Fotó: Beliczay László
Új tájegységgel bővült a magyarországi Skanzen. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum eddigi legnagyobb vállalkozása, az Erdély épületegyüttes május második felétől látogatható. Fotókon a kiállított és az itthoni, eredeti épületek.
2022. június 19., 21:562022. június 19., 21:56
Ha a Sztaravodai úton elhagyjuk Szentendrét, a Pilis hegyvonulatai előtt már messziről feltűnik a magyarországi Skanzen új épületegyüttesének temploma, megjelennek a jellegzetes erdélyi parasztházak és elénk tárulnak egy kisváros házai. 2022 májusának második felétől látogatható a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyüttesének első kiállítási egysége – olvasható a Szabadtéri Néprajzi Múzeum tájékoztatójában.
A Erdély épületegyüttes megvalósulásával a Skanzen hatvan hektáros területe tizenöt hektárral növekedett. Az épületegyüttes a Sztaravodai út bal oldalán épült fel, így a Skanzen régi és új területeit egy közút vágja ketté. Szimbolikus jelentéssel bír, hogy
Az épületegyüttes különlegessége, hogy az érdeklődők bepillantást nyerhetnek nemcsak az erdélyi falu, hanem a székelyföldi városok lakóinak polgárosodó életébe is, hiszen a 20. századi hétköznapok és ünnepek világában már nem választható szét a falusi és a városi életmód. A Skanzen történetében először vállalkozik ennek bemutatására.
Az alábbiakban ezeket az épületeket mutatjuk meg fotókon, a Skanzen leírásában.
A századforduló megannyi korabeli újdonságával – postakocsival, csőpostával, kurblis telefonnal – találkozhatnak a látogatók a Skanzen postahivatalában. A postaépület emeletén beléphetnek a postatiszt polgári jólétet tükröző otthonába.
Eredetiben Székelyudvarhelyen az egykori postahivatal épülete
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
A megtekinthető skanzeni másolat
Fotó: Beliczay László
Berendezve korabeli tárgyakkal
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
A postatiszt lakása
Fotó: Beliczay László
A román hatóságok által megírt nyilatkozat másolata 1919-ből, amelyben a magyar postatisztnek fel kellett volna esküdni a Román Királyságra. Ez nem történt meg, így a tisztségviselőt elbocsájtották állásából
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Art deco és magyaros szecessziós bútorok, hagyomány és modernség, újítások és a tradíciók keverednek a birtokos családból származó, ámde polgári foglalkozást űző Keresztes fivérek által épített ügyvédi iroda és lakóépület tereiben. Az erdélyi városi polgárság életét bemutató kiállítás mellett Kós Károly munkássága és Bartók Béla hatása is megjelenik a zenét kedvelő, világlátott testvérek hajdani otthonában.
Sepsiszentgyörgyi ügyvédlakás (jobb oldalt, kék-fehérben) a Skanzenben a székelyudvarhelyi postahivatallal összeépítve
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Az ügyvédlakás berendezve a múzeumi látogatók előtt
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
A legnagyobb polgári patikák mintájára működő székelykeresztúri patika a gyógyszertári termékek forgalmazása mellett nem csak a drogéria szerepét töltötte be a városban. Különlegessége a neogótikus patikaberendezés és az udvari épületben elhelyezett szikvíztöltőgép.
A patika épülete ma Székelykeresztúron
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
A székelykeresztúri patika másolata a szentendrei Skanzenben
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Patikabelső a néprajzi múzeumban
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Korabeli képeslapok alapján rekonstruálta a múzeum a 200 négyzetméteres kávéház elegáns és modern enteriőrjét biliárd- és kártyaasztallal, szeparékkal, kárpitozott, háttámlás pamlagokkal.
A kiállított marosvásárhelyi Korzó kávéház
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Az eredeti marosvásárhelyi épület részletben...
Fotó: Haáz Vince
... és egészben
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
A skanzeni kávéház belülről
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Az impozáns szecessziós homlokzattal rendelkező épületben egy 20. század eleji lap- és könyvszerkesztőség és egy kisvárosi nyomda életébe pillanthatnak be az érdeklődők.
Nyomdaépület a néprajzi múzeumban
Fotó: Beliczay László
Marosvásárhelyen az egykori nyomdaépület
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Egy századfordulós divatáru-kereskedésbe csöppenhetünk ezen a helyszínen. U-alakú polc- és pultrendszeren szövetek, férfigallérok, mandzsetták, nyakkendők és kalapok sorakoznak. Ha pedig kedvet kapunk hozzá, akkor az Öltöztető helyszín ruhái közül választhatunk, hogy a korszak divatjának megfelelően jelenhessünk meg.
A kézdivásárhelyi épület másolata
Fotó: Beliczay László
A templom terében kézzelfoghatóvá válik az unitárius templomok berendezésének puritán egyszerűsége, megcsodálhatjuk a szószék és úrasztala mellett a templom fő díszét, a szószékkoronát. Az épület két bejárata közül a nők a torony alatti kaput használták, a férfiak a déli oldal portikuszán keresztül léptek a templomba. A templomban arcfelismerő segíti, hogy a belépők elfoglalhassák a szokásrend szerinti helyüket.
