Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

18:00

Nem hiszik el, hogy ilyen megtörténhet, bizalmatlanok a potenciális jogosultak az önkormányzati napelemprogram kapcsán

17:55

Segítenek tisztábban látni a salátarendelet intézkedéseit Székelyudvarhelyen

17:45

Több ezer lej értékben lopott el javakat két fiatal, elkapták őket a rendőrök

17:35

Ennyi italcsomagolást váltottak vissza decemberben Romániában

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Kegyetlenül meggyilkolt egy 63 éves nőt és 27 éves fiát az otthonukban, majd ételt melegített magának

Tűz pusztít egy székelyudvarhelyi autóműhelyben

Létezhetetlen, mégis igaz: egy magánszemély 620 ezer lejjel tartozik a városnak

Megvan az új dátum a nyugdíjak tervezett indexálására

Filmek által inspirált nevek az anyakönyvi hivatalban

A pénzügyminisztérium államtitkárává nevezték ki Ráduly Róbertet

Még nem használják, de már feltörték a digitális hulladékgyűjtő konténereket

Tánczos Barna: mindenkinek ajánlom az adómentes államkötvényeket, amelyek hétfőtől újra jegyezhetők

Mutatjuk a csíkszeredai vasúton átívelő gyalogos- és kerékpároshíd látványtervét

Létezhetetlen, mégis igaz: egy magánszemély 620 ezer lejjel tartozik a városnak

Székelyföldi paraszt- és kisvárosi házak a Skanzen Erdélyben

Fotó: Beliczay László

Új tájegységgel bővült a magyarországi Skanzen. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum eddigi legnagyobb vállalkozása, az Erdély épületegyüttes május második felétől látogatható. Fotókon a kiállított és az itthoni, eredeti épületek.

Székelyhon

2022. június 19., 21:562022. június 19., 21:56

Ha a Sztaravodai úton elhagyjuk Szentendrét, a Pilis hegyvonulatai előtt már messziről feltűnik a magyarországi Skanzen új épületegyüttesének temploma, megjelennek a jellegzetes erdélyi parasztházak és elénk tárulnak egy kisváros házai. 2022 májusának második felétől látogatható a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyüttesének első kiállítási egysége – olvasható a Szabadtéri Néprajzi Múzeum tájékoztatójában.

A Erdély épületegyüttes megvalósulásával a Skanzen hatvan hektáros területe tizenöt hektárral növekedett. Az épületegyüttes a Sztaravodai út bal oldalán épült fel, így a Skanzen régi és új területeit egy közút vágja ketté. Szimbolikus jelentéssel bír, hogy

a határon túli 103 ezer négyzetkilométernyi területet reprezentáló új kiállítási egységhez egy határátkelőn és a főút alatt átvezető alagúton keresztül juthatnak el a múzeum látogatói.

Az épületegyüttes különlegessége, hogy az érdeklődők bepillantást nyerhetnek nemcsak az erdélyi falu, hanem a székelyföldi városok lakóinak polgárosodó életébe is, hiszen a 20. századi hétköznapok és ünnepek világában már nem választható szét a falusi és a városi életmód. A Skanzen történetében először vállalkozik ennek bemutatására.

A kisvárost hat épület, az erdélyi falut öt porta és az egyházi telken álló unitárius templom, iskola, kultúrház jeleníti meg.

Az alábbiakban ezeket az épületeket mutatjuk meg fotókon, a Skanzen leírásában.

Székelyudvarhelyi postahivatal

A századforduló megannyi korabeli újdonságával – postakocsival, csőpostával, kurblis telefonnal – találkozhatnak a látogatók a Skanzen postahivatalában. A postaépület emeletén beléphetnek a postatiszt polgári jólétet tükröző otthonába.

Eredetiben Székelyudvarhelyen az egykori postahivatal épülete

Fotó: Beliczay László

A megtekinthető skanzeni másolat

Fotó: Beliczay László

Berendezve korabeli tárgyakkal

Fotó: Beliczay László

A postatiszt lakása

Fotó: Beliczay László

A román hatóságok által megírt nyilatkozat másolata 1919-ből, amelyben a magyar postatisztnek fel kellett volna esküdni a Román Királyságra. Ez nem történt meg, így a tisztségviselőt elbocsájtották állásából

Fotó: Beliczay László

Sepsiszentgyörgyi ügyvédlakás

Art deco és magyaros szecessziós bútorok, hagyomány és modernség, újítások és a tradíciók keverednek a birtokos családból származó, ámde polgári foglalkozást űző Keresztes fivérek által épített ügyvédi iroda és lakóépület tereiben. Az erdélyi városi polgárság életét bemutató kiállítás mellett Kós Károly munkássága és Bartók Béla hatása is megjelenik a zenét kedvelő, világlátott testvérek hajdani otthonában.

Sepsiszentgyörgyi ügyvédlakás (jobb oldalt, kék-fehérben) a Skanzenben a székelyudvarhelyi postahivatallal összeépítve

Fotó: Beliczay László

Az ügyvédlakás berendezve a múzeumi látogatók előtt

Fotó: Beliczay László

Székelykeresztúri patika

A legnagyobb polgári patikák mintájára működő székelykeresztúri patika a gyógyszertári termékek forgalmazása mellett nem csak a drogéria szerepét töltötte be a városban. Különlegessége a neogótikus patikaberendezés és az udvari épületben elhelyezett szikvíztöltőgép.

