Elpusztult kövi csík. A tanulmány szerzőinek fotói
Az elmúlt időszakban, a parajdi bányakatasztrófa nyomán a Kis-Küküllő sóterhelése jelentősen megnőtt. Független szakemberek összefoglaló tanulmányt készítettek a vízminőség és az élővilág állapotáról. Mutatjuk, hogy mire jutottak.
2025. június 18., 18:102025. június 18., 18:10
2025. június 18., 19:032025. június 18., 19:03
Az elmúlt időszakban a parajdi bányakatasztrófát követő, Kis-Küküllőn tapasztalt súlyos vízminőség-romlásra és annak ökológiai következményeire reagálva független szakemberek – köztük halbiológusok és környezetvédelmi szakértők – egy összefoglaló tanulmányt juttattak el szerkesztőségünknek. A dokumentum helyszíni mérésekre és vizsgálatokra támaszkodik, és bár állandó monitoringrendszer nem áll rendelkezésre,
Az ez alapján festett kép pedig csöppet sem biztató.
Elpusztult erdélyi ingola
A tanulmány első részében rámutatnak, a sókoncentráció mértéke a Kis-Küküllőben folyamatosan változik:
hol bypass módszerrel próbálják elkerülni a bányából származó sós víz bejutását a felszíni vízhálózatba,
hol tározókból leengedett édesvízzel hígítják a folyót.
Az élővilág szempontjából a kár már bekövetkezett, a folyamat visszafordíthatatlannak tűnik.
A 7–15 g/l közötti sókoncentráció több napos kitettség esetén már halálos lehet a halakra, különösen menekülőhelyek hiányában – az ennél alacsonyabb, de tartós koncentrációk is jelentős károkat okozhatnak.
Halak gyülekeznek egy csermely befolyásánál, ahol édesvízhez juthatnak. A csermely azonban olyan kicsi, hogy a halak számára a felúszás szinte esélytelen.
A szakemberek arra is rávilágítanak, hogy amennyiben a Korond-patak és a Kis-Küküllő 5 g/l sót szállít,
Szárazság esetén pedig a koncentráció tovább nőhet a párolgás miatt. A vízi élővilág kipusztulása a szennyezés első hatása, ezt követheti a folyók menti növényzet hanyatlása.
Június 12-én Máthé István mikrobiológus saját mérései alapján a Korond-patakban 80 g/l, a Kis-Küküllőben Szováta alatt 15,7 g/l sótartalmat mutatott ki.
Június 13–14-én újabb mérési sorozat indult a Kis-Küküllő mentén, a halfauna pusztulásának feltérképezésére. A szakemberek a Korond-patak beömlésétől a Nagy-Küküllőig tíz kilométerenként vizsgálták a part menti elpusztult halakat, és mérték a víz áramvezetőképességét is, amely a sótartalomra utal, ugyanis a vezetőképességi adatokból megbecsülhető az adott víz konyhasó (azaz nátrium-klorid) tartalma, illetve a kloridion koncentrációja.
Erdőszentgyörgy fölött 23,7 mS/cm értéket mértek (17,3 g/l só, 10,5 g/l kloridion), ez 42-szerese az ivóvízben megengedett kloridion-határértéknek.
Dicsőszentmárton alatt a hígítás hatására 7,48 mS/cm-re csökkent az érték (5,7 g/l só, 3,5 g/l kloridion), Balázsfalvánál pedig 6,7 mS/cm-t mértek (5,1 g/l só, 3,1 g/l kloridion). Tűr településnél az egyesült Küküllők vízében már csak 1,1 mS/cm volt a vezetőképesség (0,9 g/l só, 0,5 g/l kloridion).
Elpusztult halak a partmenti részeken
Bár a felmérést nehezítette a zavaros víz, melyben a mélyebb részeken fekvő haltetemek nem voltak láthatók, mégis
Megjegyzik ugyanakkor, hogy a ténylegesen érintett fajok száma ennél magasabb lehet.
A dokumentumban leírtak szerint a kárfelmérés továbbra is folyamatban van, és addig szükséges folytatni, amíg a sós szennyezés teljesen meg nem szűnik. Ezt követően
Elpusztult kőfúró csík
A helyreállításhoz elengedhetetlen a vízfolyásban lévő akadályok – például gátak és mederlépcsők – eltávolítása, hogy a halak az alsóbb, kevésbé szennyezett szakaszokról, az egyesült Küküllőből vagy a Marosból visszatelepülhessenek. Kiemelik, hogy a haltelepítés nem jelent valós megoldást, mivel
A 12 hal- és egy ingolafaj közül csak néhány található meg haltenyészetekben, ezek utánpótlása korlátozott, és nagy valószínűséggel nem a Küküllő vízgyűjtőjéből származik, ami a genetikai sokféleséget veszélyeztetné.