A nyárádgálfalvi templom másolata
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Templombelső
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Templom Nyárádgálfalván
Fotó: Haáz Vince
A nyárádgálfalvi templombelső
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Az iskola reprezentálja a múzeumban az Eötvös-féle népoktatási törvény nyomán épült népiskolatípust, amely a gyerekek létszámához mérten javasolta, hogy mekkora iskola létesüljön egy településen. Az iskola enteriőrje az első világháború utáni időszakot öleli fel, amikor az iskola a határon túlra került.
A tordátfalvi iskola épülete a Nyikó menti faluban
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
A tordátfalvi épület másolata a Skanzenben
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Iskolabelső
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
János vitéz-díszlet és az Unitárius Nőszövetség által készített vándorabrosz terítőinek geometrikus mintái határozzák meg a Skanzen kultúrházának belső terét.
A leromlott állapotú épület Kiskedén
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Az új másolat Szentendrén
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
A hosszúfalusi házban a mobilitás hatására megváltozott életmódot, a városi és falusi kultúra egymásra gyakorolt hatását a lakberendezésen keresztül mutatja be a múzeum. A ház oromzatának különlegessége piros-fehér-zöld színű felirata.
Fotó: Beliczay László
Az Erdély épületegyüttes legnagyobb falusi portája annak az erdélyi szász kultúrának sokszínűségét és gazdagságát tárja a látogatók elé, amely az évszázadok során fontos szerepet töltött be Erdély gazdasági, társadalmi, kulturális és egyházi életében.
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
A homoródalmási házat a Balázs Pál és fia által készített festett bútorokkal és 19. század végi tárgyakkal rendezte be a múzeum. A vetített installáció segítségével a látogatók maguk is kipróbálhatják a bútorfestést.
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
A balavásári porta a Kis-Küküllő mente építészetét, életmódját, gazdag textilkultúráját, a jellegzetes kukoricatermesztést és az erdélyi puliszka gasztronómiában elfoglalt helyét mutatja be.
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Az Erdély épületegyüttes legrégibb épülete a csíki népszokásokkal és ünnepekkel ismerteti meg a látogatókat. A portára egy székely kapun keresztül térhetnek be az érdeklődők, amely egy 1777-ben Csíkszentsimonban álló galambbúgos kapu rekonstrukciójaként készült el a múzeumban.
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Jóváhagyta a kormány szerdai ülésén a 2025–2026-os tanév közoktatási és felsőoktatási beiskolázási tervét.
Egy gyorshajtó lefülelésével és a rá kiszabott bírság elrettentő erejével igyekszik a rendőrség a száguldó sofőrökre hatni a május 1-jei hosszú hétvége előtt.
A terv szerint halad az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának előkészítése – nyilatkozta szerdán a kormányszóvivő.
Lelkiismereti döntésre biztatja a szavazókat május 4-én a Magyar Polgári Erő. Álláspontjuk szerint az eddigi államfők sorra visszaéltek az erdélyi magyarság bizalmával, ezért a párt nem támogatja egyik jelöltet sem az elnökválasztáson.
Naponta mintegy 26 ezer belügyi alkalmazott, rendőrök, csendőrök, határrendészek, tűzoltók gondoskodnak a polgárok biztonságáról a május 1-jei hosszú hétvégén – tájékoztatott szerdán a belügyminisztériumi szóvivő.
Újabb egy hónapot kell várni az ítélethirdetésre a Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács alelnöke és tizenkét másik személy ellen 2013-ban indult büntetőperben, mert ezt a Maros Megyei Törvényszék a szerdára kitűzött időpontról ismét elhalasztotta.
Megyei, városi és községi könyvtáraknak ítéltek támogatást Hargita megyében az Országos Helyreállítási Alapból. A fejlesztések célja a könyvtárak korszerű digitális készségfejlesztő központokká alakítása – tájékoztat Hargita Megye Tanácsa.
Az udvarterek városa is táncra perdült a Tánc világnapján, ugyanis április 29-én, kedden díjazták a Táncoló Kézdivásárhely névvel hirdetett online táncverseny legnépszerűbb produkcióit a Wegener-parkban.
Szűrők és spéci naptávcsövek segítségével lehet megnézni a napot Marosvásárhelyen május 3-án, szombaton délben, de érdemes estére is kint maradni, mert a csillagokat, holdat is megmutatják a hozzáértők.
Összedőlt a maroshévízi Urmánczy-fedeles híd április 30-án, szerdán. Az építmény 156 évig állt, állapota az évek múlásával romlott, a lakosság kérésére 2020-ban tetőzetet cseréltek és deszkákat pótoltak, most pedig megsemmisült.
szóljon hozzá!