Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

23:15

A tizenegyesekig kellett várni a gólokra a kupadöntőben

21:24

Felállványozott templomhomlokzat fogadja majd a pünkösdi zarándokokat Csíksomlyón

20:34

„Nem hittem, hogy valaha ilyet átélek” – megszólalt az ötéves gyermeket megtaláló légi mentőcsapat tagja

19:40

Végig támadtak a csíki női focisok, mégis a Kolozsvári U került előnybe

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Hatórányi keresés után egy repceföldön elbújva fogták el a mezőn meggyilkolt 18 éves lány gyilkosát

Harminc mentőautót küldtek ki a tömeges ételmérgezéshez, megvan az első tetemes bírság

Konyhakéssel szúrta meg osztálytársát egy 12 éves gyermek a szünetben

Székely himnusz az Országgyűlés alakuló ülésén

Ferenc pápa által kinevezett megyés püspök lesz a csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka

Megalakult a Tisza-kormány

Nicușor Dan: nem kell túl komolyan venni azt, amit Vlagyimir Putyin mond

Orbán Viktor: mától liberális kormány vezeti Magyarországot

Székely himnusz az Országgyűlés alakuló ülésén

Idén nem rendezik meg az Egyfesztet, a gyergyószentmiklósi fesztivált

Szakértők: nagy valószínűség szerint kipusztult a Kis-Küküllő halállománya

Elpusztult kövi csík. A tanulmány szerzőinek fotói

Az elmúlt időszakban, a parajdi bányakatasztrófa nyomán a Kis-Küküllő sóterhelése jelentősen megnőtt. Független szakemberek összefoglaló tanulmányt készítettek a vízminőség és az élővilág állapotáról. Mutatjuk, hogy mire jutottak.

Székelyhon

2025. június 18., 18:102025. június 18., 18:10

2025. június 18., 19:032025. június 18., 19:03

Az elmúlt időszakban a parajdi bányakatasztrófát követő, Kis-Küküllőn tapasztalt súlyos vízminőség-romlásra és annak ökológiai következményeire reagálva független szakemberek – köztük halbiológusok és környezetvédelmi szakértők – egy összefoglaló tanulmányt juttattak el szerkesztőségünknek. A dokumentum helyszíni mérésekre és vizsgálatokra támaszkodik, és bár állandó monitoringrendszer nem áll rendelkezésre,

a kutatók időszakos, saját erőforrásból végzett felmérésekkel igyekeznek követni a kialakult helyzetet és dokumentálni a károk mértékét.

Az ez alapján festett kép pedig csöppet sem biztató.

Elpusztult erdélyi ingola

A sókoncentráció alakulásáról

A tanulmány első részében rámutatnak, a sókoncentráció mértéke a Kis-Küküllőben folyamatosan változik:

hol bypass módszerrel próbálják elkerülni a bányából származó sós víz bejutását a felszíni vízhálózatba,
hol tározókból leengedett édesvízzel hígítják a folyót.

Az élővilág szempontjából a kár már bekövetkezett, a folyamat visszafordíthatatlannak tűnik.

A 7–15 g/l közötti sókoncentráció több napos kitettség esetén már halálos lehet a halakra, különösen menekülőhelyek hiányában – az ennél alacsonyabb, de tartós koncentrációk is jelentős károkat okozhatnak.

Halak gyülekeznek egy csermely befolyásánál, ahol édesvízhez juthatnak. A csermely azonban olyan kicsi, hogy a halak számára a felúszás szinte esélytelen.

A szakemberek arra is rávilágítanak, hogy amennyiben a Korond-patak és a Kis-Küküllő 5 g/l sót szállít,

az a környező mezőgazdasági területek talajvizét is szennyezheti, meghaladva a legtöbb növény és erdőalkotó fa sótűrési küszöbét.

Szárazság esetén pedig a koncentráció tovább nőhet a párolgás miatt. A vízi élővilág kipusztulása a szennyezés első hatása, ezt követheti a folyók menti növényzet hanyatlása.

Június 12-én Máthé István mikrobiológus saját mérései alapján a Korond-patakban 80 g/l, a Kis-Küküllőben Szováta alatt 15,7 g/l sótartalmat mutatott ki.

