Székelyföld 7 csodája Csíkszeredában

Csonta László a program sikerességét számadatokkal támasztotta alá

2010. szeptember 1. és 2011. február 28. között zajlott le az Európai Bizottság támogatásával Székelyföld egyik legnagyobb, természeti értékeket népszerűsítő projektje. A Székelyföld 7 csodája elnevezésű projekt fő célkitűzése az volt, hogy népszerűsítse, elsősorban a régió lakosai körében a bennünket körülvevő természeti értékeket, és felhívja a figyelmet a jelentősebb környezetvédelmi problémákra.

„A program első részében igyekeztünk egy kezdeti listát összeállítani, minél több szakember véleményét kikérve, illetve civil szervezetekkel is konzultáltunk, hogy szerintük melyik az a harmincas lista, amit érdemes figyelembe vennünk. Ennek alapján összeállt egy elég bő lista, ezekre a helyszínekre egy kivételével személyesen is ellátogattunk, hogy meggyőződjünk, érdemes a listán szerepelniük” – elevenítette fel a program kezdetét Csonta László.

A kampányban egy tematikus honlapot hoztak létre, amelyen keresztül székelyföldi, erőforrásokban gazdag, értékes természeti területeket, illetve környezetvédelmi problémákat mutattak be. A 30 pozitív és 30 negatív terület/probléma közül kellett a versenyben részt vevők kiválasszák azokat, amelyek szerintük hozzátartoznak Székelyföld legszebb területeihez, illetve rangsorolják azokat a problémákat, amelyek leginkább jellemzőek erre a régióra. A szeptember–november között zajló szavazat eredményei alapján az első 20 helyezett jutott tovább, az ezt követő három hónapban pedig ezek közül a legszebb hétre, illetve a hét legégetőbb problémára szavazhattak a honlapra látogatók.

Csonta László, a Zöld SzékelyFöld egyesület vezetője

„Számunkra a cél az volt, hogy olyan területeket népszerűsítsünk, amelyek nem annyira ismertek, ezért nem szerepel a Székelyföld 7 csodája között a Szent Anna-tó, a Medve-tó vagy a Gyilkos-tó” – hangsúlyozta a megnyitón Csonta László. A homoródkarácsonyfalviak utolsó napi erőteljes kampányának hatására a helyi Kelemen Imre-szelídgesztenyés került a szavazók által összeállított lista élére, ezt követi a Borzonti nyíres, a Pogányhavas teteje, Csókás-Veczer, Sólyomkő, a marosvásárhelyi botanikus kert, valamint az Ördög-tó.

A program eredményével kapcsolatosan Csonta elmondta: a két forduló során több mint 16 ezer gépről érkezett szavazás, összesen ötven országból tekintették meg a honlapot. A csíkszeredai kiállítást megelőzően Gyergyószentmiklóson, Homoródalmáson és Kézdivásárhelyen állították közszemlére a székelyföldi csodákat.

A kiállítás péntekig tekinthető meg a Silóban

„Fotó- és esszépályázatot hirdettünk meg, melyre több mint 30 versenyző nevezett be. Az összevont verseny győztese a gyergyószentmiklósi Bodó János lett, aki Csodák (még) léteznek! címmel írt esszét a helybéli Csiky-kertről. Írása a Székelyföld 7 csodája című kiadványban is megjelent” – jelentette be a Zöld SzékelyFöld Egyesület elnöke.

A tárlat május 13-ig látogatható, naponta 17–19 óra között a Brassói út 14. szám alatt található Siló – Kortárs Művészeti Központban.