
Zöldenergiáról, körkörös gazdaságról szólt a pénteki panel
Fotó: Pinti Attila
Magyarország és Románia energiatermeléséről, Európa versenyképességéről és jövőbeli tervekről is szó esett a tusványosi nyári szabadegyetem pénteki napján megszervezett beszélgetésen. Lantos Csaba a magyar Energiaügyi Minisztérium részéről szólalt fel, Tánczos Barna a romániai helyzetet vázolta, az asztalnál helyett foglalt továbbá Mátrai Károly, az MVM vezérigazgatója és Sárkány Hunor, a Talentis Group igazgatósági tagja.
2024. július 26., 16:072024. július 26., 16:07
A Zöldenergia és körkörös gazdaság – az európai versenyképesség nyomában címmel tartott beszélgetésen a Lukoil ellen bevezetett ukrán szankció Magyarországra kifejtett hatásairól és következményeiről, a zöld átállásról, energiafelkészültségéről és a romániai helyzetképről beszélgettek a meghívottak.
Mint ismeretes, Magyarország két nagy vezetéken keresztül tudja ellátni az országot. Ezek egyike a Barátság kőolajvezeték, amely többek között Lukoil-olajat is hozott. Lantos Csaba elismerte, hogy
Lantos Csaba, Magyarország energiaügyi minisztere
Fotó: Pinti Attila
„Tehát ellátási kockázatot, jóllehet, okoztak volna, de mindezt elhárítottuk, és azon vagyunk, hogy a jövőben se legyen ilyen” – fogalmazott a magyarországi energiaügyi szaktárca minisztere.
Mátrai Károly, az MVM vezérigazgatója kijelentette: a vállalatcsoport alapvető pillére, hogy segítse Magyarország energetikai átállását. Ezért egyrészt azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy 3500 megawatt megújuló kapacitást érnek el 2030-ig.
– fogalmazott.
Jobb szélen Mátrai Károly, az MVM vezérigazgatója
Fotó: Pinti Attila
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbításán is elkezdtek dolgozni, ami szintén egy zöld átállást támogató beruházás. Regionális vállalatként nemcsak Magyarországon terveznek, hanem
Úgy gondolja, ezek a beruházások akkor rentábilisak, ha van mögöttük valamilyen állami támogatás vagy hosszútávú áramvásárlási szerződés.
„Energetikai, gazdasági szempontból nincsen különbség Romániában román és magyar érdek között” – vélekedett Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, aki az ország pillanatnyi energiatermelésére vonatkozóan elmondta, az atomenergiát is beleszámítva
Emlékeztetett, hogy országos viszonylatban két évvel ezelőtt a napelemes termelés 1 és 2 százalék között volt, most 15 százalék. Továbbá 19 százalék az atomenergia, 18 százalék pedig a szén, ez utóbbi állandó.
Tánczos Barna, RMDSZ-es szenátor
Fotó: Pinti Attila
„A másik érdekesség, hogy 6500 megawattot termelünk most és ebből a fogyasztás 5800, és ez azt jelenti, hogy Románia képes a nap folyamán sokszor betáplálni az európai rendszerbe, és nem csak.
– fogalmazott Tánczos.
Ugyanakkor Románia képes kiegyenlíteni a napi „zöld csúcsokat” úgy, hogy visszavesz a hagyományos módon – például szénerőművekkel – előállított energia termeléséből, és akkor, amikor szükség van rá, mert nem fúj a szél, este van, nincs napenergia, akkor pótolni tudja a zöldenergiát a saját rendszerével. Ugyanakkor az előtte megszólaló Mátrai Károly véleményét igazolva kijelentette,
„Nekem meggyőződésem, hogy az állam be kell szálljon abba, hogy az új kapacitásokat megteremtse” – foglalt állást.
Sárkány Hunor, a Talentis Group pénzügyi igazgatója volt az egyetlen, aki magáncég-képviselőként színesítette a beszélgetést.
Sárkány Hunor, a Talentis Group pénzügyi igazgatója
Fotó: Pinti Attila
Mint mondta, a Mészáros csoport Magyarország legnagyobb foglalkoztatója, körülbelül 40 ezer munkavállalójuk van. Így tehát fontosnak vélik a fenntarthatóságot, zöldenergiát, az is igaz viszont, hogy fogyasztóként nagyon jelentős az energiaigényük.
– vélekedett, hozzátéve, hogy itt nem álltak meg, hanem például zöldhidrogént is fejlesztettek. Ez pedig Európa szintjén is viszonylag egyedülálló, ugyanis a rendszer közvetlenül van rákötve a napelemparkra, nem pedig a villamossági hálózatból veszi az energiát.
Fotó: Pinti Attila
A beszélgetésen szóba került az unió versenyképessége is, amely Lantos Csaba szerint egyre csak csökken, különösen Kínához, Amerikához képest. Szó volt továbbá a Green Deal által tartalmazott célkitűzésekről, az odáig tartó útról, amely során félő, hogy a versenyképesség tovább zuhan.
A másfél órás beszélgetést az Ausztráliából érkezett Rebecca Weisser, a Quadrant Magazine főszerkesztője és a Danube Institute vendégkutatója moderálta.
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Csütörtökön érkezik a diákok első ösztöndíja az idei tanévben, ezúttal szeptemberre és októberre is egyszerre utalják a pénzt. Székelyföldön mintegy százezer diák jogosult valamelyik ösztöndíjra, köztük mintegy ötven kiskorú, iskolába járó édesanya.
A bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit szabályozó új törvénytervezet a korábbi 10 év helyett 15 éves átmeneti időszakot szab meg a nyugdíjkorhatár 65 évre növelésére.
Katona Lórántot, a székelyudvarhelyi helyi rendőrség igazgatóhelyettesét bízta meg a Szakács-Paál István polgármester, hogy ideiglenesen vezesse az egységet, miután egy bírósági ügy miatt felfüggesztette tisztségéből László Szabolcs igazgatót.
Ittasan veztett egy marosludasi férfi, aki – miután a rendőrök megállították –, megpróbálta megvesztegetni őket.
Magyar és román paleontológusok példa nélküli koncentrációjú leletet találtak a Hátszegi-medence nyugati felében, a lelőhelyen négyzetméterenként több mint száz gerincesmaradványt fedeztek fel.
Másfél év alatt megépült a szerdán délután felavatott, hetven gyerek befogadására alkalmas bölcsőde Székelyszentléleken. Az átadáson elhangzott: bíznak benne, hogy legkésőbb a következő tanévtől már fogadhatják ott a kicsiket.
A 2022-ben közberuházásokra felvett 100 millió lejes kölcsönét újabb 10 millió lejjel növelte meg a sepsiszentgyörgyi önkormányzat, mert mindent egyszerre szeretnének elvégezni: az iskolák nagy többsége teljes átalakuláson esik át.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a fizetések csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu PSD-elnök.
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ javaslatot tett arra, hogy a tanügyre ne vonatkozzon a személyi kiadások 10 százalékos csökkentése, amelyet a közigazgatási reformról szóló tervezet ír majd elő.
Dragoș Pîslaru szerint nem biztos, hogy az Európai Bizottság (EB) teljesítettnek fogja tekinteni a bírói és ügyészi különnyugdíjakkal kapcsolatos PNRR-mérföldkövet, ha a kormány csak a tervezetet tudja felmutatni a november 28-i határidőig.
szóljon hozzá!