Szent Lászlóra emlékeztek Marosvásárhelyen

Fotó: Bakó Zoltán

A 2017-es év Szent László emlékév, amikor az 1077-1095 között uralkodó magyar király trónra lépése 940 éves, szentté avatása 825 éves évfordulóját ünnepeljük. A Marosvásárhelyi Örmény-magyar Kulturális Egyesület (MÖMKE) ebből az alkalomból tartott megemlékezést.

Bakó Zoltán

2017. június 15., 16:462017. június 15., 16:46

A vetítettképes előadáson Szász Ávéd Rózsa, az egyesület előadója a nagy király élettörténetét, csatáit, a vele kapcsolatos legendákat, valamint az Erdély-szerte fellelhető Szent László-emlékeket vette számba.

Kitért ugyanakkor a az országépítő királlyal kapcsolatos örmény vonatkozásokra is.

Talán kevesen tudják, hogy Szent László életének egyik jelentős eseménye a közelben zajlott. A cserhalmi ütközetről van szó, amelynek helyszíne alig 75 kilométerre esik Marosvásárhelytől. A Beszterce megyei Kerlés a Sajó bal partján, Besztercétől alig 24 kilométerre fekszik, Szászlekence község része. A határában fekvő Cserhalom nevű hegyen vívták a cserhalmi csatát, amelyben Salamon magyar király valamint Géza és László (a későbbi Szent László király) hercegek elsöprő győzelmet arattak Ozul kun seregei fölött. Ehhez az ütközethez kapcsolódik a Szent László és a kun vitéz összecsapásának – sok erdélyi templomban freskóin megörökített – legendája, amikor is a király legyőzi a kun vitézt és megmenti az elrablott leányt.

Fotó: Bakó Zoltán

Cserhalmon 1992-ben, László király szentté avatásának nyolcszázadik évfordulója alkalmából a csíksomlyói ferencesek állítottak emlékkeresztet, majd 1998-ban – a csata 930. évfordulóján – közel tíz méter magas emlékművet avattak fel.

A szent királlyal kapcsolatos legendák a bögözi, gelencei, bibarcfalvi, oklandi, székelyderzsi, homoródkarácsonyfalvi templomokban falképeken őrződtek meg.

Nagyváradon, a László által épített székesegyházba temették el, a templom előtt álló aranyazottnak tűnő lovasszobra (a Kolozsvári testvérek alkotása az 1390-es évből) villámcsapás áldozata lett. Állítólag a törökök pusztították el a többi királyszoborral együtt 1660-ban. Más vélekedések szerint villámcsapás pusztította el. A legutóbbi kutatások azt mutatják, hogy a szobor anyaga egy olyan ötvözet volt, amit akkor csak az örmény ötvösök ismertek. A királyfreskókon szembetűnő László öltözete, ami az akkor európai lovagvilágtól eltérően, egyszerű ázsiai lovasok viseletével – az örményekével is – mutat hasonlóságot. Még egy közös vonás: a lóról való hátrafelé íjazás. Mindkét népnél, magyarnál és örménynél is, jellemző volt ez a harcmodor.

Fotó: Bakó Zoltán

Az előadás végén Szász Ávéd Rózsa Szent László emlékérmet adományozott a házigazda Jeremiás Lászlónak a kitartó és folyamatos támogatásért, amelyet a vásárhelyi magyarörmény közösség és a történelmi események ébren tartása terén tanúsított.