Szegfűtengerrel a magyar oktatás elsorvasztása ellen

Fehér szegfűt tűztek ki a magyar oktatásért, sárga szegfűt a román oktatásért, pirosat pedig a magyar vértanúk kiontott véréért

Marosvásárhelyen 21 éve már, hogy évente kétszer fújnak gyülekezőt a Székely vértanúk emlékművénél: március 15-én, illetve október 6-án. Csütörtök este először tartott együtt megemlékezést a három magyar politikai alakulat: az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt. „Legyen ez egy jó kezdet, és egy sokéves hagyomány kezdete” – ezzel nyitotta meg a megemlékező összejövetelt a műsorvezető szerepét betöltő, Nagy István színművész.

Folytatjuk a szabadságharcukat

Az esemény azért is különleges volt, mert a szervezők egy része tiltakozásnak szánta a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen történt törvénytelenségek ellen. A dolog pikantériája, hogy csütörtökön délben az RMDSZ közleményben értesítette a sajtót, hogy a tanügyminisztérium visszadobta a MOGYE törvénytelen chartáját, ennek ellenére a felszólalásokból nem hiányzott a MOGYE-ügy.

Nem csak a három székely vértanúról, Török Jánosról, Gálfi Mihályról és Horváth Károlyról ejtettek szót, példaértékű cselekedeteikről a mai orvosképzés összefüggésében is szóltak, hiszen az EMNP a Ne legyen vértanú az orvosképzés! jelszóval hívta a lakosságot a „régi szerpentin” melletti emlékműhöz. A város alpolgármestere, Csegzi Sándor és a Maros Megyei Tanács elnöke, Lokodi Edit Emőke is szót emelt az orvosin történt törvénytelenségek ellen. „Kérem a szenátust, hogy ugyanolyan jogokat biztosítson a magyar ajkú diákoknak, mint amilyeneket egykor az orvosi magyar többségű vezetése biztosított a román ajkú diákságnak” – mondta beszédében az elnök asszony.

Tőkés szerint a gyülekezeti jog és az emlékezés csak egy diktatúrában jelenthet provokációt

Az aradi vértanúk mellé hogyan kerülhet a MOGYE ügye? – tette fel a kérdést Tőkés László Európai Parlamenti alelnök, aki szerint méltó és helyes, hogy „ilyenformán vállaljuk elődeink hőstetteit, és ekképpen folytatjuk szabadságharcukat”. Tőkés beszédében felemlegette, hogy Marius Paşcan prefektus provokációnak tartja az orvosi egyetem magyar tagozatának külön évnyitóját és a tiltakozó megemlékezést is.

„A gyülekezeti jog és az emlékezés csak egy diktatúrában jelenthet provokációt. Mi úgynevezett demokráciában élünk. Inkább a törvény félreértelmezése és a jogaink csorbítása számít provokációnak” – reagált Tőkés a MOGYE román vezetősége által oly sokszor emlegetett „érvekre”, amelyekkel megakadályozták az önálló magyar tagozat létrehozását az intézményben. Az EP alelnöke „mérsékelt és óvatos” köszönetét tolmácsolta a tanügyminisztériumnak, amiért átiratban elrendelte a törvényesség betartását az orvosi egyetemen. A döntés Bukarestben nem véletlenül született, hanem nyomásra, és az időzítés sem véletlen Tőkés szerint, ugyanis pont a demonstráció napján tették közzé.

Ugyanazért harcolunk ma is, mint 1848-ban

Az RMDSZ országos alelnöke, Borbély László szerint is azért gyűltek össze annyian az egykori Postaréten, mert ugyanazért harcolnak ma is, mint 1848-ban, 1956-ban, vagy 1989-ben. Ha van egy eszme, fel kell sorakozni mögötte – jegyezte meg Borbély László, majd felhívta a figyelmet, 21 év kellett elteljen a rendszerváltás óta ahhoz, hogy megszülessen egy olyan tanügyi törvény, amely kimondja: minden tantárgyat magyarul tanulhatnak a gyerekeink, és jogunk van önálló magyar tagozatok létrehozására és önálló magyar egyetemre is.

A Magyar Köztársaság csíkszeredai főkonzulja, Zsigmond Barna Pál, a magyar kormány üzenetét közvetítette. A társszervező Erdélyi Magyar Néppárt részéről Portik Vilmos feltette a kérdést: vannak-e ma közöttünk olyanok, aki ugyanolyan éberséggel figyelik a minket ért törvénytelenségeket, mint egykor a vértanúk? Portik szerint az ő hitükből és tántoríthatatlanságukból kell merítenünk ma is. Az MPP részéről, Kelemen Ferenc arról beszélt, hogy október 6-a a magyarság ünnepe, s nem a pártoké.

A megemlékezésen a marosvásárhelyiek mellett más településekről is érkeztek demonstrálók: Kolozsvár, Orbaiszék, Sepsiszék, Háromszék, Gyergyószék, Székelyudvarhely táblákat lehetett látni a tömegben.

Nagy hiányzók – maguk a diákok

Talán csak az orvostanhallgatók hiányoztak igazán: szerkesztőségünk arról értesült, az orvosi egyetemen egyes tanárok arra biztatták a diákokat, hogy a „saját testi épségük érdekében ne vegyenek részt” a Postaréti akción. Nagy László unitárius esperes jegyezte meg a végén, hogy „talán nem vagyunk itt elegen, talán nem elég hangos a kiáltásunk, de az üzenet reméljük azokhoz is eljut, akik ma az otthonmaradást választották.”

A tiltakozó táblák nem maradtak el

A megemlékezés koszorúzással végződött, majd a tömeg Tőkés László felhívására felvonult a szegfűkkel az orvosi egyetem épületéhez. A fehéret a magyar oktatásért, a sárgát a román oktatásért tűzték fel, a pirosat pedig a vértanúk kiontott véréért. Virágtenger jelezte csütörtök este a MOGYE kerítésén, hogy bizony nem volt hiábavaló az összefogás.