
Fotó: Beliczay László
Új tájegységgel bővült a magyarországi Skanzen. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum eddigi legnagyobb vállalkozása, az Erdély épületegyüttes május második felétől látogatható. Fotókon a kiállított és az itthoni, eredeti épületek.
2022. június 19., 21:562022. június 19., 21:56
Ha a Sztaravodai úton elhagyjuk Szentendrét, a Pilis hegyvonulatai előtt már messziről feltűnik a magyarországi Skanzen új épületegyüttesének temploma, megjelennek a jellegzetes erdélyi parasztházak és elénk tárulnak egy kisváros házai. 2022 májusának második felétől látogatható a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyüttesének első kiállítási egysége – olvasható a Szabadtéri Néprajzi Múzeum tájékoztatójában.
A Erdély épületegyüttes megvalósulásával a Skanzen hatvan hektáros területe tizenöt hektárral növekedett. Az épületegyüttes a Sztaravodai út bal oldalán épült fel, így a Skanzen régi és új területeit egy közút vágja ketté. Szimbolikus jelentéssel bír, hogy
Az épületegyüttes különlegessége, hogy az érdeklődők bepillantást nyerhetnek nemcsak az erdélyi falu, hanem a székelyföldi városok lakóinak polgárosodó életébe is, hiszen a 20. századi hétköznapok és ünnepek világában már nem választható szét a falusi és a városi életmód. A Skanzen történetében először vállalkozik ennek bemutatására.
Az alábbiakban ezeket az épületeket mutatjuk meg fotókon, a Skanzen leírásában.
A századforduló megannyi korabeli újdonságával – postakocsival, csőpostával, kurblis telefonnal – találkozhatnak a látogatók a Skanzen postahivatalában. A postaépület emeletén beléphetnek a postatiszt polgári jólétet tükröző otthonába.
Eredetiben Székelyudvarhelyen az egykori postahivatal épülete
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
A megtekinthető skanzeni másolat
Fotó: Beliczay László
Berendezve korabeli tárgyakkal
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
A postatiszt lakása
Fotó: Beliczay László
A román hatóságok által megírt nyilatkozat másolata 1919-ből, amelyben a magyar postatisztnek fel kellett volna esküdni a Román Királyságra. Ez nem történt meg, így a tisztségviselőt elbocsájtották állásából
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Art deco és magyaros szecessziós bútorok, hagyomány és modernség, újítások és a tradíciók keverednek a birtokos családból származó, ámde polgári foglalkozást űző Keresztes fivérek által épített ügyvédi iroda és lakóépület tereiben. Az erdélyi városi polgárság életét bemutató kiállítás mellett Kós Károly munkássága és Bartók Béla hatása is megjelenik a zenét kedvelő, világlátott testvérek hajdani otthonában.
Sepsiszentgyörgyi ügyvédlakás (jobb oldalt, kék-fehérben) a Skanzenben a székelyudvarhelyi postahivatallal összeépítve
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Az ügyvédlakás berendezve a múzeumi látogatók előtt
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
A legnagyobb polgári patikák mintájára működő székelykeresztúri patika a gyógyszertári termékek forgalmazása mellett nem csak a drogéria szerepét töltötte be a városban. Különlegessége a neogótikus patikaberendezés és az udvari épületben elhelyezett szikvíztöltőgép.
A patika épülete ma Székelykeresztúron
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
A székelykeresztúri patika másolata a szentendrei Skanzenben
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Patikabelső a néprajzi múzeumban
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Korabeli képeslapok alapján rekonstruálta a múzeum a 200 négyzetméteres kávéház elegáns és modern enteriőrjét biliárd- és kártyaasztallal, szeparékkal, kárpitozott, háttámlás pamlagokkal.
A kiállított marosvásárhelyi Korzó kávéház
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Az eredeti marosvásárhelyi épület részletben...
Fotó: Haáz Vince
... és egészben
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
A skanzeni kávéház belülről
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Az impozáns szecessziós homlokzattal rendelkező épületben egy 20. század eleji lap- és könyvszerkesztőség és egy kisvárosi nyomda életébe pillanthatnak be az érdeklődők.
Nyomdaépület a néprajzi múzeumban
Fotó: Beliczay László
Marosvásárhelyen az egykori nyomdaépület
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Egy századfordulós divatáru-kereskedésbe csöppenhetünk ezen a helyszínen. U-alakú polc- és pultrendszeren szövetek, férfigallérok, mandzsetták, nyakkendők és kalapok sorakoznak. Ha pedig kedvet kapunk hozzá, akkor az Öltöztető helyszín ruhái közül választhatunk, hogy a korszak divatjának megfelelően jelenhessünk meg.
A kézdivásárhelyi épület másolata
Fotó: Beliczay László
A templom terében kézzelfoghatóvá válik az unitárius templomok berendezésének puritán egyszerűsége, megcsodálhatjuk a szószék és úrasztala mellett a templom fő díszét, a szószékkoronát. Az épület két bejárata közül a nők a torony alatti kaput használták, a férfiak a déli oldal portikuszán keresztül léptek a templomba. A templomban arcfelismerő segíti, hogy a belépők elfoglalhassák a szokásrend szerinti helyüket.
