrogént is fejlesztettek. Ez pedig Európa szintjén is viszonylag egyedülálló, ugyanis a rendszer közvetlenül van rákötve a napelemparkra, nem pedig a villamossági hálózatból veszi az energiát.
Fotó: Pinti Attila
A beszélgetésen szóba került az unió versenyképessége is, amely Lantos Csaba szerint egyre csak csökken, különösen Kínához, Amerikához képest. Szó volt továbbá a Green Deal által tartalmazott célkitűzésekről, az odáig tartó útról, amely során félő, hogy a versenyképesség tovább zuhan.
A másfél órás beszélgetést az Ausztráliából érkezett Rebecca Weisser, a Quadrant Magazine főszerkesztője és a Danube Institute vendégkutatója moderálta.
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Enyhén csökkent a munkanélküliségi ráta Romániában szeptemberben, a fiatalok helyzete azonban továbbra is aggasztó: a 15 és 24 év közöttiek körében 30,8 százalékos munkanélküliséget mértek – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Egyhetes őszi vakáció után november 2-án, hétfőn folytatódik a tanítás a romániai iskolákban. A diákokra az év végéig még egy tanítási időszak és a téli szünet vár, a 2026–2027-es tanév pedig jövő szeptember 5-én ér véget.
Két nő életét vesztette, egy 21 éves fiatalember pedig megsérült abban a közúti balesetben, amely péntekre virradó éjszaka történt a 7-es országúton, a Szeben megyei Lazaret közelében.
A GDP 6,2 százalékán tartja az idei államháztartási hiánycélt a kormány első költségvetés-kiigazítása. A módosítás elsősorban az egészségügyi szolgáltatások, a nyugdíjak és a szociális kiadások év végéig történő finanszírozását biztosítja.
86 éves korában elhunyt Patrick Stewart, a Star Trek és az X-Men univerzumok Pickard kapitányát és Charles Xavierjét alakító színészlegendája.
„Bajban vagyunk, bajban leszünk” – figyelmeztetett Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke a megyei személyszállítás fenntarthatóságával kapcsolatban. A vidéki buszos közlekedés kiszervezését újabb akadályok nehezítik.
Az Európai Unióban az egy főre jutó hulladék mennyisége 1697 kilogramm volt 2024-ben. Romániáról 2022-es adatok vannak, személyenként 1102 kilogramm hulladékkal.
November 3-án indul a 2026-os roncsautóprogram újabb szakasza, amelynek keretében a magánszemélyek állami támogatást igényelhetnek új gépkocsi vásárlására.
Megszűnik november elsejével a Nemzeti Sportrádió – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Kommunikációs Igazgatósága az MTI-vel csütörtökön.
A konszolidált államháztartási hiány a 2026-os évre 3,505 milliárd lejjel nő, miután a bevételek 4,707 milliárd lejjel, a kiadások pedig 1,201 milliárd lejjel csökkennek – derül ki a költségvetés-kiigazításról szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetből.
szóljon hozzá!