
A szakkör program regionális koordinátorai az Amőba Alapítvány székhelyén tanácskoztak Sepsiszentgyörgyön
Fotó: Bodor Tünde
A Kárpát-medencében rendkívüli népszerűséggel bíró A szakkör program vezetői és regionális koordinátorai péntek délelőtt Sepsiszentgyörgyön, az Amőba Alapítvány székhelyén tanácskoztak az új, 2024/2025-ös évad szervezési és tartalmi kérdéseiről. Az alapítvány összesen 72 településen gondozza az induló 224 csoportot Maros, Hargita, Kovászna megyék területén.
2024. október 04., 16:322024. október 04., 16:32
2024. október 08., 09:052024. október 08., 09:05
A koordinátor-találkozón Bereczki Kinga, az Amőba Alapítvány vezetője üdvözölte a vendégeket, majd levetítették azt a kisfilmet, amely a szakkörökről és főképp arról szólt, mit nyújt azok tagjainak a program. Az utóbbi három évben évente több száz településen, a magyar kormány hathatós támogatásával és a Nemzeti Művelődési Intézet által menedzselve működnek a szakkörök, amelyek
A program gyökere 2021-ig, a koronavírus-járvány idejére nyúlik vissza, amikor a megszokott közösségeikből kizárt embereknek kívántak online videosorozatokkal segíteni abban, hogy otthon vagy kisebb társaságban gyakorolják a kézműveskedést – pillantott vissza a kezdetekre a megbeszélésen felszólaló Juhász Erika államtitkári tanácsos.
Minden korosztálynak szóló program az alkotás
Fotó: aszakkor.hu
Az első kísérleti év után, amikor már több mint 100 szakkörben folyt jelenléti módon a hagyományos mesterségek gyakorlása, a programot kiterjesztették az anyaországtól elszakadt magyarlakta területekre is – az Amőba Alapítvány ekkor kapcsolódott be a szervezőmunkába.
Most már 600 külhoni csoport működik legkevesebb öt fővel, de a teljes Kárpát-medencében 2000-nél is több szakkör működik, összesen 21 szakágban, és ezek gyakorlásához az NMI biztosítja a jó minőségű alapanyagot és az oktatóvideókat. Így tehát
Az elv, miszerint „megtanultam, megőrzöm, tanítom, továbbadom, szüleim nyelvét a gyerekeim hangján elkopni nem hagyom”, mindenképp szem előtt tartandó – fogalmazott Nagy Edina, a NMI igazgatója, aki ugyanakkor leszögezte, a nemzeti művelődési stratégiát időnként újra kell fogalmazni.
A kultúraközvetítés ma nehezített pálya, annak módját is a mai korra kell szabni, de az bizonyos, hogy „identitásunk megőrzése múltunk-gyökereink alapos megismerésén keresztül lehetséges.” Az intézményvezető szerint a sikeres stratégiához komplex és innovatív szemléletmód kell, valamint egyre intenzívebb együttműködés a programpartnerekkel.
A találkozón a program finanszírozását biztosító magyar kormány képviseletében jelen volt Percze László csíkszeredai konzul is, aki leszögezte, mindenhonnan rendkívül pozitív visszajelzéseket kapott a résztvevőktől, akik minden korosztályt képviselnek. Meggyőződését fejezte ki, hogy nagyon nagy szükség van ezekre a közösségépítő, -erősítő szakkörökre.
Tojásfestést gyakorolnak egy szakkörben, hagyományos és kreatív módon is
Fotó: aszakkor.hu
Erdélyben a tömbmagyarság (Székelyföld) területén működő szakköröket az Amőba Alapítvány fogja össze, szórványterületen pedig a kolozsvári székhelyű Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. Amint azt Bereczki Kinga elmondta,
Összesen tehát több mint 1200 ember élheti meg azt szakköri kisközösségben, hogy tartozik valahová, és hogy képes alkotni. A kézműves tevékenységhez szükséges jó minőségű alapanyagok már megérkeztek Székelyföldre, öt lerakó-ponton vannak elosztva. A programba még a napokban lehet jelentkezni az Amőba Alapítványnál, ott nyújtanak információt arról is, hogy az érdeklődő lakhelyén vagy annak közelében milyen szakkörök működnek majd.
Nicușor Dan államfő ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt szerdán Kijevben.
Gyököt kell vonni a Parajddal kapcsolatos eurómilliós politikusi bejelentésekből: a bányakatasztrófa által sújtott sóvidéki település az Európai Unió Szolidaritási Alapjából nemrég megítélt 14,3 millió euró töredékét kaphatja meg.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a kézdivásárhelyi bíróság azt a 30 éves férfit, aki a gyanú szerint féltékenységből brutálisan bántalmazott egy 20 éves nőt. Az ügyészség tájékoztatása szerint az áldozat súlyos sérüléseket szenvedett.
Megrongálta az aszfaltutat és fákat döntött ki a szerda délutáni vihar Székelyvarságon.
Az Európai Unióban a 16–24 évesek csaknem háromnegyede rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, Románia azonban továbbra is az utolsók között szerepel: csak Bulgáriát előzi meg az Eurostat friss felmérése szerint.
Július 20-ától jelentkezhetnek a magánszemélyek a 2026-os roncsautóprogramra, amelynek keretében állami támogatással vásárolhatnak új gépkocsit. A program idei költségvetése 300 millió lej.
Két jogosítvány nélküli sofőrt is kiszűrtek a közúti forgalomból kedden a Hargita megyei rendőrök, egyikük ráadásul jelentős mennyiségű alkoholt is fogyasztott vezetés előtt.
Az elmúlt hat napban összesen 55 sürgősségi beavatkozást hajtottak végre a Hargita megyei hivatásos tűzoltók. Tűzesetekhez, közlekedési balesetekhez és árvízi károk elhárításához is vonultak az egységek.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerdán kijelentette, hogy a helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó törvények elfogadása létfontosságú Románia számára.
2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában, az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint.
szóljon hozzá!