A patika épülete ma Székelykeresztúron

Fotó: Beliczay László

A székelykeresztúri patika másolata a szentendrei Skanzenben

Fotó: Beliczay László

Patikabelső a néprajzi múzeumban

Fotó: Beliczay László

Marosvásárhely, Korzó kávéház

Korabeli képeslapok alapján rekonstruálta a múzeum a 200 négyzetméteres kávéház elegáns és modern enteriőrjét biliárd- és kártyaasztallal, szeparékkal, kárpitozott, háttámlás pamlagokkal.

A kiállított marosvásárhelyi Korzó kávéház

Fotó: Beliczay László

Az eredeti marosvásárhelyi épület részletben...

Fotó: Haáz Vince

... és egészben

Fotó: Haáz Vince

A skanzeni kávéház belülről

Fotó: Beliczay László

Marosvásárhely, Hirsch Mór nyomdája

Az impozáns szecessziós homlokzattal rendelkező épületben egy 20. század eleji lap- és könyvszerkesztőség és egy kisvárosi nyomda életébe pillanthatnak be az érdeklődők.

Nyomdaépület a néprajzi múzeumban

Fotó: Beliczay László

Marosvásárhelyen az egykori nyomdaépület

Fotó: Haáz Vince

Kézdivásárhelyi divatáru-kereskedés

Egy századfordulós divatáru-kereskedésbe csöppenhetünk ezen a helyszínen. U-alakú polc- és pultrendszeren szövetek, férfigallérok, mandzsetták, nyakkendők és kalapok sorakoznak. Ha pedig kedvet kapunk hozzá, akkor az Öltöztető helyszín ruhái közül választhatunk, hogy a korszak divatjának megfelelően jelenhessünk meg.

A kézdivásárhelyi épület másolata

Fotó: Beliczay László

Nyárádgálfalvi templom, Maros megye

A templom terében kézzelfoghatóvá válik az unitárius templomok berendezésének puritán egyszerűsége, megcsodálhatjuk a szószék és úrasztala mellett a templom fő díszét, a szószékkoronát. Az épület két bejárata közül a nők a torony alatti kaput használták, a férfiak a déli oldal portikuszán keresztül léptek a templomba. A templomban arcfelismerő segíti, hogy a belépők elfoglalhassák a szokásrend szerinti helyüket.

A nyárádgálfalvi templom másolata

Fotó: Beliczay László

Templombelső

Fotó: Beliczay László

Templom Nyárádgálfalván

Fotó: Haáz Vince

A nyárádgálfalvi templombelső

Fotó: Haáz Vince

Iskola, Tordátfalva, Hargita megye

Az iskola reprezentálja a múzeumban az Eötvös-féle népoktatási törvény nyomán épült népiskolatípust, amely a gyerekek létszámához mérten javasolta, hogy mekkora iskola létesüljön egy településen. Az iskola enteriőrje az első világháború utáni időszakot öleli fel, amikor az iskola a határon túlra került.

A tordátfalvi iskola épülete a Nyikó menti faluban

Fotó: Beliczay László

A tordátfalvi épület másolata a Skanzenben

Fotó: Beliczay László

Iskolabelső

Fotó: Beliczay László

Kultúrház, Kiskede, Hargita megye

János vitéz-díszlet és az Unitárius Nőszövetség által készített vándorabrosz terítőinek geometrikus mintái határozzák meg a Skanzen kultúrházának belső terét.

A leromlott állapotú épület Kiskedén

Fotó: Beliczay László

Az új másolat Szentendrén

Fotó: Beliczay László

Hosszúfalui porta, Brassó megye

A hosszúfalusi házban a mobilitás hatására megváltozott életmódot, a városi és falusi kultúra egymásra gyakorolt hatását a lakberendezésen keresztül mutatja be a múzeum. A ház oromzatának különlegessége piros-fehér-zöld színű felirata.

Fotó: Beliczay László

Szászújfalu, szász porta, Szeben megye

Az Erdély épületegyüttes legnagyobb falusi portája annak az erdélyi szász kultúrának sokszínűségét és gazdagságát tárja a látogatók elé, amely az évszázadok során fontos szerepet töltött be Erdély gazdasági, társadalmi, kulturális és egyházi életében.

Fotó: Beliczay László

Homoródalmási porta, Hargita megye

A homoródalmási házat a Balázs Pál és fia által készített festett bútorokkal és 19. század végi tárgyakkal rendezte be a múzeum. A vetített installáció segítségével a látogatók maguk is kipróbálhatják a bútorfestést.

Fotó: Beliczay László

Balavásári porta, Maros megye

A balavásári porta a Kis-Küküllő mente építészetét, életmódját, gazdag textilkultúráját, a jellegzetes kukoricatermesztést és az erdélyi puliszka gasztronómiában elfoglalt helyét mutatja be.

Fotó: Beliczay László

Csíkszentsimoni porta, Hargita megye

Az Erdély épületegyüttes legrégibb épülete a csíki népszokásokkal és ünnepekkel ismerteti meg a látogatókat. A portára egy székely kapun keresztül térhetnek be az érdeklődők, amely egy 1777-ben Csíkszentsimonban álló galambbúgos kapu rekonstrukciójaként készült el a múzeumban.