Hirdetés
Hirdetés

Szakértők: nagy valószínűség szerint kipusztult a Kis-Küküllő halállománya

Elpusztult kövi csík. A tanulmány szerzőinek fotói

Elpusztult kövi csík. A tanulmány szerzőinek fotói

Az elmúlt időszakban, a parajdi bányakatasztrófa nyomán a Kis-Küküllő sóterhelése jelentősen megnőtt. Független szakemberek összefoglaló tanulmányt készítettek a vízminőség és az élővilág állapotáról. Mutatjuk, hogy mire jutottak.

Székelyhon

2025. június 18., 18:102025. június 18., 18:10

2025. június 18., 19:032025. június 18., 19:03

Az elmúlt időszakban a parajdi bányakatasztrófát követő, Kis-Küküllőn tapasztalt súlyos vízminőség-romlásra és annak ökológiai következményeire reagálva független szakemberek – köztük halbiológusok és környezetvédelmi szakértők – egy összefoglaló tanulmányt juttattak el szerkesztőségünknek. A dokumentum helyszíni mérésekre és vizsgálatokra támaszkodik, és bár állandó monitoringrendszer nem áll rendelkezésre,

a kutatók időszakos, saját erőforrásból végzett felmérésekkel igyekeznek követni a kialakult helyzetet és dokumentálni a károk mértékét.

Hirdetés

Az ez alapján festett kép pedig csöppet sem biztató.

Elpusztult erdélyi ingola Galéria

Elpusztult erdélyi ingola

A sókoncentráció alakulásáról

A tanulmány első részében rámutatnak, a sókoncentráció mértéke a Kis-Küküllőben folyamatosan változik:

  • hol bypass módszerrel próbálják elkerülni a bányából származó sós víz bejutását a felszíni vízhálózatba,

  • hol tározókból leengedett édesvízzel hígítják a folyót.

Az élővilág szempontjából a kár már bekövetkezett, a folyamat visszafordíthatatlannak tűnik.

A 7–15 g/l közötti sókoncentráció több napos kitettség esetén már halálos lehet a halakra, különösen menekülőhelyek hiányában – az ennél alacsonyabb, de tartós koncentrációk is jelentős károkat okozhatnak.

Halak gyülekeznek egy csermely befolyásánál, ahol édesvízhez juthatnak. A csermely azonban olyan kicsi, hogy a halak számára a felúszás szinte esélytelen. Galéria

Halak gyülekeznek egy csermely befolyásánál, ahol édesvízhez juthatnak. A csermely azonban olyan kicsi, hogy a halak számára a felúszás szinte esélytelen.

A szakemberek arra is rávilágítanak, hogy amennyiben a Korond-patak és a Kis-Küküllő 5 g/l sót szállít,

az a környező mezőgazdasági területek talajvizét is szennyezheti, meghaladva a legtöbb növény és erdőalkotó fa sótűrési küszöbét.

Szárazság esetén pedig a koncentráció tovább nőhet a párolgás miatt. A vízi élővilág kipusztulása a szennyezés első hatása, ezt követheti a folyók menti növényzet hanyatlása.

Június 12-én Máthé István mikrobiológus saját mérései alapján a Korond-patakban 80 g/l, a Kis-Küküllőben Szováta alatt 15,7 g/l sótartalmat mutatott ki.

A halfauna pusztulásának feltérképezése

Június 13–14-én újabb mérési sorozat indult a Kis-Küküllő mentén, a halfauna pusztulásának feltérképezésére. A szakemberek a Korond-patak beömlésétől a Nagy-Küküllőig tíz kilométerenként vizsgálták a part menti elpusztult halakat, és mérték a víz áramvezetőképességét is, amely a sótartalomra utal, ugyanis a vezetőképességi adatokból megbecsülhető az adott víz konyhasó (azaz nátrium-klorid) tartalma, illetve a kloridion koncentrációja.

Erdőszentgyörgy fölött 23,7 mS/cm értéket mértek (17,3 g/l só, 10,5 g/l kloridion), ez 42-szerese az ivóvízben megengedett kloridion-határértéknek.

