A beszélgetést három panelre osztották: a moderátor a jelenlévő képviselőket az első panelben az elmúlt egy évről kérdezte, a második panelben a közeljövővel kapcsolatos meglátásaikra volt kíváncsi, végül egy egyperces panelben kellett megosztaniuk az elkövetkező tíz évhez fűzött reményeiket.

Elsőként Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke kapott szót a kerekasztal-beszélgetésen. Úgy fogalmazott,

Éppen ezért költözött át több százezer ember Kárpátaljára, „főképpen a kelet-ukrajnai térségből, ahol súlyos harcok folynak”. Ennek ellenére – folytatta Sin József – munkaerőhiány van Kárpátalján az újabbnál újabb szigorítások miatt.

Büszkén jelentette be viszont, hogy a magyar intézmények – így a színházuk, a magyar gimnáziumuk, a magyar egyetemük – még mindig épségben vannak, továbbá a magyar ünnepeket (augusztus 20., nemzeti összetartozás napja) is békében meg tudják ünnepelni.

Másodikként Bihari Szabolcs, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének (NYEOMSZSZ) elnöke szólalt fel, aki kihangsúlyozta: „nekünk az volt az egyik legnagyobb feladatunk az elmúlt egy évben, hogy a magyarjainkat, nyugaton élő magyarjainkat mozgósítsuk a választásra.” Szerinte ez idő alatt

Orban Dusan, a Muravidéki Magyar Nemzeti Közösség elnöke a szlovéniai magyar kisebbség helyzetét osztotta meg a közönséggel. Szívügye, hogy a kisebbség fennmaradjon, ehhez pedig – mint mondta – elengedhetetlen a jó kapcsolat a többi kisebbséggel. „Meg kell azt is említenünk, hogy természetesen vannak nálunk is gondok a saját közösségünkön belül.

„A fő cél az volt, hogy a nagy nehezen megszerzett politikai pozíciókat – főleg Zágrábban – a horvát kormányban államtitkári szinten megtartsuk” – fogalmazott Jankovics Róbert. Kitért arra is, hogy

Jankovics után Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szólalt fel. Vajdaságban történtek a legnagyobb változások az elmúlt egy esztendőben, hiszen közösségük elveszítette a vezetőjét és a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, Pásztor Istvánt.

A nehézségek ellenére azonban kitartottak, a tavaly decemberi parlamenti és tartományi választásokon is jó eredményt tudtak elérni, mintegy 65 ezer szavazatot szerzett a Vajdasági Magyar Szövetség. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a legutóbbi népszámlálási adatok értelmében 184 ezer főt tesz ki a vajdasági magyar közösség, és ebben természetesen a szavazati joggal nem rendelkező kiskorúak is benne vannak, a 65 ezer szavazat mindenképpen jónak mondható.

Az elmúlt egy évre sikerként gondol vissza, mint mondta „23 vajdasági járási önkormányzatban vettünk részt a választásokon, és mind a 23 önkormányzatban sikerült képviselőkhöz jutnunk. Mind a három önkormányzatot, ahol polgármesterrel rendelkeztünk korábban, sikerült megtartanunk.”

Forró Krisztián, a Magyar Szövetség elnöke Felvidék képviseletében volt jelen az eseményen. Az elmúlt évben is az volt a céljuk, hogy megmutassák, Felvidéken élnek magyarok, összetartó közösséget alkotnak, és szeretnék, ha a jogaikat érvényesíteni tudnák.

Úgy érzi, ezt a célt sikerült is elérniük, hiszen a választások során az utolsó két héten mindkét jelölt, aki továbbjutott a következő fordulóba, minden nap foglalkozott a magyarság érdekeivel, tehát valóban bekerültek a köztudatba ezek a kérdések, és foglalkoztak is velük.

Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke is megosztotta gondolatait arról, hogy Erdélyben hányadán állunk. Romániában 2024-et sokan szuper választási évnek nevezik, hiszen minden választás, ami létezik, ebben az évben lezajlik. „A polgármestereink újráztak ott, ahol az Erdélyi Magyar Szövetség indult. Mindannyian újráztak. Mindegy, hogy a mi színeinkben indultak, vagy más színekben indultak. Ami azt jelenti, hogy az általunk lefektetett értékrend szerinti településvezetés eredményes volt, az emberek ezt értékelték.

Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora felvetette azt a kérdést, hogy mi lehet a siker titka. Válaszul pedig azt felelte, hogy

Ez pedig olyan erőt adott az önkormányzatokban, amelyre helyenként nem volt precedens. Példaként a moldvai csángó közösséget hozta fel, akik most politikailag azért lehetnek ott, ahol vannak, mert évtizedekkel ezelőtt bevezették a magyar oktatást és a magyar nyelvű kulturális életet a mindennapjaikba.

Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese szerint a magyar kormány filozófiája, célkitűzése egyetlen mondatban fogalmazható meg: aki meg akar maradni magyarnak, az megmaradhasson magyarnak. Aki nem akar megmaradni magyarnak, azt nem tudja kényszeríteni, hogy megmaradjon, de aki meg akar maradni, annak mindent biztosítanak ahhoz, hogy minden értelemben meg tudjon maradni magyarnak.

Ez azt jelenti, hogy a határon túli magyarság ott, ahol lehetett – tehát az uniós tagállamokban –, tudott jelölteket állítani. Erdélyben két parlementi képviselőt tudtunk újra Brüsszelbe kiküldeni.

A beszélgetés második felében a jövőre koncentráltak és már kötetlenebb módon beszéltek arról, hogy mire számítanak tíz év múlva.