Hirdetés
Hirdetés

Szakértők: nagy valószínűség szerint kipusztult a Kis-Küküllő halállománya

Elpusztult kövi csík. A tanulmány szerzőinek fotói

Elpusztult kövi csík. A tanulmány szerzőinek fotói

Az elmúlt időszakban, a parajdi bányakatasztrófa nyomán a Kis-Küküllő sóterhelése jelentősen megnőtt. Független szakemberek összefoglaló tanulmányt készítettek a vízminőség és az élővilág állapotáról. Mutatjuk, hogy mire jutottak.

Székelyhon

2025. június 18., 18:102025. június 18., 18:10

2025. június 18., 19:032025. június 18., 19:03

Az elmúlt időszakban a parajdi bányakatasztrófát követő, Kis-Küküllőn tapasztalt súlyos vízminőség-romlásra és annak ökológiai következményeire reagálva független szakemberek – köztük halbiológusok és környezetvédelmi szakértők – egy összefoglaló tanulmányt juttattak el szerkesztőségünknek. A dokumentum helyszíni mérésekre és vizsgálatokra támaszkodik, és bár állandó monitoringrendszer nem áll rendelkezésre,

a kutatók időszakos, saját erőforrásból végzett felmérésekkel igyekeznek követni a kialakult helyzetet és dokumentálni a károk mértékét.

Hirdetés

Az ez alapján festett kép pedig csöppet sem biztató.

Elpusztult erdélyi ingola Galéria

Elpusztult erdélyi ingola

A sókoncentráció alakulásáról

A tanulmány első részében rámutatnak, a sókoncentráció mértéke a Kis-Küküllőben folyamatosan változik:

  • hol bypass módszerrel próbálják elkerülni a bányából származó sós víz bejutását a felszíni vízhálózatba,

  • hol tározókból leengedett édesvízzel hígítják a folyót.

Az élővilág szempontjából a kár már bekövetkezett, a folyamat visszafordíthatatlannak tűnik.

A 7–15 g/l közötti sókoncentráció több napos kitettség esetén már halálos lehet a halakra, különösen menekülőhelyek hiányában – az ennél alacsonyabb, de tartós koncentrációk is jelentős károkat okozhatnak.

Halak gyülekeznek egy csermely befolyásánál, ahol édesvízhez juthatnak. A csermely azonban olyan kicsi, hogy a halak számára a felúszás szinte esélytelen. Galéria

Halak gyülekeznek egy csermely befolyásánál, ahol édesvízhez juthatnak. A csermely azonban olyan kicsi, hogy a halak számára a felúszás szinte esélytelen.

A szakemberek arra is rávilágítanak, hogy amennyiben a Korond-patak és a Kis-Küküllő 5 g/l sót szállít,

az a környező mezőgazdasági területek talajvizét is szennyezheti, meghaladva a legtöbb növény és erdőalkotó fa sótűrési küszöbét.

Szárazság esetén pedig a koncentráció tovább nőhet a párolgás miatt. A vízi élővilág kipusztulása a szennyezés első hatása, ezt követheti a folyók menti növényzet hanyatlása.

Június 12-én Máthé István mikrobiológus saját mérései alapján a Korond-patakban 80 g/l, a Kis-Küküllőben Szováta alatt 15,7 g/l sótartalmat mutatott ki.

A halfauna pusztulásának feltérképezése

Június 13–14-én újabb mérési sorozat indult a Kis-Küküllő mentén, a halfauna pusztulásának feltérképezésére. A szakemberek a Korond-patak beömlésétől a Nagy-Küküllőig tíz kilométerenként vizsgálták a part menti elpusztult halakat, és mérték a víz áramvezetőképességét is, amely a sótartalomra utal, ugyanis a vezetőképességi adatokból megbecsülhető az adott víz konyhasó (azaz nátrium-klorid) tartalma, illetve a kloridion koncentrációja.

Erdőszentgyörgy fölött 23,7 mS/cm értéket mértek (17,3 g/l só, 10,5 g/l kloridion), ez 42-szerese az ivóvízben megengedett kloridion-határértéknek.