Dicsőszentmárton alatt a hígítás hatására 7,48 mS/cm-re csökkent az érték (5,7 g/l só, 3,5 g/l kloridion), Balázsfalvánál pedig 6,7 mS/cm-t mértek (5,1 g/l só, 3,1 g/l kloridion). Tűr településnél az egyesült Küküllők vízében már csak 1,1 mS/cm volt a vezetőképesség (0,9 g/l só, 0,5 g/l kloridion).

Elpusztult halak a partmenti részeken Galéria

Elpusztult halak a partmenti részeken

Bár a felmérést nehezítette a zavaros víz, melyben a mélyebb részeken fekvő haltetemek nem voltak láthatók, mégis

12 halfaj és egy ingolafaj pusztulását dokumentálták.

Megjegyzik ugyanakkor, hogy a ténylegesen érintett fajok száma ennél magasabb lehet.

A dokumentumban leírtak szerint a kárfelmérés továbbra is folyamatban van, és addig szükséges folytatni, amíg a sós szennyezés teljesen meg nem szűnik. Ezt követően

átfogó ökológiai állapotfelmérésre lenne szükség, különös tekintettel a túlélő fajokra, valamint a mellékpatakok faunájára, amelyekből esetleg természetes úton visszatelepülhetnek fajok a főágba.

Elpusztult kőfúró csík Galéria

Elpusztult kőfúró csík

A majdani helyreállítás lehetőségei

A helyreállításhoz elengedhetetlen a vízfolyásban lévő akadályok – például gátak és mederlépcsők – eltávolítása, hogy a halak az alsóbb, kevésbé szennyezett szakaszokról, az egyesült Küküllőből vagy a Marosból visszatelepülhessenek. Kiemelik, hogy a haltelepítés nem jelent valós megoldást, mivel

többnyire gazdaságilag fontos fajokat telepítenének, és így előfordulhat tájidegen vagy invazív fajok bekerülése is.

A 12 hal- és egy ingolafaj közül csak néhány található meg haltenyészetekben, ezek utánpótlása korlátozott, és nagy valószínűséggel nem a Küküllő vízgyűjtőjéből származik, ami a genetikai sokféleséget veszélyeztetné.

A sókoncentráció csökkenése ugyanakkor akár évtizedekig is eltarthat, ami tovább nehezíti a természetes visszatelepülést.

Elpusztult Petényi-márna Galéria

Elpusztult Petényi-márna

A dokumentumban azt is megjegyzik, a Kis-Küküllő halfaunáját utoljára 2014-ben vizsgálták átfogóan, akkor 25 halfajt és egy ingolafajt találtak a folyóban. Rendszeres monitorozás hiányában ma csak ez a korábbi állapot szolgál összehasonlítási alapul. Az eddigi megfigyelések szerint a 2014-ben dokumentált fajok felét már az elpusztult egyedek között azonosították, és valószínű, hogy a következő időszakban további fajok is elő fognak kerülni, mivel

a jelenlegi sóterhelést feltehetően egyetlen faj sem képes túlélni.

A képen a Korond-pataka torkolatának megváltozott színe figyelhető meg, a jobb oldalon. A színeltérés elsősorban a feloldott kősó után visszamaradó finom lebegőanyag következménye, amely jelentős mértékben befolyásolja a víz átlátszóságát és minőségét. Galéria

A képen a Korond-pataka torkolatának megváltozott színe figyelhető meg, a jobb oldalon. A színeltérés elsősorban a feloldott kősó után visszamaradó finom lebegőanyag következménye, amely jelentős mértékben befolyásolja a víz átlátszóságát és minőségét.

A tanulmány szerzői:
dr. Nagy András-Attila, halbiológus – Babeș-Bolyai Tudományegyetem, óraadó tanár,
drd. Imecs István, halbiológus – Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE),
dr. Máthé István, mikrobiológus – Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE),
Kelemen Alpár, segéd-halbiológus – SC Phoenixpert SRL.
Az elpusztult halfajokra vonatkozóan pedig értékes adatokat közölt Székely Annamária, a Maros Megyei Környezetőrség főfelügyelője, valamint Kovrig Zoltán és Szakács László, az Országos Ügynökség a Környezetért és a Természetvédelmi Területekért munkatársai.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. szeptember 28., vasárnap

Mesélő múlt: fa haranglábak Háromszéken

Hajdanán, templomtorony hiányában a háromszéki falvak nagy részében is ilyenek őrizték a harangokat, mára fájóan kevés maradt belőlük. A még állók azonban sokat tudnak mesélni múltunkról, rövid megállásra, töprengésre késztetve a feléjük tévedőt.

