A gazdasági fejlődéshez jó szakemberekre van szükség – hangsúlyozták a kezdeményezők
Fotó: Haáz Vince
A munkahelyteremtés, a megélhetési lehetőségek biztosítása többnyire attól függ, hogy milyen a szakképzett munkaerő, létezik-e elég szakember egy-egy adott szakon belül, van-e akit alkalmazniuk a vállalatoknak, illetve mennyire értenek ahhoz a munkához, amire alkalmaznák őket – mindez annak a seregszemlének a témája, amelyet jövő héten, május 22-én és 23-án szervez a marosvásárhelyi Kulturális és Tudományegyetem.
2018. május 15., 09:052018. május 15., 09:05
2018. május 15., 09:062018. május 15., 09:06
A rendezvényt Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala és a Maros Megyei Tanfelügyelőség is támogatja, hiszen fontos, hogy a fiatalok olyan szakmákat sajátítsanak el, amelyek a saját boldogulásuk mellett a város gazdasági fejlődéséhez is hozzájárulnak.
A didaktikai vásárnak, – ahol a marosvásárhelyi szakiskolák fognak bemutatkozni, illetve jelen lesznek azoknak a vállalatoknak is a képviselői, akik helyi alkalmazottakkal dolgoznak és a továbbiakban is ezt a gyakorlatot folytatnák – második éve a Kulturális és Tudományegyetem a fő szervezője, amelynek igazgatója Csegzi Sándor, aki
Az igazgató a rugalmasságot hangsúlyozta, amelyre azért van szükség, hogy a tanulók olyan szakmákat sajátíthassanak el, amellyel végzés után azonnal találnak munkahelyet. Ennek érdekében
Az ezt bemutató sajtótájékoztatón jelen levő vállalatok képviselői elmondták, a modern gépekhez, amelyekkel dolgoznak, megfelelő szaktudású személyzetre van szükségük. A munkaerőhiány reális Romániában, a jó szakemberek ugyanis nyugatra mentek, és amikor meghirdetnek 20-40 munkahelyet, akkor olyan nehézségekbe ütközik egy-egy cég, hogy nincs akit alkalmaznia.
A szakoktatási központnak a polgármesteri hivatal biztosítja a helyet, az oktatáshoz szükséges felszerelést, gépeket, eszközöket a cégek biztosítják, az oktatókról pedig az egyetem gondoskodik.
(X)
„Nehéz döntésen vagyunk túl, de egyhangú döntést hoztunk” – kommentálta Facebook-videójában Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor a szövetség Hargita Megyei Egyeztető Tanácsának szombati határozatát.
A ma ismert Erdély címer közismert három alkotóeleme az Erdélyi Fejedelemség idején, 1580-ban jelent meg először együtt, így a nap, a hold és a sas; fontos azonban, hogy ekkor a nap és a hold szimbóluma nem a székelyekkel volt összeköthető.
Hármasfaluba riasztották a tűzoltókat vasárnap délután, ahol egy melléképület gyúlt ki. A tűz mintegy 200 négyzetméteres területen ég.
Tűz ütött ki egy marosvásárhelyi cég raktárhelyiségében, amely egy tízemeletes tömbház földszintjén működik. A tűz mintegy 150 négyzetméteres felületen ég, az épületből hatalmas füst száll fel.
Vetélytársának adott gratuláció helyett az erdélyi magyarság európai képviseletére helyezi a hangsúlyt Borboly Csaba az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsának szombati döntését követő Facebook-posztjában.
Egyöntetű döntéssel Bíró Barna Botond jelenlegi alelnököt választotta az RMDSZ jelöltjének a Hargita megyei önkormányzat elnöki tisztségére a szövetség Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa (HET).
A prefektúra által indított, a telekelést ellehetetlenítő per miatt eddig nem történt előrelépés Marosvásárhelyen, a Margaréta utcában levő műemléképületek ügyében. A leromlott házsort magas kerítés védi.
Megtartotta közgyűlését a Hargita Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete, a tagság nagy többsége megjelent a szervezet gyergyószentmiklósi székhelyén, a megye minden részét képviselve.
Nehéz szakmai kérdésnek bizonyul, hogy mi legyen a kászonfeltízi, romos állapotú Katalin-kápolna sorsa. A helyiek kezdeményezésére első lépésként az egykori oltárasztalt mentették meg, nemrég pedig a 17. századi oltártöredékekből építettek új oltárt.
Nehéz hetek állnak a bibarcfalvi, háromtagú Trinfa család mögött, akiknek háza húsvéthétfőre virradóan robbanás következtében leégett. A szerencsétlenséget követően az erdővidékiek összefogtak, hogy az otthont mihamarabb újraépíthessék.