Dicsőszentmárton alatt a hígítás hatására 7,48 mS/cm-re csökkent az érték (5,7 g/l só, 3,5 g/l kloridion), Balázsfalvánál pedig 6,7 mS/cm-t mértek (5,1 g/l só, 3,1 g/l kloridion). Tűr településnél az egyesült Küküllők vízében már csak 1,1 mS/cm volt a vezetőképesség (0,9 g/l só, 0,5 g/l kloridion).

Elpusztult halak a partmenti részeken Galéria

Elpusztult halak a partmenti részeken

Bár a felmérést nehezítette a zavaros víz, melyben a mélyebb részeken fekvő haltetemek nem voltak láthatók, mégis

12 halfaj és egy ingolafaj pusztulását dokumentálták.

Megjegyzik ugyanakkor, hogy a ténylegesen érintett fajok száma ennél magasabb lehet.

A dokumentumban leírtak szerint a kárfelmérés továbbra is folyamatban van, és addig szükséges folytatni, amíg a sós szennyezés teljesen meg nem szűnik. Ezt követően

átfogó ökológiai állapotfelmérésre lenne szükség, különös tekintettel a túlélő fajokra, valamint a mellékpatakok faunájára, amelyekből esetleg természetes úton visszatelepülhetnek fajok a főágba.

Elpusztult kőfúró csík Galéria

Elpusztult kőfúró csík

A majdani helyreállítás lehetőségei

A helyreállításhoz elengedhetetlen a vízfolyásban lévő akadályok – például gátak és mederlépcsők – eltávolítása, hogy a halak az alsóbb, kevésbé szennyezett szakaszokról, az egyesült Küküllőből vagy a Marosból visszatelepülhessenek. Kiemelik, hogy a haltelepítés nem jelent valós megoldást, mivel

többnyire gazdaságilag fontos fajokat telepítenének, és így előfordulhat tájidegen vagy invazív fajok bekerülése is.

A 12 hal- és egy ingolafaj közül csak néhány található meg haltenyészetekben, ezek utánpótlása korlátozott, és nagy valószínűséggel nem a Küküllő vízgyűjtőjéből származik, ami a genetikai sokféleséget veszélyeztetné.

A sókoncentráció csökkenése ugyanakkor akár évtizedekig is eltarthat, ami tovább nehezíti a természetes visszatelepülést.

Elpusztult Petényi-márna Galéria

Elpusztult Petényi-márna

A dokumentumban azt is megjegyzik, a Kis-Küküllő halfaunáját utoljára 2014-ben vizsgálták átfogóan, akkor 25 halfajt és egy ingolafajt találtak a folyóban. Rendszeres monitorozás hiányában ma csak ez a korábbi állapot szolgál összehasonlítási alapul. Az eddigi megfigyelések szerint a 2014-ben dokumentált fajok felét már az elpusztult egyedek között azonosították, és valószínű, hogy a következő időszakban további fajok is elő fognak kerülni, mivel

a jelenlegi sóterhelést feltehetően egyetlen faj sem képes túlélni.

A képen a Korond-pataka torkolatának megváltozott színe figyelhető meg, a jobb oldalon. A színeltérés elsősorban a feloldott kősó után visszamaradó finom lebegőanyag következménye, amely jelentős mértékben befolyásolja a víz átlátszóságát és minőségét. Galéria

A képen a Korond-pataka torkolatának megváltozott színe figyelhető meg, a jobb oldalon. A színeltérés elsősorban a feloldott kősó után visszamaradó finom lebegőanyag következménye, amely jelentős mértékben befolyásolja a víz átlátszóságát és minőségét.

A tanulmány szerzői:
dr. Nagy András-Attila, halbiológus – Babeș-Bolyai Tudományegyetem, óraadó tanár,
drd. Imecs István, halbiológus – Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE),
dr. Máthé István, mikrobiológus – Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE),
Kelemen Alpár, segéd-halbiológus – SC Phoenixpert SRL.
Az elpusztult halfajokra vonatkozóan pedig értékes adatokat közölt Székely Annamária, a Maros Megyei Környezetőrség főfelügyelője, valamint Kovrig Zoltán és Szakács László, az Országos Ügynökség a Környezetért és a Természetvédelmi Területekért munkatársai.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 12., csütörtök

Az adóemelések ellen tüntettek országszerte az AUR hívei

A helyi adók emelése ellen tüntettek csütörtökön az ország több városában a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tagjai és szimpatizánsai.