A halfauna pusztulásának feltérképezése

Június 13–14-én újabb mérési sorozat indult a Kis-Küküllő mentén, a halfauna pusztulásának feltérképezésére. A szakemberek a Korond-patak beömlésétől a Nagy-Küküllőig tíz kilométerenként vizsgálták a part menti elpusztult halakat, és mérték a víz áramvezetőképességét is, amely a sótartalomra utal, ugyanis a vezetőképességi adatokból megbecsülhető az adott víz konyhasó (azaz nátrium-klorid) tartalma, illetve a kloridion koncentrációja.

Erdőszentgyörgy fölött 23,7 mS/cm értéket mértek (17,3 g/l só, 10,5 g/l kloridion), ez 42-szerese az ivóvízben megengedett kloridion-határértéknek.

Dicsőszentmárton alatt a hígítás hatására 7,48 mS/cm-re csökkent az érték (5,7 g/l só, 3,5 g/l kloridion), Balázsfalvánál pedig 6,7 mS/cm-t mértek (5,1 g/l só, 3,1 g/l kloridion). Tűr településnél az egyesült Küküllők vízében már csak 1,1 mS/cm volt a vezetőképesség (0,9 g/l só, 0,5 g/l kloridion).

Elpusztult halak a partmenti részeken

Bár a felmérést nehezítette a zavaros víz, melyben a mélyebb részeken fekvő haltetemek nem voltak láthatók, mégis

12 halfaj és egy ingolafaj pusztulását dokumentálták.

Megjegyzik ugyanakkor, hogy a ténylegesen érintett fajok száma ennél magasabb lehet.

A dokumentumban leírtak szerint a kárfelmérés továbbra is folyamatban van, és addig szükséges folytatni, amíg a sós szennyezés teljesen meg nem szűnik. Ezt követően

átfogó ökológiai állapotfelmérésre lenne szükség, különös tekintettel a túlélő fajokra, valamint a mellékpatakok faunájára, amelyekből esetleg természetes úton visszatelepülhetnek fajok a főágba.

Elpusztult kőfúró csík

A majdani helyreállítás lehetőségei

A helyreállításhoz elengedhetetlen a vízfolyásban lévő akadályok – például gátak és mederlépcsők – eltávolítása, hogy a halak az alsóbb, kevésbé szennyezett szakaszokról, az egyesült Küküllőből vagy a Marosból visszatelepülhessenek. Kiemelik, hogy a haltelepítés nem jelent valós megoldást, mivel

többnyire gazdaságilag fontos fajokat telepítenének, és így előfordulhat tájidegen vagy invazív fajok bekerülése is.

A 12 hal- és egy ingolafaj közül csak néhány található meg haltenyészetekben, ezek utánpótlása korlátozott, és nagy valószínűséggel nem a Küküllő vízgyűjtőjéből származik, ami a genetikai sokféleséget veszélyeztetné.

A sókoncentráció csökkenése ugyanakkor akár évtizedekig is eltarthat, ami tovább nehezíti a természetes visszatelepülést.

Elpusztult Petényi-márna

A dokumentumban azt is megjegyzik, a Kis-Küküllő halfaunáját utoljára 2014-ben vizsgálták átfogóan, akkor 25 halfajt és egy ingolafajt találtak a folyóban. Rendszeres monitorozás hiányában ma csak ez a korábbi állapot szolgál összehasonlítási alapul. Az eddigi megfigyelések szerint a 2014-ben dokumentált fajok felét már az elpusztult egyedek között azonosították, és valószínű, hogy a következő időszakban további fajok is elő fognak kerülni, mivel

a jelenlegi sóterhelést feltehetően egyetlen faj sem képes túlélni.

A képen a Korond-pataka torkolatának megváltozott színe figyelhető meg, a jobb oldalon. A színeltérés elsősorban a feloldott kősó után visszamaradó finom lebegőanyag következménye, amely jelentős mértékben befolyásolja a víz átlátszóságát és minőségét.

A tanulmány szerzői:
dr. Nagy András-Attila, halbiológus – Babeș-Bolyai Tudományegyetem, óraadó tanár,
drd. Imecs István, halbiológus – Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE),
dr. Máthé István, mikrobiológus – Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE),
Kelemen Alpár, segéd-halbiológus – SC Phoenixpert SRL.
Az elpusztult halfajokra vonatkozóan pedig értékes adatokat közölt Székely Annamária, a Maros Megyei Környezetőrség főfelügyelője, valamint Kovrig Zoltán és Szakács László, az Országos Ügynökség a Környezetért és a Természetvédelmi Területekért munkatársai.

Marosszék