Mesélő múlt: fa haranglábak Háromszéken
Mesélő múlt: fa haranglábak Háromszéken
2025. szeptember 28., vasárnap

Mesélő múlt: fa haranglábak Háromszéken

Hirdetés
2025. szeptember 27., szombat

AUR-os tanácsos zuhant le egy kisrepülővel egy katonai egység közelében – videóval

Lezuhant szombaton egy kisméretű repülőgép két emberrel a fedélzetén a Iași-hoz tartozó Dancu településen lévő katonai egység közelében.

AUR-os tanácsos zuhant le egy kisrepülővel egy katonai egység közelében – videóval
2025. szeptember 27., szombat

Nagyon nehéz lesz kiemelni a szombaton Dunába esett járműveket – videóval

A Dunába esett szombaton egy autó, amely egy utánfutón egy vízi járművet vontatott. Tűzoltók keresik az elsüllyedt járműveket, de ha meg is találják, kétséges, hogy a felszínre tudják-e emelni.

Nagyon nehéz lesz kiemelni a szombaton Dunába esett járműveket – videóval
2025. szeptember 27., szombat

Spanyolországig menekült a börtön elől, de megkerült és az éjjel hazahozták

Egy 55 éves elítéltet hoztak haza Spanyolországból Romániába szombatra virradóan. A férfit korábban hat év börtönbüntetésre ítélték nemierőszak-kísérlet miatt.

Spanyolországig menekült a börtön elől, de megkerült és az éjjel hazahozták
Hirdetés
2025. szeptember 27., szombat

Nyilvánosságra hozták a vérengzéssel fenyegetőző diák súlyos bűnlajstromát

A bukaresti ítélőtábla a fenyegető e-maileket több száz iskolának és kórháznak elküldő 17 éves fiú harmincnapos előzetes letartóztatásba helyezéséről döntött pénteken.

Nyilvánosságra hozták a vérengzéssel fenyegetőző diák súlyos bűnlajstromát
2025. szeptember 27., szombat

Indul a fűtésszolgáltatás Gyergyószentmiklóson

A gyergyószentmiklósi Hő-, Víz- és Csatornaszolgáltató Közmű munkatársai megkezdték a városban a fűtésszolgáltatás fokozatos elindítását. A lakók odafigyelését kérik.

Indul a fűtésszolgáltatás Gyergyószentmiklóson
2025. szeptember 27., szombat

Távoli népek kultúrájából is tanulhatunk

Amerikai egyetemen oktató antropológus tart előadást Kovásznán vasárnap este. Bármilyen hihetetlenül is hangzik, az erdélyi magyar kultúra ugyanolyan gondokkal küszködik, mint a távoli kis népeké.

Távoli népek kultúrájából is tanulhatunk
Távoli népek kultúrájából is tanulhatunk
2025. szeptember 27., szombat

Távoli népek kultúrájából is tanulhatunk

Hirdetés
2025. szeptember 27., szombat

Előadás Gyergyószentmiklós egyházi építészetéről

A Jó ha tudunk róla előadássorozat következő vendége Benedek Csaba történelemtanár lesz, aki: Gyergyószentmiklós egyházi építészete a 17–18. századokban címmel tart előadást.

Előadás Gyergyószentmiklós egyházi építészetéről
2025. szeptember 27., szombat

A Bethlen-negyedi parkban koncertezett az Ismerős Arcok

Zenével, jókedvvel és sok érdeklődővel kezdődött a harmadik Köztér napok Székelyudvarhelyen, ahol péntek este az Ismerős Arcok adott koncertet.

A Bethlen-negyedi parkban koncertezett az Ismerős Arcok
2025. szeptember 27., szombat

„Betört a fagy” Székelyföldre is, de nem Csíkszeredában volt a leghidegebb

Fagypont alá csökkent a reggeli hőmérséklet a Keleti-Kárpátokban és a Kárpát-kanyar egy részén szombatra virradóra – mindez jól kivehető az Országos Meteorológiai Igazgatóság legújabb, a legalacsonyabb hőmérsékleti értékeket összesítő térképén.

„Betört a fagy” Székelyföldre is, de nem Csíkszeredában volt a leghidegebb
Hirdetés