Az adóemelések ellen tüntettek országszerte az AUR hívei
Hirdetés
2026. február 12., csütörtök

Nem fogja támogatni az állami fizetések „fűnyíróelv szerinti csökkentését” a PSD

A Szociáldemokrata Párt (PSD) felszólította koalíciós partnereit, hogy hagyjanak fel a megszorító politikával, és az ország társadalmi és gazdasági realitásait figyelembe vevő strukturális reformok bevezetését támogassák.

Nem fogja támogatni az állami fizetések „fűnyíróelv szerinti csökkentését” a PSD
2026. február 12., csütörtök

Nyolcezer lej értékben lovasítottak meg ingóságokat, őrizetbe kerültek

Két, ötven év körüli férfit vettek őrizetbe Maros megyében, miután betörtek egy lakásba Sóváradon, ahonnan mintegy nyolcezer lej értékben loptak el tárgyakat.

Nyolcezer lej értékben lovasítottak meg ingóságokat, őrizetbe kerültek
2026. február 12., csütörtök

Neurodiverzitás a középpontban: szakmai eseményt szerveznek Marosvásárhelyen

Szakmai műhelyt szerveznek a neurodiverzitás jegyében Marosvásárhelyen péntek délután. A szervezők pedagógusokat, nevelőket, segítő szakembereket, edzőket, valamint minden érdeklődőt várnak, akit megszólít a téma.

Neurodiverzitás a középpontban: szakmai eseményt szerveznek Marosvásárhelyen
Hirdetés
2026. február 12., csütörtök

Közösségfejlesztési egyesületet hozott létre a sepsiszentgyörgyi és a megyei önkormányzat

A cél az, hogy közösen dolgozzanak a pályázati lehetőségek kiaknázásán, fejlesztési stratégiák kialakításán és a helyi közösségek támogatásán. Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy a Potsa József Közösségfejlesztési Egyesületet keretében társul.

Közösségfejlesztési egyesületet hozott létre a sepsiszentgyörgyi és a megyei önkormányzat
2026. február 12., csütörtök

Átszervezi az őrszolgálatát a Hargita megyei csendőrség a személyzethiány enyhítésére

Bár a Hargita megyei csendőrség jelentős létszámhiánnyal küzd, a tavalyi évük így is rendkívül intenzív volt: közel 6 ezer küldetésük és több mint 500 rendvédelmi beavatkozásuk volt. A jövőben az állandó őrszolgálatot mozgékony járőrszolgálat váltja fel.

Átszervezi az őrszolgálatát a Hargita megyei csendőrség a személyzethiány enyhítésére
2026. február 12., csütörtök

Drónt találtak a román tengerparton, az egyik népszerű üdülőtelep közelében

Drónra bukkantak csütörtökön a Fekete-tenger partján, Costinești üdülőtelep közelében.

Drónt találtak a román tengerparton, az egyik népszerű üdülőtelep közelében
Hirdetés
2026. február 12., csütörtök

Roncsok az utakon: több ezer autót minősítettek balesetveszélyesnek a szakemberek

Tavaly országszerte 92 219 jármű műszaki állapotát vizsgálták meg közúti ellenőrzéseik során a Román Gépjármű-nyilvántartási Hatóság (RAR) felügyelői, és a megállított járművek 38,5 százalékát nem megfelelő műszaki állapotúnak minősítették.

Roncsok az utakon: több ezer autót minősítettek balesetveszélyesnek a szakemberek
2026. február 12., csütörtök

Ha összeadjuk az erőnket, együtt sokkal erősebbek vagyunk

Erdélyi körútján szülővárosában, Marosvásárhelyen is találkozott a helyi közösségek képviselőivel Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő, akivel a tapasztalatokról, a magyarországi választásokról, regisztrációról, levélszavazásról beszélgettünk.

Ha összeadjuk az erőnket, együtt sokkal erősebbek vagyunk
2026. február 12., csütörtök

Végleges a következő tanév rendje: fontos dátumokat közölt a minisztérium

A társadalmi párbeszéd bizottság jóváhagyta a 2026–2027-es tanév rendjének végleges változatát – közölte csütörtökön az oktatási minisztérium.

Végleges a következő tanév rendje: fontos dátumokat közölt a minisztérium
Hirdetés