A nyárádgálfalvi templom másolata
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Templombelső
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Templom Nyárádgálfalván
Fotó: Haáz Vince
A nyárádgálfalvi templombelső
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Az iskola reprezentálja a múzeumban az Eötvös-féle népoktatási törvény nyomán épült népiskolatípust, amely a gyerekek létszámához mérten javasolta, hogy mekkora iskola létesüljön egy településen. Az iskola enteriőrje az első világháború utáni időszakot öleli fel, amikor az iskola a határon túlra került.
A tordátfalvi iskola épülete a Nyikó menti faluban
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
A tordátfalvi épület másolata a Skanzenben
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Iskolabelső
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
János vitéz-díszlet és az Unitárius Nőszövetség által készített vándorabrosz terítőinek geometrikus mintái határozzák meg a Skanzen kultúrházának belső terét.
A leromlott állapotú épület Kiskedén
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Az új másolat Szentendrén
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
A hosszúfalusi házban a mobilitás hatására megváltozott életmódot, a városi és falusi kultúra egymásra gyakorolt hatását a lakberendezésen keresztül mutatja be a múzeum. A ház oromzatának különlegessége piros-fehér-zöld színű felirata.
Fotó: Beliczay László
Az Erdély épületegyüttes legnagyobb falusi portája annak az erdélyi szász kultúrának sokszínűségét és gazdagságát tárja a látogatók elé, amely az évszázadok során fontos szerepet töltött be Erdély gazdasági, társadalmi, kulturális és egyházi életében.
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
A homoródalmási házat a Balázs Pál és fia által készített festett bútorokkal és 19. század végi tárgyakkal rendezte be a múzeum. A vetített installáció segítségével a látogatók maguk is kipróbálhatják a bútorfestést.
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
A balavásári porta a Kis-Küküllő mente építészetét, életmódját, gazdag textilkultúráját, a jellegzetes kukoricatermesztést és az erdélyi puliszka gasztronómiában elfoglalt helyét mutatja be.
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Az Erdély épületegyüttes legrégibb épülete a csíki népszokásokkal és ünnepekkel ismerteti meg a látogatókat. A portára egy székely kapun keresztül térhetnek be az érdeklődők, amely egy 1777-ben Csíkszentsimonban álló galambbúgos kapu rekonstrukciójaként készült el a múzeumban.
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Románia földgázkitermelése 2025-ben 7,503 millió tonna kőolaj-egyenértéket (toe) tett ki. Ez 0,9 százalékos, azaz 67 500 toe-s csökkenést jelent az előző évhez, 2024-hez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet szombaton közölt adataiból.
A Román Orvosi Kamara (CMR) képviselői szombaton közölték, az egészségügyi rendszer megfelelő működésének elengedhetetlen feltétele a munkaidő tiszteletben tartása az orvosok részéről, és megfelelő munkakörülmények biztosítása a munkáltatók részéről.
Egy templomi sekrestyében fennmaradt, tizennégy oldalas füzetből ismerjük meg Jakab Imre zarándok-remete szinte elfeledett életútját. Egy világi hívő sorsát az udvarhelyszéki Oroszhegytől – Korondon, Csíksomlyón át – az anyaországi Gyöngyösig.
Bár nem minden marosvásárhelyi kapta meg a rádiófrekvenciás azonosítóval ellátott kukákat, vasárnaptól a szolgáltató csak azt a hulladékot viszi el, amelyeket ezekben helyeznek ki. Mit tegyen, akinek nincs ilyen kukája? Változik-e a program?
Nagyszabású ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik munkaidőben elhagyják az állami kórházat és a magánszektorban vállalnak munkát.
Több mint 43 ezer lej értékben kobzott el faanyagot pénteki ellenőrző akciója során a Hargita megyei rendőrség két fafeldolgozó vállalkozástól, ugyanakkor a szabálytalanságokért húszezer lejre bírságolták a cégeket.
A hazai munkaerőpiacon egyre nagyobb igény van jól képzett szakemberekre. A marosvásárhelyi Gheorghe Șincai Szakközépiskola több szakon kínál képzést, és az elmúlt öt évben – a korszerűsítéseknek is köszönhetően – töretlen maradt az érdeklődés.
Tekintettel az időjárási körülményekre, valamint az egyes megyékben a héten záruló, másutt viszont a jövő héten kezdődő sívakációra, a rendőrség közlekedési tájékoztató központja, az Infotrafic egy sor ajánlást tett közzé a járművezetőknek.
Meghosszabbították 2026. december végéig a villanyszámla-támogatási programot – tájékoztatott pénteken az Országos Szociális Felügyeleti és Kifizetési Ügynökség (ANPIS).
Magas kockázatú drogok folytatólagosan elkövetett kereskedelmével gyanúsítanak egy 41 éves férfit, és vizsgálatot indított ellene a Hargita megyei rendőrség, illetve a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság (DIICOT) megyei irodája.
szóljon hozzá!