Elpusztult Petényi-márna
A dokumentumban azt is megjegyzik, a Kis-Küküllő halfaunáját utoljára 2014-ben vizsgálták átfogóan, akkor 25 halfajt és egy ingolafajt találtak a folyóban. Rendszeres monitorozás hiányában ma csak ez a korábbi állapot szolgál összehasonlítási alapul. Az eddigi megfigyelések szerint a 2014-ben dokumentált fajok felét már az elpusztult egyedek között azonosították, és valószínű, hogy a következő időszakban további fajok is elő fognak kerülni, mivel
A képen a Korond-pataka torkolatának megváltozott színe figyelhető meg, a jobb oldalon. A színeltérés elsősorban a feloldott kősó után visszamaradó finom lebegőanyag következménye, amely jelentős mértékben befolyásolja a víz átlátszóságát és minőségét.
A tanulmány szerzői:
dr. Nagy András-Attila, halbiológus – Babeș-Bolyai Tudományegyetem, óraadó tanár,
drd. Imecs István, halbiológus – Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE),
dr. Máthé István, mikrobiológus – Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE),
Kelemen Alpár, segéd-halbiológus – SC Phoenixpert SRL.
Az elpusztult halfajokra vonatkozóan pedig értékes adatokat közölt Székely Annamária, a Maros Megyei Környezetőrség főfelügyelője, valamint Kovrig Zoltán és Szakács László, az Országos Ügynökség a Környezetért és a Természetvédelmi Területekért munkatársai.
Hamarosan megnyitnák a parajdi sós vizű strandot, mélykutakat fúrnának Dicsőszentmárton környékén az ivóvíz hosszútávú biztosítása érdekében, továbbá csökken a Korond-patak sókoncentrációja – derült ki a szerdai parajdi sajtótájékoztatón.
Továbbra is szünetel az ivóvíz-szolgáltatás Dicsőszentmártonban, Ádámoson, Szászbogácsban és Vámosgálfalván mivel a sótartalom túllépi a megengedett határértékeket: Gyulakután is hasonló a helyzet.
A családon belüli erőszak halálos áldozataira hívja fel a figyelmet a FILIA Központ több más civil szervezettel közösen a szerdán fél nyolctól meghirdetett bukaresti tüntetéssel.
Elsőbbségadás elmulasztása miatt következett be a keddi, két személy sérülésével járó baleset Szentivánlaborfalva és Réty között – tájékoztat a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Ismeretlenek edényeket és étkészleteket kínáltak eladásra időseknek Székelyudvarhelyen, majd házukba bejutva pénzt követeltek tőlük – számol be egy közelmúltbeli esetről a Székelyudvarhelyi Helyi Rendőrség.
Idén is megemlékezett a rendőrség az Otthoni Betörések Megelőzésének Európai Napjáról, amelyet június 18-án tartanak. Cél, hogy bemutassák azokat az egyszerű lépéseket, melyekkel megelőzhetők a betörések.
Súlyosan sérült, sokkos állapotban találtak rá egy 42 éves nőre Kézdiszentlélek határában, a 11B jelzésű országút mentén szerdán reggel. A rendőrség nyomozást indított.
A Környezetvédelmi Alapkezelő szerdán bejelentette, hogy az új kormány megalakulásáig felfüggeszti az összes folyamatban lévő finanszírozási programját, beleértve a magánszemélyek számára kiírt roncsautóprogram csütörtökre tervezett elindítását is.
Volt olyan tanár, aki a csuklójára, más a karjára vagy az ingjére akasztotta a fehér szalagot szerdán. Így jelezték a politikumnak: itt vannak, és a törvényhozók nem tehetnek meg velük bármit. Jövő tanévtől akár a tanítást is felfüggeszthetik.
Senki nem mérlegeli jelenleg a tanügyi alkalmazottak bérének csökkentését, és elbocsátások sem lesznek a rendszerben – jelentette ki szerdán Daniel David ügyvivő oktatási miniszter.
szóljon hozzá!