
Zöldenergiáról, körkörös gazdaságról szólt a pénteki panel
Fotó: Pinti Attila
Magyarország és Románia energiatermeléséről, Európa versenyképességéről és jövőbeli tervekről is szó esett a tusványosi nyári szabadegyetem pénteki napján megszervezett beszélgetésen. Lantos Csaba a magyar Energiaügyi Minisztérium részéről szólalt fel, Tánczos Barna a romániai helyzetet vázolta, az asztalnál helyett foglalt továbbá Mátrai Károly, az MVM vezérigazgatója és Sárkány Hunor, a Talentis Group igazgatósági tagja.
2024. július 26., 16:072024. július 26., 16:07
A Zöldenergia és körkörös gazdaság – az európai versenyképesség nyomában címmel tartott beszélgetésen a Lukoil ellen bevezetett ukrán szankció Magyarországra kifejtett hatásairól és következményeiről, a zöld átállásról, energiafelkészültségéről és a romániai helyzetképről beszélgettek a meghívottak.
Mint ismeretes, Magyarország két nagy vezetéken keresztül tudja ellátni az országot. Ezek egyike a Barátság kőolajvezeték, amely többek között Lukoil-olajat is hozott. Lantos Csaba elismerte, hogy
Lantos Csaba, Magyarország energiaügyi minisztere
Fotó: Pinti Attila
„Tehát ellátási kockázatot, jóllehet, okoztak volna, de mindezt elhárítottuk, és azon vagyunk, hogy a jövőben se legyen ilyen” – fogalmazott a magyarországi energiaügyi szaktárca minisztere.
Mátrai Károly, az MVM vezérigazgatója kijelentette: a vállalatcsoport alapvető pillére, hogy segítse Magyarország energetikai átállását. Ezért egyrészt azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy 3500 megawatt megújuló kapacitást érnek el 2030-ig.
– fogalmazott.
Jobb szélen Mátrai Károly, az MVM vezérigazgatója
Fotó: Pinti Attila
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbításán is elkezdtek dolgozni, ami szintén egy zöld átállást támogató beruházás. Regionális vállalatként nemcsak Magyarországon terveznek, hanem
Úgy gondolja, ezek a beruházások akkor rentábilisak, ha van mögöttük valamilyen állami támogatás vagy hosszútávú áramvásárlási szerződés.
„Energetikai, gazdasági szempontból nincsen különbség Romániában román és magyar érdek között” – vélekedett Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, aki az ország pillanatnyi energiatermelésére vonatkozóan elmondta, az atomenergiát is beleszámítva
Emlékeztetett, hogy országos viszonylatban két évvel ezelőtt a napelemes termelés 1 és 2 százalék között volt, most 15 százalék. Továbbá 19 százalék az atomenergia, 18 százalék pedig a szén, ez utóbbi állandó.
Tánczos Barna, RMDSZ-es szenátor
Fotó: Pinti Attila
„A másik érdekesség, hogy 6500 megawattot termelünk most és ebből a fogyasztás 5800, és ez azt jelenti, hogy Románia képes a nap folyamán sokszor betáplálni az európai rendszerbe, és nem csak.
– fogalmazott Tánczos.
Ugyanakkor Románia képes kiegyenlíteni a napi „zöld csúcsokat” úgy, hogy visszavesz a hagyományos módon – például szénerőművekkel – előállított energia termeléséből, és akkor, amikor szükség van rá, mert nem fúj a szél, este van, nincs napenergia, akkor pótolni tudja a zöldenergiát a saját rendszerével. Ugyanakkor az előtte megszólaló Mátrai Károly véleményét igazolva kijelentette,
„Nekem meggyőződésem, hogy az állam be kell szálljon abba, hogy az új kapacitásokat megteremtse” – foglalt állást.
Sárkány Hunor, a Talentis Group pénzügyi igazgatója volt az egyetlen, aki magáncég-képviselőként színesítette a beszélgetést.
Sárkány Hunor, a Talentis Group pénzügyi igazgatója
Fotó: Pinti Attila
Mint mondta, a Mészáros csoport Magyarország legnagyobb foglalkoztatója, körülbelül 40 ezer munkavállalójuk van. Így tehát fontosnak vélik a fenntarthatóságot, zöldenergiát, az is igaz viszont, hogy fogyasztóként nagyon jelentős az energiaigényük.
– vélekedett, hozzátéve, hogy itt nem álltak meg, hanem például zöldhidrogént is fejlesztettek. Ez pedig Európa szintjén is viszonylag egyedülálló, ugyanis a rendszer közvetlenül van rákötve a napelemparkra, nem pedig a villamossági hálózatból veszi az energiát.
Fotó: Pinti Attila
A beszélgetésen szóba került az unió versenyképessége is, amely Lantos Csaba szerint egyre csak csökken, különösen Kínához, Amerikához képest. Szó volt továbbá a Green Deal által tartalmazott célkitűzésekről, az odáig tartó útról, amely során félő, hogy a versenyképesség tovább zuhan.
A másfél órás beszélgetést az Ausztráliából érkezett Rebecca Weisser, a Quadrant Magazine főszerkesztője és a Danube Institute vendégkutatója moderálta.
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!